Az idei második negyedév elején a lakosság egy része elvetette a lakásfelújításra és -korszerűsítésre vonatkozó terveit – derül ki GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményeiből, amelyet a Pénzcentrum ismertetett.

Az 1000 fő megkérdezésén alapuló kutatás szerint főként a társasházi lakásokban élők tettek le a lakásfelújítási szándékukról: a panelben lakó családok mindössze 14-15, a tégla építésű lakásokban lakók 16-17%-a tervez valamilyen renoválást, miközben idén januárban még csaknem 19, illetve 21%-uk készült lakásfelújításra.

Az elmúlt három évben a lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások száma, kisebb visszaesésekkel ugyan, de alapvetően emelkedő tendenciát mutatott. Ez alatt az idő alatt leginkább a családi házak lakói körében volt a legerőteljesebb felújítási-korszerűsítési szándék.

S bár az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest az építkezési és felújítási kedv továbbra is nőni látszik, a negyedéves adatok már inkább az elbizonytalanodásról árulkodnak.

Ebben szerepe lehet az építőanyagok árának drasztikus növekedésének, az energiaárak emelkedésének, valamint az építőanyag-hiánynak, amelyet az ukrajnai háború tovább súlyosbított.

„Az építőanyagárak kérdése ma ugyanúgy probléma az ágazat számára, mint egy éve ilyenkor, de más tekintetben sem lehetünk optimisták. A privátberuházások, főleg a lakásépítések száma drasztikusan csökkenni fog, miután az építőanyagárak átlagosan 2-300 ezer forinttal emelték meg a négyzetméterárakat és ezt a bérek emelkedése sem fogja tudni kompenzálni. Ezzel együtt a kamatok is nagyon gyorsan emelkednek, ami a finanszírozás szempontjából jelent problémát, ezt mi kötvénykibocsátásokkal próbáljuk áthidalni. Ki kell mondani, hogy a mostani körülmények fennmaradása esetén Magyarországon a lakáspiac nagyon le fog lassulni” – mondta el Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. vezérigazgatója egy áprilisi építőipari konferencián, amelyet a Portfolio ismertetett.

A konferencia másik előadója, Scheer Sándor pedig arra utalt, hogy részben az állami közbeavatkozás hiánya miatt drágulnak az építőanyagok. „A mostani áremelkedés fele valós, a másik fele az alapanyaggyártók indokolatlan haszonszerzése, de ezen a többi szereplő veszít. Nyugat-Európában messze nem ment végbe ilyen mértékű áremelés” – mondta el a Market Építő Zrt. vezérigazgatója, aki szerint Magyarországon nagyon kiszolgáltatott helyzetben van az építőipar, s „komplex állami intézkedés kellene a piac szabályozására”.

Az április 25-i konferencia résztvevői egyként utaltak arra, hogy az építőipar helyzetére kihatással van az is, hogy bizonytalanná vált az állami támogatások rendszere.

Ha a jelenlegi magas energiaárak fennmaradnak az év végéig, s ez valószínűnek tetszik akkor a rezsicsökkentés fenntartása 1300 milliárd forintba is belekerülhet idén és a kormány most ennek az összegnek az ismeretében mérlegeli a rendszer fenntarthatóságát – mondta el az április 21-i Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Arról, hogy marad-e a „rezsicsökkentés”, s ha marad, milyen formában, akár már a mai kormányülésen döntés születhet.

Noha régóta tudható, hogy a 2013 óta életben lévő „rezsicsökkentés” féloldalas, az utóbbi időben újabb kritikákat kapott a kormány intézkedése. A magas energiaárak várhatóan hosszabb távon fennmaradnak, „nincs más, alkalmazkodni kell”, „a rezsicsökkentés nem jó”, a lakosságnak és a vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket, hogy spóroljanak
– mondta el a minap például Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója.

A rezsicsökkentés a bevezetése óta számos módon bírálható. A 2013–2014-es állami beavatkozás megfelelő szakpolitikai háttér nélkül valósult meg, az energiapolitikát csak később igazították hozzá a megváltozott helyzethez. Míg előbb úgy tűnt, a cél a legszegényebbek megsegítése, végül a rezsicsökkentést azok is élvezhették, akik erre nem voltak rászorulva. Szintén kifogásolható, hogy a rezsicsökkentést nem kísérte átfogó felújítási program, amellyel az energiafelhasználást mérsékelni lehetett volna, s olyan program sem futott, amely felhívta volna az emberek figyelmét az egyre szükségszerűbbnek tűnő energiamegtakarításra. A szakpolitikai tervezés hiánya abban is megmutatkozott, hogy a rezsicsökkentés dacára 2018-ban és 2019 elején a gáz piaci ára alacsonyabb volt, mint a rögzített magyarországi ár, a különbözetet pedig az állam megtartotta, holott vissza is oszthatta volna.

(Portfolio, MTI, 24.hu, Pénzcentrum, Mérce)