Hat éve, hogy a miskolci Hermann Ottó Gimnázium nyílt levelére országos tüntetési hullám indult. Akkor korábban sose látott, 5000 fős tüntetésre került sor Miskolcon és 11 másik nagyvárosban. A tüntető tanárok akkor a hatalmas óramennyiség csökkentését, az önértékelést szolgáló adminisztrációs terhek eltörlését és az egyfolytában változó alaptanterv felfüggesztését követelték.
Részlet a gimnázium által 2016-ban közzétett nyílt levélből:
„Kaotikussá vált minden! Bizonytalanság, elkeseredettség, sokszor apátia uralkodik a tanári szobákban. S az, hogy vannak még jól működő iskolák, jól megtartott órák, versenyeredmények (»természetesen« nevezési díjakra és útiköltségre elkülönített keret nélkül), sikeres érettségik és felvételik, kizárólag a tanárok lelkiismeretességének köszönhető – merthogy nem a környezeti hatásoknak és az oktatáspolitika tevékenységének, az biztos!”
Ebben az időszakban vált meghatározóvá a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), az új köznevelési törvény, ekkor vezette be a kormány az életpályamodellt, a tanfelügyeleti rendszert és a túlzott adminisztrációt, miközben számos iskolában az alapvető ellátások biztosítása is gondot okozott.
A zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, Pukli István, a miskolci Herman Ottó Gimnázium és a budapesti Kölcsey Gimnázium közalkalmazotti tanácsának vezetői, Pilz Olivér, illetve Törley Katalin a tüntetést követően a tiltakozásnak eddig helyet adó honlapon egy közleményt tettek közé, amiben 4 pontban fogalmazzák meg a követeléseiket. A levélhez akkor 737 intézmény csatlakozott.
– Követeljük, hogy a kormány mondja ki, a 2011-ben elfogadott köznevelési törvényt átmenetinek tekinti, és haladéktalanul kezdje meg az érdemi egyeztetéseket a közoktatás valódi szereplőivel egy új közoktatási törvény elkészítéséhez!
– Követeljük, hogy az új közoktatási törvénnyel kapcsolatos egyeztetések annak szakmai alapjaitól kezdődjenek! Az elmúlt öt évben kiderült, hogy az eddigi irány sem jó, és a toldozgatás-foltozgatás sem vezetett sehova.
– Követeljük, hogy az oktatásra fordított költségek érjék el a mindenkori GDP 6%-át, az átlátható, kiszámítható és stabil normatív oktatásfinanszírozás érdekében!
– Követeljük, hogy az intézmények napi működését lehetetlenné tevő, a tanulók és a pedagógusok számára elviselhetetlen helyzetet okozó közismert problémákat a jogszabályok és az utasítások azonnali módosításával haladéktalanul kezeljék!
Ehhez képest a kormány 2020-ban is még csupán a GDP 3,8%-át fordította oktatási kiadásokra.
Hat évvel később
A helyzet nem változott – áll a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményében, így ehhez az évfordulóhoz kapcsolódva Miskolcon újból nyílt „fogadóórát” szerveznek a helyi pedagógus-szakszervezetek.
Mint ismert, a pedagógusokat képviselő két legnagyobb érdekvédelmi csoport, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) felhívására a hétfői nap folyamán kétórás figyelmeztetősztrájkot tartottak az ország közoktatási intézményeiben.
A hétfői sztrájk elsősorban a pedagógushiány, az alacsony bérek és az elviselhetetlenül magas munkaterhek miatt szerveződött, a még tavaly októberben kezdeményezett sztrájktárgyalások nyomán.
A szakszervezetek elmondása alapján a megmozduláshoz több mint húszezer pedagógus csatlakozott. A köznevelésért felelős államtitkár szerint a tanárok mintegy ötöde vett részt a munkabeszüntetésben. Ha a kormány nem hajlandó érdemben foglalkozni a pedagógusok követeléseivel, a szakszervezetek ígérete szerint március 16-án határozatlan idejű munkabeszüntetéssel fognak tiltakozni.
Az esemény 2022. február 3-án, 17.30-kor kezdődik a Hermann Ottó Gimnázium előtt, a miskolci Hősök terén.
A tüntetés Facebook-eseményéhez itt lehet csatlakozni.
