A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legújabb márciusi gyorsjelentése szerint ismét nőtt a tartósan álláskeresők száma. Az adatok erősen ellentmondanak a foglalkoztatáspolitikában gyakorolt kormányzati sikerpropagandának – hívta fel a figyelmet közleményében Komjáthi Imre, az MSZP politikusa.

2022. márciusban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 251,3 ezer álláskereső szerepelt, ez több mint 52 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva. Az álláskeresők száma 2021 márciusához képest 17,2 százalékkal csökkent, míg a megelőző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékkal lett kevesebb.

A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 5,2%-os növekedést állapítottak meg az egy évvel korábbi létszám viszonylatában. A 96,1 ezer tartós álláskereső az összes álláskeresőhöz viszonyítva 38,3%-os aránnyal szerepelt 2022. márciusban.

Az álláskeresés átlagos időtartama sem ugrott vissza jelentősen, még mindig 16 hónapba telik átlagosan munkát találni valakinek ma Magyarországon.

A gyorsjelentésből az is kiderül, hogy 147,7 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 52,8 százaléka álláskeresési ellátásban, 47,2%-a pedig szociális jellegű támogatásban részesült.

Az álláskeresők 41,2%-a semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

Azok, akik ma Magyarországon elveszítik a munkájukat és fel tudnak mutatni legalább egy év korábbi bejelentett munkaviszonyt, csupán három hónapig kaphatnák álláskeresési járadékot, melynek minimumértéke a dolgozó bruttó bér 60 százaléka, de az összege nem haladhatja meg a minimálbért. A párt közleményében felhívja a figyelmet, a magyarországi álláskeresési járadék a legrövidebb ideig nyújtott támogatás az Európai Unióban. Hozzátették, az Egységben Magyarországért választási programja 3 hónapról 9 hónapra emelné az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát.

A támogatás háromról kilenc hónapra történő növelésével kapcsolatban Karácsony Gergely nyújtott be népszavazási kezdeményezést, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság jóvá is hagyott, az ellenzéki pártok jelenleg a referendum kiírásához szükséges 200 ezer támogató aláírás gyűjtésén dolgoznak. Azonban a kormányzati szereplők (mint például Orbán Viktor miniszterelnök) megszólalásait figyelembe véve egyre inkább kérdéses, hogy ebben a kérdésben lehetőség lesz-e az országgyűlési választásokkal egy időben szavazni (amikorra a kormány egy gyermekvédelminek hívott, valójában inkább kultúrharcos, homofób politikai kinyilatkoztatásként értelmezhető népszavazást tervez), ahogy azt az ellenzék szeretné.