Míg a világ megtanult együtt élni a koronavírus-járvánnyal, Kína továbbra is kitart amellett a nézete mellett, hogy a pandémiát teljesen meg kell fékezni. Noha egy tanulmány már előre jelezte, hogy a fertőzés 2022-ben minden eddiginél súlyosabb gondokat okozhat Kínában, most Sanghajban világossá vált, hogy milyen magas árat kell fizetnie az országnak: 26 millió ember hetek óta nem hagyhatja el a lakását, az otthonaikat pedig acél lakatokkal zárták le, nehogy kiszökhessenek – írja a Tageszeitung.
A kínai város március végén került zárlat alá, ám Sanghajból pusztán tegnap jelentettek először halálesetet.
A sanghaji egészségügyi bizottság a közleményében úgy fogalmazott, hogy vasárnap a három ember annak ellenére hunyt el a kórházban, hogy „minden erőfeszítést megtettek az újraélesztésük érdekében”. A bizottság jelezte, hogy a 89 és 91 év közti személyek alapbetegséggel küzdöttek. Ezek voltak az első, a koronavírushoz köthető halálesetek, amelyeket a hatóságok 2020 márciusa óta hivatalosan is elismertek az országban.
A BBC arról ír, hogy Kínában a hatvan év felettieknek mindössze 38 százaléka van teljesen beoltva, s meglehet a hatóságok azért tették közzé a halálesetekről szóló híreket, hogy figyelmeztessenek a koronavírus veszélyeire.
Sanghaj lakossága tehát hetek óta a ritkán érkező állami élelmiszer-szállítmányoktól függ. Többen is arról számoltak be, hogy hetente csupán egyetlen műanyag zacskó félig lejárt szavatosságú zöldséget kapnak. Így azok, akik nem töltötték fel éléskamrájukat a lezárás előtt, vagy nem férnek hozzá a házhozszállítási szolgáltatásokhoz, az éhezéssel néznek szembe Kína legvirágzóbb városában.
Egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy Kína kudarcot vallott az omikronnal szemben.
A lezárásokkal és karanténnal operáló terv addig működött, míg nagyon kevés megbetegedést regisztráltak az országban. Ráadásul a lakosság pár hónappal ezelőtt még kellően immunizált volt, ennek megfelelően az eljárásrend sok kínai számára megfelelőnek és észszerűnek tűnt – különösen, mivel egy olyan országban élnek, ahol 1,4 milliárd embernek kell egymásért felelősséget vállania.
Ám 2022 tavaszán az ún. „zéró koronavírus”-stratégia már inkább a probléma, mint a megoldás része. Csak találgatni lehet a lezárások által okozott károkról, amelyek például az öngyilkosságok számának megugrásában fejeződnek ki. Tovább súlyosbítja a problémát az államhatalom arroganciája. Többen is a telefonjukkal rögzítették, ahogy a mentális betegségekkel küzdőket öltönyös rendőrök erőszakkal rángatják a kötelező PCR-tesztelésre, a fertőzött kisgyermekeket pedig önhatalmúlag elválasztják a szüleiktől.
Sanghajban egyre nő az ellenállás is: nemrég az egyik kerület lakosai a végső kétségbeesésükben kifosztottak egy szupermarketet.
A város lakosai már nem is a járványtól tartanak igazán, hanem a mostoha körülményektől, amelyek a karanténközpontokban várnak rájuk, ha a tesztjük pozitívnak bizonyul. Az ún. fangcangok a legalapvetőbb tisztasági előírásoknak sem felelnek meg, túlzsúfoltak és elhanyagoltak.
A helyzet komolyságáról árulkodnak a diplomáciai képviseletek reakciói is. A német nagykövetség nemrégiben azt tanácsolta minden Kínában élő állampolgárának, hogy elegendő élelmiszert és ivóvizet készítsenek a lakásukba, az Egyesült Államok sanghaji konzulátusa pedig a hét elején elrendelte az alkalmazottak egy részének a kimenekítését.
A kínai járványpolitika a világgazdaságra is hatással van. A CNN arról ír, hogy az „elemzők megkongatták a vészharangokat”, bár a befektetők még nem mérték fel a kínai járványpolitika következményeit.
„A globális piacok még mindig alábecsülhetik a hatást, mert a figyelem nagy része továbbra is az orosz-ukrán konfliktusra és az amerikai jegybank kamatemeléseire összpontosul” – írta Lu Ting, a Nomura vezető kínai közgazdásza egy múlt heti jegyzetében.
A CNN is kiemeli, hogy a legaggasztóbb helyzet Sanghajban van, ahol bezárt a kikötő, mert a személyzet nem jut el a munkahelyére. A hűtés nélküli konténerekben rekedt élelmiszerkészletek pedig rothadnak. A teherszállító légitársaságok törölték a városba érkező és onnan induló összes járatokat, és az import- és exportszállításokat támogató teherautók több mint 90%-a jelenleg nem közlekedik.
Az óriásváros Kína exportjának 6%-át állítja elő, és a városban és környékén lévő gyárbezárások teljesen elvágták az ellátási láncokat, amely az egész világra hatással lehet. A Sony és az Apple beszállító üzemei Sanghajban és környékén állnak. A Tesla felfüggesztette a helyi termelést, s csak ezen a héten indítja újra, a Quanta, a világ egyik legnagyobb számítógépgyártója pedig időlegesen bezárt.
(Guardian, TAZ, CNN, BBC)
Borítóképünk illusztráció.
