Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a március végi pedagógussztrájk idején tett közé egy jelentést a tanárok pénzügyi helyzetéről – írja a Népszava. A jelentés a tanárok „pénzügyi tudatosságát” igyekszik felmérni – a tanulmány saját megfogalmazása szerint azért, hogy kiderítse, a tanárok pénzügyi tudásukkal, attitűdjükkel jó példával járnak-e diákjaik előtt, és lehet-e rájuk építeni egy leendő „pénzügyikultúra-képzést”.

A teljesebb kép kedvéért a felmérés készítői megpróbálták felmérni a válaszadó tanárok anyagi helyzetét is. A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással,

„amit jó aránynak ítélünk” – fogalmaz a jelentés.

A megtakarítással nem rendelkezők alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségével, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a félrerakott pénz hiányát.

Feltűnő azonban, hogy a viszonylag magas megtakarítási arány ellenére – a megtakarítások átlagos összegére nem kérdezett rá a felmérés – magukat a megtakarításokat a tanárok leginkább a folyószámlájukon tartják. A tanárok eleve ide kapják a fizetésüket, így ez kisebb tudatosságra vall – vagy egész egyszerűen nem rendelkeznek akkora összeggel, melyet érdemes lenne befektetni. Utóbbi magyarázat nem jelenik meg a jelentésben.

Ami kimaradt még a jelentésből az az, hogy ma Magyarországon a pályakezdő tanárok épphogy csak a szakmunkás minimálbérnek megfelelő összeget keresik meg, egyetemi diplomával és kiemelkedően magas óraterhelés mellett. A Népszava számításai szerint

egy egyetemi végzettségű tanár fizetése 15, egy főiskolai végzettségű tanáré cirka 30 pályán töltött év után hagyja le a bruttó magyar átlagkeresetet.

Mindezek mellett nem meglepő az egyre súlyosabb tanárhiány, és érthetővé válik az is, miért léptek március 16-án határozatlan idejű sztrájkba a tanárok. A sztrájk most az új kormány megalakulására várva szünetel, addig is a sztrájk alatt történt jogsértéseket vizsgálják ki a szakszervezetek. A szakszervezetek beszámolója szerint sok pedagógus fizetéséből a munkáltató három napnyi teljes bért vont le, miközben naponta csak néhány óra erejéig csatlakoztak a sztrájkhoz, többeket pedig arról értesített a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), hogy szüneteltették az egészségbiztosítási jogviszonyukat – pedig a valóság az, hogy a hatályos törvények szerint csak a sztrájkkal töltött időben nem jogosultak  társadalombiztosításra.

Mindezek miatt (is) a pedagógus-szervezetek a sztrájkoló tanárok támogatására sztrájkalapot hoztak létre. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Tanítanák Mozgalom tegnapi közleménye szerint a sztrájkban vagy polgári engedetlenségben résztvevő tanárok ezen a felületen igényelhetnek támogatást, a gyűjtés április 12-éig tart. Azonban küzdelmüknek ezzel nincs vége, mint írják:

„Ha az új kormánnyal nincs megállapodás, akkor a munkabeszüntetés folytatódik, és újabb
támogatásgyűjtést indítunk.”

Márpedig nagyon is valószínű, hogy a felálló új kormány sem fogja teljesíteni a sztrájkköveteléseket, a kormány álláspontját jól példázzák a szerdai sajtótájékoztatón elhangzottak. Orbán Viktor a választások után először állt a sajtó elé, ahol a méltatlanul alacsony pedagógusbérekkel kapcsolatban újságírói kérdésre elmondta: „amit vállaltunk, azt meg kell csinálni, azt vállaltuk, hogy idén, jövőre és azután is 10 százalékos emelés lesz” (ez jóval kevesebb, mint amit a sztrájkoló pedagógusok követelnek). Orbán azt is elmondta, hogy „elvi alapon nem ért egyet” a bérek minimálbérhez való kötésével. Szerinte nem attól kell remélni a pedagógusok bérrendezését, hogy az össze van kötve a minimálbérrel, hanem attól, hogy a kormány belátja, hogy alul vannak fizetve a tanárok, és mindent megtesz a fizetésük emeléséért. A miniszterelnök szerint a tanároknak igaza van, maga is szeretné, ha tudnának többet adni, de ez a gazdaság teljesítményének függvénye lesz .

Ezt a kifogást jól ismerik már a tanárok.