Sorra tiltják le az orosz fiókokat a nyugati közösségi oldalak. Az orosz hadsereg veszteségei miatt Oroszországban a legtöbb szolgáltatónál letiltották a hozzáférést a közösségi portálokhoz. Amennyiben elhúzódik a háború, jelentős technikai ellátási problémával kell szembenéznie Oroszországnak.
Újfajta készültség
Már az offenzíva kezdete előtt is súlyos kibertámadásoknak volt kitéve Ukrajna. Februárban a támadások rendszerint elérhetetlenné tették az ukrán hadsereg weboldalát, de támadás érte a hadiminisztérium oldalát és több bank elérhetőségét is. Az ukrán hatóságok szerint 2021-ben több mint 288 ezerszer indítottak kibertámadást az ország ellen.
A 2009-ben alapított ArchiveTeam célja, hogy megőrizze az interneten található információt kutatási célokból. Korábban csupán letűnt közösségi fiókok archiválásával foglalkoztak, az ukrán konfliktus azonban arra késztette őket, hogy megpróbálják megőrizni az ukrán internetet. Az alkalmazásuk először letölti a weboldal tartalmát, majd feltölti azt az Internet Archive-ra, hogy bárki számára elérhető legyen. Az alkalmazás hasonló gondolatisággal működik, mint a kétezres évek elején működő SETI@Home hálózat, ami a felkapcsolódó otthoni gépek számítási erejét is felhasználta bonyolult számítások elvégzéséhez. A módszer hasonló, az alkalmazást használó gépek automatikusan pörgetik végig a kérdéses oldalakat, és a gépek saját számítási erejét felhasználna biztonsági másolatot készít róluk.
A folyamatot élőben nyomon lehet követni. A cikk írásakor 3,04 TiB mennyiségű adatot, azaz körülbelül 3,34 terabájtnyi adatot mentettek le a felhasználók. Bár az ukrán internet méretét csak megbecsülni lehet, a projekt koordinátorai szerint körülbelül 5,5 lehet körülbelül a teljes mennyiség.
A félelem nem alaptalan. Az ESET research csapat még a hét elején fedezte fel, hogy új, szofisztikált számítógépes vírust vetettek be az ukránok ellen. A káros program célja, hogy minden fájlt töröljön és megbénítsa a számítógépet, így zavart okozva a kommunikációs csatornákon. A fejlesztők azt is észrevették, hogy az új programot már legalább két hónapja előkészítették a bevetésre.
Breaking. #ESETResearch discovered a new data wiper malware used in Ukraine today. ESET telemetry shows that it was installed on hundreds of machines in the country. This follows the DDoS attacks against several Ukrainian websites earlier today 1/n
— ESET research (@ESETresearch) February 23, 2022
Korlátozottan közösségi oldal
Az Egyesült Államok csütörtökön széleskörű szankciókat vetett ki orosz bankokra, elektronikai vállalatokra és az országot vezető elit tagjaira. A nevek között feltűnik az egykori miniszterelnök fia és az orosz közösségi oldal, a VKontakte vezérigazgatója Vlagyimir Kirijenko is. A döntés értelmében az ország egyik legnagyobb befolyással rendelkező technológiaipari vezetője a továbbiakban nem üzletelhet az amerikaiakkal.
Kirijenko egyébként is furcsa körülmények között került a vállalat vezetőségébe. Az VKontakte közösségi oldalt Pavel Durov alapította 2006–ban, mint egy hazai Facebook alternatíva. Miután azonban 2011-ben az oldal sikeresen szerepet játszott az ellenzéki tüntetések szervezésében, a kormány bekeményített. Az orosz titkosszolgálat a KGB felszólította a céget, hogy törölje az oldal fórum szekcióját, azonban Durov ellenállt a kérésnek. Végül egy Putyinhoz közeli oligarcha, Ilya Shcherbovich ellenséges felvásárlással többségi részesedést szerzett a cégben, miközben állítólagos cserbenhagyásos baleset miatt nyomozást indítottak a vállalat vezetője ellen. Durov nem várta meg az ítéletet, meglépett az országból.
Immáron az orosz levelezési és keresési nagyvállalat, a Mail.ru által vezetett VK megvonta a bizalmat Durovtól, és 2014-ben a helyére az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádió Vállalat vezérigazgatójának a fiát, Borisz Dobrodeyev-et nevezte ki. Dobrodeyev egyesítette a Mail.ru-t a VKontakte név alatt és együttesen VK Group néven vezette tovább a vállalatot. Egészen 2021-ig, amikor az orosz gázcég, a Gazprom, valamint a Putyin orosz elnökhöz közel álló üzleti körök által alapított Sogaz biztosító megvásárolta a vállalat többségi tulajdonrészét. Dobrodeyev felmondott és helyébe lépett az akkor 38 éves Vlagyimir Kirijenko, aki mindamellett, hogy a legfiatalabban hivatalba lépő egykori orosz miniszterelnök fia, a legnagyobb orosz internetes szolgáltatójánál, a Rostelecomnál betöltött alelnöki pozícióját hagyta ott az állásért. A Borisz Jelcin alatt miniszterelnöki pozíciót, majd jelenleg Putyin alatt helyettes vezérkari főnökként szolgáló apja szintén helyet kapott a szankciós listán.
Nincs több propaganda
A YouTube szombaton letiltatta, hogy államhoz-közeli orosz médiumok pénzt keressenek és hirdetést adjanak fel az oldalon. A Google által tulajdonolt videómegosztó szóvivője kifejtette, hogy visszavágják az állami propaganda elérését az algoritmusok megváltoztatásával. Az oldal bejelentette, hogy bizonyos orosz csatornákat, mint az RT (korábban Russia Today) az ukrán kormány kérésére elérhetetlenné tesznek, hogy megpróbálják visszaszorítani az orosz propagandát.
Úgy tűnik, hogy a közösségi oldalak elsődlegesen a hirdetés visszaszorításával reagálnak a háborús helyzetre. A Facebook biztonsági igazgatója, Nathaniel Gleicher bejelentette, hogy letiltották az orosz állami médiát a platformon való hirdetéstől, illetve bevételről. Gleicher hozzátette, hogy kibővítik az orosz állami média címke használatát a csatornáknál.
Oroszország részben leblokkolta a közösségi oldalhoz való hozzáférést, miután sorra jelentek meg a jelentős katonai veszteségekről és a háborúellenes tüntetésekről való beszámolók az oldalon. Az ország technológiai és kommunikációs szabályzói szerve, a Roskomnadzor felszólította a Facebookot, hogy hagyja abba a moderátori feladatait, azonban a Facebook ezt elutasította. Az orosz intézmény úgy vélte, hogy a közösségi oldal korlátozza az oroszok szabadsághoz való jogát bizonyos tartalmak eltávolításával.
A közösségi oldal szerepét gyakran előhozzák fegyveres konfliktusok szításában, így a vállalat időben cselekedve létrehozta a különleges moderátori központját, ahol valós időben, éjjel nappal, helyiekkel közreműködve próbálják ellenőrizni az álhírek terjedését.
A közösségi oldalon terjedő feltételezhetően háborús bűnöket megjelenítő képek és videók miatt a Twitter elérését is jelentősen megnehezítették Oroszországban. A probléma az összes nagy szolgáltatónál jelentkezik, azonban egyelőre virtuális hálózaton (VPN) keresztül elérhető maradt a közösségi platform. Ezen túl a Twitter bejelentette szombaton, hogy ideiglenesen felfüggeszti a reklámokat a konfliktusos országokban, állításuk szerint,hogy ne terelje el figyelmet a fontos információkról.
Ellátási gondok
Oroszország súlyos ellátási gondokkal nézhet szembe hamarosan. A háborús aggresszió miatt jelentős és elengedhetetlen technológiai fejlesztések hozzáférését bukhatja a ország. Japán ideiglenesen felfüggesztette az oroszok vízumkérelmeinek fogadását, illetve korlátozásokat vezetett be a félvezetők és egyéb fejlett technikai termékek kivitelében.
Tajvan szintén csatlakozott a szankciókhoz. A világ legnagyobb félvezető exportőr országa bejelentette, hogy szorosan ellenőrzik a chipek felhasználását, és tenni fognak róla, hogy az oroszok ne férhessenek hozzá.
Az ukrajnai konfliktus tovább súlyosbíthatja a globális félvezetőhiányt. Ukrajna az egyik legnagyobb exportőre az iparban használatos neongázaknak.
A két legnagyobb amerikai félvezetőgyártó, az Intel és az AMD felfüggesztette a termékek szállítását az országba. A lépés jelentősen megnövelheti a számítástechnikai és szerverfenntartási költségeket, illetve amennyiben a korlátozás hosszútávon életben marad, jelentősen lassíthatja az ország technológiai fejlődését.
A félvezetőkre jelentős igény van a kriptobányászat terén is. Miközben Oroszország felel a Bitcoin hálózat nagyjából 11%-ért, ezek a szerverfarmok többnyire távol a konfliktustól, Szibériában működnek fosszilis földgáz-erőművek áramellátására hagyatkozva. Ettől függetlenül bizonyos szervezetek tettek már lépéseket. Az egyik legnagyobb Ethereum bányászati pool (kriptobányászati erőforrások kooperatív együttműködése) letiltotta az orosz IP címeket a részvételtől.
A „metaverzumban” NFT-k és virtuális kütyük árusításával foglalkozó százmillió forintos tőkével rendelkező DMarket befagyasztotta az orosz és belarusz felhasználók között a kereskedést és elkobozta a felhasználók vagyonát.
Időközben Ukrajnának hivatalos bitcoin címen is lehet adományokat küldeni.
Stand with the people of Ukraine. Now accepting cryptocurrency donations. Bitcoin, Ethereum and USDT.
BTC – 357a3So9CbsNfBBgFYACGvxxS6tMaDoa1P
ETH and USDT (ERC-20) – 0x165CD37b4C644C2921454429E7F9358d18A45e14
— Ukraine / Україна (@Ukraine) February 26, 2022
Ukrajnában több mint 200 ezer ember dolgozik az informatikai szektorban. Az elmúlt évben a információs és kommunikációs ipar 6,8 milliárd dollárt értékben exportált. Ukrán emberek nevéhez fűződnek olyan szoftverek, mint a WhatsApp, Grammarly, Revolut, illetve a Stalker videójátékot fejlesztő GSC Game World, vagy a 4A Games. Az országban tavaly jogszabályi rendeletben szabályozták a kriptovalutákkal való kereskedelmet, köztük jelentős csalás elleni védelemmel felruházva azt. Az ország a negyedik legfejlettebb ország a kriptoforgalmát tekintve, egy elemzés szerint évi 8 milliárd dollárnyi kriptovaluta-forgalom folyik keresztül az országon.
Fennakadások az űrkutatásban
Az Európai Unió által kivetett szankciók miatt ideiglenesen felfüggeszti a Szojuz rakéták indítását a Roscosmos- jelentette be az orosz űrügynökség szombaton. A döntés jelentős fennakadásokat okozhat az űrkutatásban. Miközben az Európai Bizottság szóvivője arról beszélt, hogy a döntés nem akadályoztatja a jelenleg működő infrastruktúrát, az Európai Űrügynökség (ESA) vezetője megerősítette, hogy közelről figyelik az események alakulását. Az Európai Unió és Oroszország idén tervezett új robotot indítani a Marsra.
Az európai közös projekt elkaszálásáról még nincs hír, azonban a Roscosmos vezetője kijelentette, hogy nem folytatják tovább az Egyesült Államokkal való együttműködést a Vénusz felfedezésére.
A helyzet nem annyira kiélezett, mint 2014-ben, a Krím-félsziget elfoglalása után érkezett szankciók után volt. Akkoriban a NASA nem rendelkezett saját járművel, amivel biztonságban a Nemzetközi Űrállomásra juttathatta volna az asztronautáit, azóta azonban kereskedelmi partnerekkel ezt az orosz fél nélkül is el tudja végezni.
