Az Alkotmánybíróság elutasította a társadalombiztosítási törvény módosításának megsemmisítését, melyet ellenzéki képviselők még 2020 decemberében indítványoztak, szúrta ki az Index. Az ellenzék által támadott 2020-as módosítás többek között kimondja, hogy az egészségügyi szolgáltatások nem vehetőek igénybe térítésmentesen azoknak, akik nem rendelkeznek érvényes taj-számmal, továbbá azoknak, akik 6 hónapon át nem tudják fizetni a társadalombiztosítási járulékukat, kiszámlázzák a sürgősségi egészségügyi ellátást. 

Ahogy Korzós Lajos MSZP-s országgyűlési képviselő bejelentette, az ellenzék utólagos normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, mivel a 2020 nyarán elfogadott törvénymódosítást igazságtalannak és embertelennek tartják. 

Korzós a 2020-ban tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, szerinte a törvénymódosítás egyszerre sérti a szolidaritás elvét és az emberi méltóságot, továbbá a szociális biztonsághoz és az egészségügyi ellátáshoz való jogot, ezért nem összeegyeztethető az alaptörvény több pontjával, illetve számos nemzetközi szerződéssel. 

Korábban akik tartozás miatt elveszítették a TAJ-számukat, a számla előzetes kifizetése után kaphattak csak halasztható egészségügyi ellátást. Ez alól a sürgősségi ellátás, valószínűleg pont az életmentő jellege miatt, kivételt jelentett 2020 nyaráig. Az ellenzék az ezt megváltoztató törvénymódosítást támadta meg az Alkotmánybíróságon.

Az ellenzék által támadott rendelkezések értelmében:

• A biztosítási szerv érvénytelenítheti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személyek taj-számát – a fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén, ha az ebből keletkező hátralék meghaladja a járulék havi összegének hatszorosát,
• ha valakinek nincs érvényes taj-száma, nem veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat térítésmentesen,
• ha a betegnek sürgős ellátásra van szüksége, az egészségügyi szolgáltatásért csak utólagos díjfizetés írható ki, de a várható díjról még „a szolgáltatás megkezdése előtt” – vagyis a beteg ellátása előtt – kötelesek tájékoztatás nyújtani, 
• a térítési díj sürgősségi ellátás esetén akár 750 ezer forint is lehet. 

Azért fordult az ellenzék az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a társadalombiztosítási törvény módosítása, a tartozás utólagos megfizetésére vonatkozó szabályozás hatástanulmány és társadalmi egyeztetés nélkül, kevesebb mint egy hónap alatt ment át az Országgyűlésen, ami álláspontjuk szerint sérti a jogállamiság és a jogbiztonság követelményét. 

Ahogy érvelésükben leírták, az új térítési díj veszélyezteti a megélhetési minimumot, valamint meghaladja a kötelezett képességeit és lehetőségeit, emiatt sérti az emberi méltóságot, a tulajdonhoz való jogot, az egyenlő elbánás alkotmányos követelményét, illetve a szociális biztonsághoz való jogot. 

Mindennek ellenére az Alkotmánybíróság az indítványt egyhangúlag elutasította.

Az alkotmánybírák érvelése szerint, az jogalkotó eleget tett alkotmányos kötelezettségének az egészségbiztosítási rendszer megalkotásával és az ellátási jogosultságok törvényi szabályozásával. Továbbá nincs kellő következtetési alap annak megállapítására, hogy a módosítás az Alaptörvény értelmében vett tulajdonvédelem védelmi körébe tartozna. Valamint, hatástanulmány készítése nem alaptörvényi szabály, vagyis annak hiánya nem sérti az Alaptörvényt.