A mai napon elérte a 400 forintot az euró árfolyama, ami egy új mélypont, viszont előreláthatóan ez a tendencia nem fog javulni. Az ukrán-orosz konfliktus nagymértékben kihat a globális gazdaságra, és minél közelebb van egy ország a konfliktushoz, annál jobban érződik ez a nyomás.
Arról, hogy milyen hosszútávú gazdasági következményei lesznek a háborúnak és a forint mélyrepülésének Büttl Ferenc közgazdászt, a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnökét kérdeztük.
Amíg tart a háború, addig csökkenni fog a forint értéke
Büttl Ferenc azt az elején leszögezte, hogy a 400 forintos eurót az orosz invázió okozta, és ha holnap véget érne a háború, akkor jövő héten az euró árfolyama nagy valószínűséggel visszaesne 370 forint környékére, és akkor egy „átmeneti jelenségként” emlékeznénk erre az árfolyamra.
„Viszont ha két hét múlva is tart még az invázió, akkor lehet, hogy 410 forint lesz, vagy 420. Ha két hónap múlva is lesz még az orosz invázió vagy két év múlva akkor még magasabb. A forintnak az euróhoz való viszonyát most az orosz-ukrán háború határozza meg. Jelenleg pedig nem tudjuk megmondani, hogy ez a konfliktus meddig fog tartani”.
A háború okozta bizonytalan gazdasági helyzet nemcsak Magyarországot érinti, hanem az összes környező országot, mint például Csehországot is. A nemzeti valuták értéke mellett, az euró árfolyama is csökken a dollárhoz képest.
De azt nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy „minél messzebb van” egy ország a konfliktustól, minél kevésbé hatnak rá, akár közvetetten is az új kivetett szankciók – amit Büttl az új hidegháború hatásainak nevezett –, annál nagyobb biztonságot nyújt az adott országnak a valutája.
Hogyan lehet ezt mérsékelni?
A Magyar Nemzeti Banknak – és más országok jegybankjainak is – van eszköze az infláció mérséklésére, így a mostani helyzetben is van lehetőség a folyamat lassítására, az egyik ilyen opció a forintfelvásárlás.
„Minden országban a felhalmozott deviza tartalék szintje ad egy beavatkozási alapot. Egyik oldalon, hogy bevásárlásokkal erősítsék a hazai valutát, a másik pedig a kamatemelés, az alap kamat, betétkamat emelése, aminek a lehetőségével az MNB csütörtökön majd nagy valószínűséggel élni is fog. Ezt csinálja a román nemzeti bank, de feltételezem, hogy a lengyelek és a csehek is ezt csinálják. Ahol tudnak, amennyire önerőből tudnak, ellen tartanak a háború okozta folyamatoknak”.
A nemzeti bankok mellett az Európai Központi Bank is fel tud lépni az ilyen infláció ellen, a nem eurót használó tagországok valutájának védelmében. Ezzel kapcsolatban Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank fő devizaközgazdásza is felszólalt, aki szerint „érdemes megfontolni, hogy az európai jegybankárok támogassák a CE3- (cseh, lengyel és magyar) jegybankokat koordinált intervenciókkal” – írja a vg.hu.
Arra, hogy beavatkozik-e az EU a kelet-európai valuták mélyrepülésébe, arra legkorábban csütörtökön, az EKB ülésén kaphatunk majd választ.
Lesz-e stagfláció?
Büttl szerint elképzelhető, „sőt lesz is”, de nem a forint árfolyamának a gyengülése miatt, hanem a háború elhúzódása és Oroszország elszigetelése miatt.
„Az új hidegháború kapcsán a gazdasági kapcsolatok befagynak. Ez olyan helyzetbe fogja hozni nemcsak a magyar gazdaságot, hanem más európai gazdaságokat is, ahol a gazdasági növekedés évekre tartósan visszaeshet. Az infláció pedig nyilván nem fog eltűnni egyik pillanatról a másikra. Az infláció és a növekedési kilátások visszaesése miatt pedig akár recesszióba is átfordulhat néhány gazdaság. Ezt definíciószerűen pedig stagflációnak hívjuk”.
Az hogy ennek milyen konkrét hatásai lesznek az ilyen országokban, az nagyban függ az Egyesült Államoktól is, hogy az új gazdasági helyzetben hogyan tudnak majd kompenzálni.
A hidegháború idején is, amikor a keleti-nyugati gazdasági folyamatok „be voltak fagyva”, akkor is volt lehetősége például Németországnak az USA felé exportálni, most is ki kell nyitni, illetve meg kell erősíteni ezeket a csatornákat.
„Át kell állítani az eddig Oroszországba irányuló exportot más piacokra, például Amerikába. Amerika lehet egy felvevő piac vagy akár egyfajta Marshall-segéllyel is kompenzálhat. Kérdés, hogy mennyit hajlandó az USA gazdaságilag is fordítani arra, hogy Oroszországot rövidtávon büntesse, hosszútávon pedig demokratizálja”.
Amellett, hogy a háború vége még a „horizonton sincsen”, azt sem tudjuk, hogy Oroszország demokratizálása milyen hosszú ideig fog majd tartani.
„Ha mondjuk két hónap múlva a tüntetések vagy puccs hatására Putyin megdől, akkor pillanatokon belül vissza fog épülni a nyugati és az orosz gazdasági kapcsolat, és akkor nem lesz stagfláció. Ha viszont két év kell hozzá vagy húsz év, akkor nyilván lesz stagfláció. Elmondhatjuk, hogy milyen folyamatok állnak még előttünk, de azt mindig hozzá kell tennünk, hogy egyáltalán nem látjuk az időbeliséget”.
A háború időtartamának és Putyin hatalmi befolyásának „mátrixában” rekedt Magyarország és Európa gazdaságának a jövője, aminek szempontjából az lenne a legideálisabb, ha „holnap véget érne a háború, holnapután pedig véget érne Putyin rendszere”, azonban minél későbbre tolódik ez a forgatókönyv, annál komolyabb gazdasági következményekkel kell szembenéznünk.
Lehet pozitív oldala is a jelenlegi helyzetnek
Büttl Ferenc szerint hosszútávon lehetnek pozitív következményei is ennek a gazdasági átrendeződésnek, mint például nagy lökést adhat egész Európának az élelmiszer és még inkább az energia önellátás irányába, beleértve a megújuló energiaforrásokra való áttérést is.
„Olyan folyamatok fognak egy-két év alatt végbemenni, amelyek egyébként húsz év alatt mennének végbe. Nem azért fogjuk teljesíteni a klímacélokat 2050-re vagy akár a félidőseket 2030-ra, mert annyira zöldek lennénk, hanem azért, mert ez a háború ebbe az irányba löki az egész kontinenst”.
Az európai integráción is „nagyot lök” a jelenlegi helyzet, nemcsak Ukrajna, hanem Magyarország szempontjából is.
