Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ukrán válság: Németország leállította az Északi Áramlat II. használatbavételi eljárását

Ez a cikk több mint 2 éves.

Németország kormánya befagyasztotta az Északi Áramlat II. földgázvezeték használatbavételi eljárását, miután az éjjel Moszkva elismerte a Donyecki Népköztársaságot (DNK) és a Luganszki Népköztársaságot (LNK) – írja a Süddeutsche Zeitung.

A Németországot Oroszországgal összekötő gázvezeték használatbavételéért mindeddig keményen küzdött Németország az Unió vezető szerveivel, és az orosz gázexport szempontjából is kiemelten fontos a lugai gázterminál és a németországi Greifswald közötti vezeték. Megépítésének egyik célja épp Ukrajna kikerülése, így az országon keresztül futó Testvériség gázvezeték kiváltása volt.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese Twitterén az európai energiaválságra utalva kommentálta a lépést, miszerint

„na jó. Üdvözlet az új világban, ahol az európaiak 2000 eurót fognak fizetni ezer köbméter gázért!” (korábban hibásan egy köbmétert írtunk, a félrefordításért elnézést kérünk – a szerk.)

 

Ukrajna kormánya üdvözölte Berlin döntését, egyszersmind közölte, hogy nem szándékozik kivonni hadseregét a DNK és az LNK területeiről. Olaf Scholz, Németország kancellárja arról is beszélt, hogy nyolcvan évvel a második világháború vége után újabb háború készülődik Kelet-Európában. Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a második világháború csupán 77 éve ért véget, 80 éve a német hadsereg még Moszkva alatt járt.

Eközben noha eleinte arról szóltak a hírek, hogy a Kreml csak a DNK és LNK de facto, vagyis a szakadárok ellenőrzése alatt álló területeket ismeri el, kedd kora délután a DNK vezetője Gyenisz Pusilin bejelentette, hogy a területek de jure határait tekinti mérvadónak.

Az alábbi térképen látszik a területek közötti különbség.

 

A döntés viszonylag váratlan volt azután, hogy a Duma nem sokkal korábban még a de facto határok elismerése mellett foglalt állást, ugyanakkor a konfliktus éleződésére utal. A Kreml korábban bejelentette, hogy eleget tesz az Ukrajnából kivált, szakadár köztársaságok kérésének, hogy katonailag támogassa függetlenségüket, amit Oroszországon és kizárólag általa elismert kváziállamokon kívül senki sem ismer el.

Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok miatt nehéz eldönteni, hogy mi a Kreml álláspontja a kérdésben.

Jó példa erre Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője és a Moszkva Hangja, a BBC valamint más lapok újságírói között lezajlott beszélgetés a kérdésről.

 

A nyugati szövetségi rendszer által bejelentett újabb szankciók nem valószínű hogy segítenének a helyzet de-eszkalálásában, ahogy az sem, hogy helyi megfigyelők szerint az ukrán hadsereg elkezdett hadianyagot felhalmozni az Azovi-tenger partján, a szakadár köztársaságok közelében fekvő Mariupol városánál.

 

Ahogy az sem, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy fontolgatják a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Moszkvával.

További olajat önt a tűzre, hogy Zelenszkij elnök ismételten azonnali segítséget és támogatást követel a nyugati országoktól. Reggel ugyanakkor Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő még úgy fogalmazott, hogy Oroszország kész tárgyalni az Egyesült Államokkal. Ez vélhetően azóta sem változott, mindazonáltal igen valószínűtlen, hogy a nyugati hatalmak elismernék a szakadár népköztársaságokat, vagyis ott vagyunk, ahol a part szakad.

Címlapkép: Kremlin.ru