Az Ukrajna határainál gyakorlatozó orosz csapatok egy része visszavonul bázisaira, ami arra utalhat, hogy Oroszország résnyire nyitja annak lehetőségét, hogy enyhüljön az elmúlt napokban pattanásig feszült krízis – állapítja meg a Le Monde.
Az orosz hírügynökségek beszámoltak egyes csapatok kivonásáról, amit a védelmi minisztérium szóvivője is megerősített, írja a francia napilap.
Az elmúlt napokban számos diplomáciai erőfeszítésre került sor a nyugati államok és Oroszország között, ezeknek keretében a mai napon Moszkvában tárgyal Putyinnal Olaf Scholz német kancellár, egy nappal azután, hogy Kijevben Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozott. Scholz óvatosan fogalmazott a találkozó előtt, a békére való felszólítás mellett a két ország közötti „nagyon rendezett üzleti kapcsolatokat” is dicsérte. Bár Németország hivatalosan támogatja Ukrajna függetlenségét, vonakodik lemondani az orosz gázt szállító Északi Áramlat 2 névre hallgató gázvezetékről, és fegyvert sem exportál Kijevnek.
Tegnap, február 14-én, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter már utalt arra, hogy enyhülhet a feszültség, miközben az amerikai politikai vezetés napok óta egy azonnali orosz támadásra figyelmeztetett.
Kedden az ukrán kormány is üdvözölte a részleges visszavonulás hírét, amelyet országa és a nyugati nagyhatalmak erőfeszítéseinek tulajdonított.
Putyin elnök igyekszik ritkán nyilatkozni az ügyben, bár a Moszkvába járuló vezetők látogatásáról, az immár világhírű tárgyalóasztal díszletével rendszeresen beszámol az állami televízió is.
Az enyhülés további jelei az orosz diplomácia vezetője, Szergej Lavrov nyilatkozatában is megjelentek, aki szerint a „lehetőségek messze nem merültek ki”, továbbá „mindig van esély” a kompromisszumra. Lavrov felemlegette, hogy Oroszország azt követeli, Ukrajna soha ne lehessen a NATO tagja. Szerinte az USA „konstruktív” javaslatokat tett a katonai fenyegetés enyhítésére, de az EU és a NATO válaszait továbbra sem tartják elégségesnek.
„Nem egyszer figyelmeztettünk már arra, hogy nem engedhetjük meg a vég nélküli tárgyalásokat a megoldást igénylő kérdésekről. A Nyugat eddig elfogadhatatlannak ítélte az orosz követeléseket, de fokozott párbeszédet ajánlott más kérdésekről, köztük a fegyverzetellenőrzésről” – nyilatkozta Lavrov.
E fejlemények után Boris Johnson brit miniszterelnök és Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke is jelezte, hogy bíznak a diplomácia erejében. A helyzet azonban továbbra is törékeny: a Pentagon szerint a hétvégén megnőtt az orosz csapatok száma az ukrán határnál. Jean-Yves Le Drian, francia külügyminiszter hétfőn még úgy fogalmazott, hogy „minden készen áll” egy orosz katonai támadáshoz, és „semmi jele nincs annak” egyelőre, hogy Putyin végleges döntést hozott volna. Február 7-én Emmanuel Macron is Moszkvába utazott Putyinnal tárgyalni. Franciaország szerint Oroszország ígéretet tett a deeszkalációra, de ezt a Kremlin nem erősítette meg.
Mindeközben a Duma, az orosz parlament alsóháza a 2014 orosz-párti szakadárok kezén lévő Donyeck elismeréséről szavaz. A szimbolikus gesztus emlékeztet minket arra, hogy Oroszország továbbra is erős nyomást gyakorol, véli a Le Monde.
Az orosz-ukrán krízisről korábbi elemzésünket itt olvashatod, a konfliktus hátteréről pedig a Noam Chomskyval készült interjúból tudhatsz meg többet.
(Le Monde)
