Márki-Zay Péter marad Hódmezővásárhely polgármestere, hogy megvédje a „gyerekeket” a Fidesztől, Hadházy Ákos szerint nem szabad beülni a parlamenti bizottságokba és az aprófalvakat kell járni, Jámbor András a fizetése egyharmadát helyi civil kezdeményezéseknek adná. Beindult a vita, mihez kezdjen az ellenzék a parlamenti mandátumaival, van-e értelme egyáltalán a parlamentben politizálni az újabb kétharmad alatt.
Márki-Zay Péter egy nagyinterjúban azt is nyilatkozta, Hadházy Ákossal a választás előtt már felvetették, hogy a 106 egyéni jelölt felállítása után bojkottálni kéne a választást, mert az „súlyos üzenet lenne a külvilág felé”, és hátha így kivívják „a politikai esélyegyenlőséget”. Végül azért vetették el ezt az ötletet, mert azt gondolták, „összekötözött kézzel is legyőzhető Orbán”.
Ezzel együtt Márki-Zay elismerte, hogy a professzionális politika előfeltétele az állami pénz, hozzátéve azt is, hogy „így legalább a pártok nem kényszerülnek lopni a puszta létfenntartásuk érdekében”.
Az ellenzék volt miniszterelnökjelöltje két okból sem ül be a parlamentbe. Egyrészt, mivel Magyarországot nem tartja parlamentáris demokráciának, és ahogy fogalmazott, „az ellenzék a törvényhozásban eszköztelen”, nem látja értelmét élni a lehetőséggel. Másrészt, ha beülne a parlamentbe, időközi polgármester-választás lenne Hódmezővásárhelyen, és benne van a pakliban, hogy az ellenzéki jelölt veszítene.
Hadházy Ákos se látja sok értelmét a parlamenti munkának, de a mandátumok felvételét nem tartja értelmetlennek, ha „arra használják, amikre kell”.
Márki-Zayhoz hasonlóan érvel, ő is fontosnak tartja azt, hogy „a mandátum által lesznek fizetett politikusaink, akiknek lesz pénzügyi keretük, lesz stábjuk, lesznek lehetőségei”. Ugyanakkor szerinte „ha nem formáljuk át a játékszabályokat, akkor nem is érdemes elindulni a választáson”, értve ezalatt elsősorban a propagandát.
Úgy kerülné el azt, hogy a magyar ellenzék olyanná váljon, mint „Putyin orosz ellenzéke”, hogy bizonyos feltételekhez kötné például a parlamenti nyitóülésen való részvételt. Elmondása szerint 2018-ban már próbálta erre rábeszélni ellenzéki kollégáit, sikertelenül. 2022-ben három feltételhez kötné a nyitóülésen való ellenzéki megjelenést:
- szabad belépés a közintézményekbe
- kisebbségből indítható parlamenti vizsgálóbizottságok
- konszenzussal választott közmédia vezető.
Jámbor András, Budapest hatos választókerületének képviselője azt mondja, felveszi a mandátumát, de nem fog értelmetlen parlamenti vitákban részt venni.
A mandátumfelvétel kérdéséről azt mondja, tartozik annyival a szavazóinak, hogy elvégzi azt a munkát, amiért megválasztották:
„Én nem mondhatom ennek a 20 ezer embernek, hogy csá, szevasztok!” – fogalmazott Jámbor András józsefvárosi és ferencvárosi szavazóiról.
Azt ígéri, képviselői fizetésének egyharmadát helyi civil kezdeményezésekre fogja költeni, közösségépítésbe fog kezdeni. Ígéri, ennek ellenére nem lesz „ellenzéki biodíszlet” a parlamentben. Azokat a törvényjavaslatokat, amiket megígért, benyújtja, de értelmetlen vitákban nem szándékozik részt venni. A frissen megválasztott képviselő azt is írja Facebook-oldalán:
„A közösségeink újraszervezésének útjára kell lépni, én eddig is ezért dolgoztam, és ezután is ezért fogok dolgozni, ezért a jövő hét után már újra az utcán leszünk, hogy találkozzunk veletek!”
