Az amerikai munkásmozgalom modern kori történetének egyik legfontosabb győzelme született meg a tegnapi napon a New York City-hez tartozó szigeten, Staten Islanden. Történt ugyanis, hogy a világ egyik legnagyobb vállalatának számító Amazon ott található telephelyének dolgozói úgy döntöttek, hogy megelégelvén a hírhedten rossz munkakörülményeket és az alacsony béreket – szakszervezetbe tömörülnek.

Az Amazon Labon Union névre hallgató érdekvédelmi szervezet az első, amely a milliárdos Jeff Bezos alapította Amazon dolgozói hoztak létre.

Ez a lépés már csak azért is számít komoly fejleménynek, mert a többek között digitális kereskedelemmel és tartalomgyártással, internetes szerverszolgáltatással, valamint élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó, seattle-i központú nagyvállalat – amely világszerte több mint másfél millió embert foglalkoztat – híres arról, hogy minden rendelkezésére álló eszközével igyekszik meggátolni dolgozói önszerveződését. Az Amazon világszerte is élen jár az angolul union busting-nek („szakszervezet-letörés”) néven ismert gyakorlatban, melynek lényege, hogy eltántorítsa a munkavállalókat a szakszervezetekbe való tömörüléstől.

A union busting – melyet a 19. században és a 20. század elején még nemritkán a szervezkedő munkások fegyveres erőszakkal történő letörésével valósítottak meg az amerikai nagyiparosok – gyakori megnyilvánulási formája, hogy amikor egy munkahely dolgozói élvén a törvény adta jogukkal szavazásra kívánják bocsátani a szakszervezetbe való tömörülést, akkor a vállalatvezetés aktív kampányba kezd, melyben a magasnak beállított a szakszervezeti tagdíjakat, az érdekvédelmi szervezetek túlbürokratizáltságát és az általuk kompromittált menedzsment-munkavállaló kapcsolatokat hangsúlyozzák. Ebben a tevékenységükben professzionális segítségre is számíthatnak, hiszen ahogyan az a brit-amerikai komikus, John Oliver társadalmi kérdéseket humorral vegyítő HBO-s műsorának, a Last Week Tonight-nak egy korábbi adásában is elhangzik,

az Egyesült Államokban évi több száz millió dolláros forgalmat lebonyolító iparág épült ki azokra a tanácsadó cégekre, melyek a dolgozói önszerveződés letörésében segítik a nagyvállalatokat.

Az amerikai Munkaügyi Minisztérium (Department of Labor) információ szerint az Amazon 2021-ben körülbelül 3,4 millió dollárt költött ilyen tanácsadó cégek szolgáltatásaira –voltak olyan „szakszervezet letörési szakértők” akiknek a vállalat naponta 3200 dollárt (körülbelül másfél millió forintot) fizetett.

Az Amazon a States Island-en található, JFK8-néven is ismert raktárában is mindent megtett a dolgozói érdekérvényesítés letörése érdekében, annak ellenére egyébként, hogy az Amazon Labor Union nem valamelyik nagy országos szakszervezeti szövetség (mint például a 12 milliós tagságú AFL-CIO vagy a többek között a kereskedelmi szektorban dolgozókat tömörítő UFCW) helyi szervezeteként, hanem önálló, alulról szerveződő kezdeményezésként jött létre.

Weboldala szerint az ALU 8 rövidtávú követelést fogalmazott meg az Amazon vezetősége felé: ezek között van a munkahelyi baleset esetén járó fizetett szabadnap, a bérek 7,5 százalékos emelése, a bizonyos részmunkaidős szerződések esetén bevezetett munkaóra-korlátozások feloldása, a műszak közben járó szünet hosszának növelése. A New York többi kerületétől földrajzi elhelyezkedése miatt elzárt Staten Island-en található Amazon-raktár dolgozói emellett azt szeretnék elérni, hogy a vállalat gondoskodjon a jobb tömegközlekedési megközelíthetőségéről is.

A telephely dolgozóinak többsége úgy tűnik szimpatizált ezekkel a követelésekkel. Ahogyan azt a Vox nevű portál is megírta, a szavazáson résztvevők közül 2654-en támogatták és csak 2131-en ellenezték, hogy az Amazon Staten Island-i raktárának munkavállalói szakszervezetbe tömörüljenek.

A hír kapcsán a menedzsment kifejezte csalódottságát és arra utaló kijelentéseket tett, hogy kész megtámadni a szavazás eredményét. Ezt azzal indokolták, hogy nemrég a National Labor Relations Board (N.L.R.B) nevű, munkavállalók jogaival foglalkozó szövetségi kormányzati szervezet nemrég bíróság elé citálta az Amazont. A seattle-i vállalat szerint mivel az N.L.R.B a voksolás előtt nem sokkal kezdeményezte a pert, így a kormányzati szerv megszegte a munkaügyi vitában rá érvényes semlegesség elvét és tisztességtelen előnyhöz juttatta az Amazon Labor Union szervezőit.

Az anno a progresszív nézeteiről ismert demokrata elnök, Franklin Delano Roosevelt kormányzása idején, 1935-ben létrehozott N.L.R.B azért indította a pert, mert megítélésük szerint a szakszervezetbe való tömörülésről szóló szavazás kampányában mutatott tevékenységével az Amazon kimerítette a „tisztességtelen foglalkoztatási gyakorlat” bűntettét.

A vállalat ugyanis a tavalyi év során számos olyan munkavállalót bocsátott el, akik a States Islandi-i telephely előtt tiltakoztak a járványügyi szabályozások ellen, melyek szerintük nem garantálták a pandémia legsúlyosabb időszakaiban is az Amazon tömött raktáraiban hosszú és megterhelő műszakokat teljesítő dolgozók biztonságát. A kirúgott munkások között volt az Amazon Labor Union alapítója Chris Smalls is, aki

a sikeres szavazás hírére pezsgőt bontva ünnepelt és ironikusan megköszönte az Amazon alapítójának, Jeff Bezosnak, hogy a tavalyi évben az űrbe utazott, megteremtve ezzel a lehetőségét a dolgozói önszerveződésnek.

Amazon workers in Staten Island, New York, voted to unionize on Friday, marking the first successful U.S. organizing effort in the retail giant’s history.

Workers cast 2,654 votes in favor of a union and 2,131 votes against. https://t.co/t7DhmFEALf pic.twitter.com/Eg3EHZl9jN

— The Associated Press (@AP) April 1, 2022

Elbocsátása után Smalls egyébként országjárásra indult, arra biztatván az Amazon közel egymillió amerikai munkavállalóját, hogy küzdjenek az őket elnyomó cég ellen. Társaival 2020 nyarán tüntetést is szervezett a 189 milliárd dolláros vagyonával a világ második leggazdagabb emberének számító Amazon-alapító –ám a cég napi vezetéséről nemrég leköszönő – Jeff Bezos 23 millió dollárért vásárolt, Washington DC-ben található villája előtt, ahol a tiltakozók szimbolikusan egy guillotine-t is felállítottak.

A New York Times elemzése szerint az Amazon Labor Union sikerét nagyban befolyásolta az a tény, hogy az érdekérvényesítő tevékenységben résztvevők maguk is a Staten Island-en található raktárlétesítmény dolgozói, így közvetlenül vehették fel a harcot az Amazonnal, amely sajtóértesülések szerint  kifejezetten erre a célra fejlesztett szoftverekkel igyekszik felderíteni és megtörni a telephelyein zajló szakszervezeti tevékenységet, valamint gyakran kötelezi a munkavállalóit arra, hogy olyan tréningeken vegyenek részt, melyek az érdekvédelmi szervezetekhez való csatlakozás vélt árnyoldalait hangsúlyozzák ki.

A vállalat rendre tagadja, hogy a dolgozói érdekérvényesítés elnyomása lenne a célja és szakszervezet-ellenességét azzal indokolja, hogy jobb szeret közvetlenül, egy harmadik fél bevonása nélkül tárgyalni munkavállalóival.

Vagyis azt az amerikai jobboldalon gyakran felemlegetett mítoszt erősíti, amely szerint a „munkabéke” legfőbb kerékkötői nem a kizsákmányoló tőkés csoportok, hanem a szakszervezetek.

Ennek az elképzelésnek a népszerűségét mutatja, hogy az elmúlt évtizedekben a Republikánus Párt politikusai által vezetett államokban rendre fogadták el az olyan törvényeket, melyek a „munkához való jogra” (right-to-work) hivatkozván korlátozzák például a szakszervezetet a kollektív bértárgyalások lefolytatásában.

Az 50 tagállamból jelenleg 27-ben léteznek ilyen szabályozások, ám az utóbbi időkben sok helyett kapott gellert ez a munkavállalói jogokat csorbító mozgalom, melyet mutat az is, hogy „a munkához való jog” egyik legismertebb támogatója, a korábban az elnökjelöltséggel is kacérkodó Scott Walker, Wisconsin-állam republikánus kormányzója a legutóbbi, 2018-as kormányzóválasztáson vereséget szenvedett demokrata kihívójától, Tony Evers-től.

Elemzők szerint a teljes mértékben alulról szerveződő Amazon Labor Union sikere a hagyományos  nagy szakszervezetek válságára is rámutat, melyek egyre kevésbé mutatkoznak képesnek a dolgozók érdekeinek érdemi képviseletére és gyakran küzdenek korrupciós botrányokkal és a folyamatosan fogyó taglétszámmal ( tavaly az USA-ban már csak a munkavállalók 10,3 százaléka volt tagja valamilyen érdekvédelmi szervezetnek).

Ezért most Amerika-szerte dolgozói rétegek széles tömegei vetik vigyázó szemüket Staten Island-re, azt remélvén, hogy Amazon ottani munkásainak stratégiájából inspirálódván ők is sikerre vihetik  a saját küzdelmeiket.

Az egyik ilyen küzdelem mondhatni házon belül zajlik épp, hiszen az Alabama államban található Bessemerben működő Amazon-telephelyen Jeff Bezos-ék „kedvenc” kormányzati szerve, a National Labor Relations Board a szakszervezetbe való tömörülésről szóló 2021-es szavazás megismétlését rendelte el, miután a vállalatóriás illegálisan befolyásolta a voksolás kimenetelét, melyen a dolgozók nagy többsége elutasította az érdekvédelmi szervezet alapítását. A Los Angeles Times  értesülései szerint a szavazás jelenlegi állása szerint az alabamai telephely dolgozói közül 875 támogatták, 997-en pedig elutasították a Retail, Wholesale and Department Store Union-hoz ( Kiskereskedelmi, nagykereskedelmi és áruházi szakszervezet) való csatlakozást, de hivatalos eredmény még hosszú hetekig nem várható, mivel 416 szavazólap esetében nyújtottak be panaszt a szakszervezetek és az Amazon, melyeket az N.L.R.B fog kivizsgálni.

Nemrég mi is foglalkoztunk vele, hogy egy másik amerikai óriásvállalat, a Starbucks dolgozói tömörültek szakszervezetbe –amire az Amazonhoz hasonlóan Seattle-ben alapított kávéházlánc vezetősége az érdekvédelmi szervezet alapításában résztvevő munkavállalók elbocsátásával reagált. Tavaly ősszel pedig azt jártuk körbe, hogy a pandémia által fokozott kizsákmányolást megelégelvén országszerte milliók kezdtek sztrájkba az Amerikai Egyesült Államokban.