A Mérce napi összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 22-i nap összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
EU-s helyreállítási alap Ukrajnának, merész ötletekkel
Csütörtökön Európai Uniós csúcs kezdődik, amelynek egyik témája Ukrajna háború utáni helyreállítása, illetve az abban való EU-s szerepvállalás lesz. A létrehozandó nemzetközi pénzügyi alap célja, hogy „előmozdítsa a demokratikus Ukrajna újjáépítését, mihelyt az orosz támadás véget ér”.
„Tekintetbe véve a pusztítást, és az áldozatok magas számát, amelyet az Ukrajna elleni orosz agresszió okozott, az Európai Unió elkötelezett az ukrán kormány támogatása mellett sürgős szükségleteiben”
– áll a találkozó előkészítő iratában.
Több európai politikus amellett érvel, hogy a nyugaton szankcióképpen befagyasztott orosz vagyontárgyakat kellene használni, hogy abból fedezzék az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segítséget.
Egyre nehezebb a menekültek ellátása Európában
Az ENSZ által kedden közzétett adatok szerint már meghaladja a három és fél milliót az Ukrajnából menekültek száma, és ez a szám valószínűsíthetően még emelkedni fog. Ezeknek az embereknek szállással, élelemmel és egyéb szükségletekkel való ellátása egyre nyomasztóbb terhet ró a befogadó államokra.
Lengyelországban például már naponta mintegy 10 ezer menekült gyermek kerül be helyi iskolákba, eddig már összesen 85 ezren tanulnak átmenetileg lengyel oktatási intézményekben Przemyslaw Czarnek oktatási miniszter közlése szerint.
Romániába mintegy 500 ezer menekült érkezett már, itt a hatóságok a menekültek közül próbálnak toborozni ukrán tanárokat a gyermekek iskolázásának megoldásához.
Magyarországon, ahogy erről a Mérce is beszámolt, a kormányzat központi „humanitárius tranzitpontot” hozott létre Budapesten, amelynek célja, hogy a menekültek igényeit lehetőség szerint egy helyszínen ki lehessen elégíteni.
A hazánkban munkát vállaló ukrajnai menekültekkel kapcsolatos kormányzati politikáról Lehoczki Noémi írt hétfőn publicisztikát a Mércére.
Betiltott „Moszkva-párti pártok”
Az AlJazeerán jelent meg egy elemző cikk a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által a hétvége során Moszkva-pártiság vádjával felfüggesztett pártokról, illetve a betiltáshoz vezető útról.
A cikk megállapítja, hogy a 2014-es változások, tehát az Euromajdani tüntetéshullám és a Krím megszállása után az ukrán belpolitikában egyre sűrűbben kezdték használni a Moszkva-barát címkét politikai ellenfelek, és semlegességet akaró erők elhallgattatására a nyugatellenes illiberálisoktól a baloldaliakig.
A cikk ugyanakkor leszögezi, hogy a most felfüggesztett 11 politikai párt közül -bár több Moszkva valamelyes befolyása alatt állhat – több annyira nem oroszbarát, hogy konkrétan szankciókkal sújtja őket a Putyin-kormányzat.
Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy az ukrán kormányzat évek óta szankcionálja az ellenzéki politikai erőket és a média egyes felületeit, gyakran nem elégséges, vagy teljes mértékben hiányzó bizonyítékok alapján. Ez a szankciós politika pedig már régóta kritika tárgya belföldön.
Súlyos humanitárius helyzet Ukrajnában, több városban néhány napra elég csak az élelem
Az ukrán külügyminisztérium jelentése szerint az orosz csapatok által ostromlott Kerszonban fogytán vannak az élelmiszerek és az egészségügyi termékek.
„Az orosz blokád miatt Herszon 300 ezer lakosa humanitárius katasztrófával néz szembe”
– közölte Oleg Nikolenko minisztériumi szóvivő Twitteren.
Kherson’s 300k citizens face a humanitarian catastrophe owing to the Russian army’s blockade. Food and medical supplies have almost run out, yet Russia refuses to open humanitarian corridors to evacuate civilians. Russia’s barbaric tactics must be stopped before it is too late!
— Oleg Nikolenko (@OlegNikolenko_) March 22, 2022
A szóvivő hozzátette, Oroszország továbbra is megtagadja humanitárius korridor kialakítását a civilek kimenekítésére.
„Oroszország barbár taktikáját meg kell állítani, mielőtt késő lesz”
– közölte Nikolenko.
Hasonlóan siralmas a helyzet az orosz hadsereg által szinte porig bombázott Mariupolban is, de a CNN-nek nyilatkozó források szerint több városban is csak három-négy napra elegendő élelmiszertartalék maradt. Szumi és Harkov lakosságának több mint 70 százaléka függ az élelmiszer-segélyektől.
Az ENSZ-főtitkár szerint ez a háború „megnyerhetetlen” az oroszoknak, Mariupol lángokban
„Ukrajnát nem lehet városról-városra, utcáról-utcára, házról-házra meghódítani”
– jelentette ki kedden António Guterres ENSZ-főtitkár, utalva a legtöbb helyen megrekedt orosz előrenyomulásra.
„Ez a háború megnyerhetetlen. Előbb vagy utóbb kénytelenek lesznek a harcmezőről átvonulni a tárgyalóasztalhoz”
– tette hozzá.
Guterres – idézve az ENSZ alapokmányából – újfent illegálisnak nevezte Oroszország háborúját, ami „iszonyatos szenvedéseket” okozott eddig. A főtitkár katonai szempontból feleslegesnek nevezte a további hadműveletek folytatását, és azonnali fegyverszünetre szólított fel.
És valóban, az orosz támadás gyakorlatilag jelenleg is minden ponton akadozik, vagy teljesen leállt, anélkül, hogy akár csak egy nagyobb várost sikerült volna elfoglalnia Moszkva erőinek. Bár az orosz kormányzat váltig tagadja a veszteségeket, és ragaszkodik hozzá, hogy minden a tervek szerint halad, egyre kevésbé valószínű, hogy ez valójában is így lenne. Az ukrán hadsereg, és az azt segítő önkéntesek nagyon kemény ellenállást tanúsítanak, mind a déli és keleti részeken, mind a főváros közelében.
Mariupol ostroma során kedden az oroszok két „szupererős” bombát is ledobtak a helyi hatóságok állítása szerint.
„Egyértelmű, hogy a megszállókat nem is érdekli Mariupol, csak le akarják rombolni a földig, hamuvá égetni”
– tette hozzá a jelentés.
Mindeközben a súlyos harcok színterévé vált Mariupolban mintegy 200 ezer ember rekedt bent a Human Rights Watch szerint.
(CNN; Reuters; The Guardian; Die Zeit; Al-Jazeera; Mérce)
