Sorra fordulnak vissza Ukrajnába a Kárpátaljáról érkező menekültek, mivel nem kapnak megfelelő ellátást az államtól és az önkormányzatoktól. A határmenti kistelepülések túlterheltek, az állam nem nyújt számukra megfelelő segítséget, ráadásul a kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok csupán menedékes státuszra jogosultak, ami csak tovább nehezíti elhelyezésüket. A diszkrimináció és a rasszizmus pedig jelen van a hatóságok menekültekkel kapcsolatos bánásmódjában.
Kiss Márió aktivista, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei romapolitikáért felelős politikusa a határon végzett önkéntes munkájával kapcsolatban telefonon nyilatkozott a Mércének. Kiss beszámolt a menekülteket befogadó határmenti településeken tapasztalható állapotokról, és a hatóságok és az önkormányzat, illetve esetenként az önkéntesek menekültekkel szemben tanúsított rasszizmusáról is.
Elmondta, a kisebb településekre óriási teher hárul a háborús helyzetben, miközben nem kapnak érdemi segítséget az államtól. Ilyen Benk is, egy 400 fős település, amely 50 menekültet fogadott be a helyi iskola tornatermében. Az oda érkezőknek az önkormányzat forrás hiányában semmilyen ellátást nem tudott biztosítani napi háromszori hideg élelmen kívül. Az orvoshiány is komoly problémát jelent a határmenti kistelepüléseken, így sokan az ellátási körülmények miatt inkább úgy döntenek, visszafordulnak Ukrajnába.
Kiss elmondta, a hétfői nap folyamán körülbelül negyven család fordult vissza a határról, de sokan Budapestről mennek haza, miután a pályaudvarokon sem kapnak érdemi segítséget.
Kiss hozzátette, a választási csalásokkal összefüggően sokan fiktív lakcímmel is rendelkeznek a környező településeken, amely tovább nehezíti az elhelyezésüket, és így nem kaphatnak menedéket. Úgy véli, az állam a határmenti kisebb települések polgármestereire zúdítja rá a felelősséget, miközben nem ad nekik kellő támogatást, pedig nem csak a menekülteket, hanem az önkormányzatokat is segíteni kell, hogy képesek legyenek elbírni a háború okozta óriási terheket.
Korábbi cikkünkben már beszámoltunk róla, hogy a Magyarországra érkező menekültek jelentős része magyar állampolgársággal is rendelkezik, melynek következtében ők nem kaphatták meg a menekültstátuszt, csupán az időtartamban korlátozottabb menedékes jogviszonyt, hiszen ahogyan azt a Helsinki Bizottság főmunkatársa, Léderer András lapunknak elmondta, menekültstátusz azoknak jár, akiket a hazájukban ér üldöztetés és jogi értelemben a főleg Kárpátalja térségéből érkezőknek magyar állampolgárságuk okán a háború által közvetlenül nem érintett Magyarország is a hazájuk.
A kettős állampolgárságú menekültek sajátos jogi helyzetét orvosolta papíron az egy héttel ezelőtt meghozott kormányrendelet, mely alapján már jogilag minden szolgáltatás megilleti őket, amiket a menedékstátusz megszerzésével kaphatnak. Zádori Zsolt, a Helsinki Bizottság munkatársa a Partizán Telepjáró című műsorában azonban kifejtette, mindez sokszor a gyakorlatban nem érvényesülnek, ugyanis hiányoznak azok a hatóságok, ahol a menekültek bejelenthetik ezen szolgáltatásokra való igényüket.
A műsorban részt vett Helmeczi László, Záhony polgármestere is, aki szerint a Kárpátaljáról érkezők közül sokan „gazdasági menekültek”. A polgármester szerint többen nem a háború elől menekülnek, hanem a jobb élet reményében hagyják el az országot, a hatóságok pedig nem tudják őket elhelyezni. Kiss Márió a Partizán műsorában reagált Helmeczi kijelentéseire. Hangsúlyozta, tévedés, hogy a háború elől menekülő kárpátaljai romák a jobb élet reményében jönnének Magyarországra, hiszen a cigányság helyzete hazánkban is kétségbeejtő, a külföldről érkező roma emberekkel szembeni bánásmódról nem is beszélve.
