A legtöbb ország képviselője a békés, diplomáciai rendezés mellett foglalt állást az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén, ahol Ukrajnát is meghallgatták. Az amerikaiak szerint viszont súlyosan megfizethet Putyin akkor, ha az agressziót folytatja. Oroszország nagykövete még a vitát is megakadályozta volna Kína segítségével.

Nyilvános vitára került sor hétfőn, magyar idő szerint délután 4-kor az Egyesült Nemzetek Szervezete New York-i székházában az Ukrajna és Oroszország határán kialakult, feszült katonai helyzetről. A vitát Joe Biden kormánya kezdeményezte, és noha az orosz delegáció azt blokkolni akarta, ehhez nem szerzett az esemény előtt elegendő szavazatot a Biztonsági Tanács tagjaitól, így a nyilvános, nemzetek közötti csörtére végül sor kerülhetett.

Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet már a találkozó elején procedurális szavazást kezdeményezett arról, egyáltalán megtartsák-e azt, tekintve, hogy szerinte az orosz hadsereg orosz területen való mozgósítása „nem nemzetközi ügy”. Ezek után hivatkozott arra is, hogy szerinte még az ukrán elnök, Zelenszkij szerint sincsen fenyegetés, majd felszólította amerikai kollégáját, „ne használja propagandacélokra” a Biztonsági Tanácsot, helyette a minszki szerződés tárgyalását javasolta, februárban.

A Nyugat „kemény és egységes lesz”, ha Oroszország háborút indít

Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet, a vita kezdeményezője annak megtartása mellett úgy érvelt, mindenki számára világossá vált, hogy az ukrán határon végbement orosz mozgósítás aggasztó mértékű, ezért nyilvános BT-vitára kell, hogy sor kerüljön. Kiemelte továbbá, az elmúlt hetekben 200 millió dollárt fordítottak az amerikaiak az ukránok katonai felkészítésére.

„Képzelje el, mennyire kényelmetlenül érezné magát, ha az Önök határán állna százezer katona” – szegezte Thomas-Greenfield Nebenzjának a felszólítást, hangsúlyozva, a vita „nem csupán látszat”, komoly téttel bírna.

Az oroszok, noha legalább 9 BT-tag nagykövetet kellett volna, hogy a vita elvetéséről meggyőzniük, végül csak a Kínai Népköztársaság nagykövetét állították maguk mellé. 10 tag elfogadta a vitát, 3 tag tartózkodott.

A találkozóra érintettségük okán Belarusz és Litvánia ENSZ-nagyköveteit is meginvitálták.

Rövid megnyitó után a vitát ismét Thomas-Greenfield indította el, megjegyezve, Oroszország agresszív mozdulatai nem csupán Ukrajnát, hanem egész Európát fenyegetik, ahogyan az ENSZ alapértékeit is. „Nem állhatunk és nézhetjük ezt tétlenül” – tette hozzá az amerikai küldött.

Hangsúlyozta, az Ukrajna elleni kibertámadások is megszaporodtak januárban, és „Kijevtől mindössze két órára”, Belarusz területén is 30 000-es haderőt mozgósítottak. Emlékeztetett, az oroszok 2008-ban Georgiát szállták meg, 2014-ben pedig a Krím-félszigetet annektálták Ukrajnától. Utóbbi és a lassan 8 éve tartó donbaszi háború eddig 14 000 áldozatot követelt, és 3 millió embernek kellett a térségből elmenekülnie – emelte ki Linda Thomas-Greenfield.

„Egy új invázió humanitárius következményei ehhez mérten is borzalmasak lennének. … Nem akarunk konfrontációt, de ha további orosz invázióra kerül sor, gyorsak, határozottak és egységesek leszünk”

– hangsúlyozta még.

Ferit Hoxha, Albánia nagykövete arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani orosz akciók szembemennek az 1994-es Budapesti Memorandummal, ahol Moszkva biztonsági garanciákat ígért Ukrajnának amiért azt feladja a nukleáris arzenálját.

Az Egyesült Királyság helyettes küldöttje hangsúlyozta, a NATO országai nyitottak az orosz aggodalmak meghallgatására, amennyiben Moszkva is nyitott az ő aggodalmaik figyelembe vételére.

Nicolas de Rivière, Franciaország ENSZ-küldötte megerősítette országa elkötelezettségét Ukrajna nemzetközileg elfogadott határainak tiszteletben tartása iránt, szerinte a prioritás a diplomáciai megoldáson való munkálkodás, ennek érdekében Emmanuel Macron Vlagyimir Putyint is felhívta, valamint Berlinben is járt. Méltatta még a német-francia-ukrán-orosz „normandiai” tárgyalások felélesztését is a helyzet megoldásának érdekében. Hozzátette, az Ukrajna elleni bármilyen, további agresszió nagyon súlyos következményekkel járna az oroszokra nézve.

Az indiai követ arról beszélt, a feszültségek azonnali és eredményes csökkentése a konfliktus egyetlen megoldása, erre a normandiai négyek és a minszki folyamat a leginkább megfelelő. Ugyanígy tett a ghánai küldött is, aki ezen kívül hangsúlyozta, az orosz csapatösszevonások valóban orosz területen történtek meg, de túl közel az ukrán határhoz. Mind ő, mind India képviselete tartózkodott a vita megtartásáról való szavazásnál.

Geraldine Byrne Nason, a nem NATO-tag Írország követe az EU-s tagállamokkal együtt mind az Egyesült Államokat, mind pedig az oroszokat nyugalomra és a helyzet diplomáciai rendezésére intette.

„Egy szuverén és független állam joga az, hogy jövőjét meghatározza és biztonságáról gondoskodjon”

– jegyezte meg a képviselő Ukrajnával kapcsolatban.

Kína mindenben kiáll Oroszország mellett

Az egyik legnagyobb figyelmet a kínai küldött, Csen Hszu beszéde keltette. Ő azt hangsúlyozta, a nyugati biztonságpolitikai elképzelésekkel nem tudnak azonosulni, és hozzátette, tudomása szerint az oroszoknak „semmiféle tervük nincsen” megszállásra, és nem érti, mi alapján feltételezik ezt a nyugati hatalmak. „Csendes diplomáciára és nem pedig mikrofondiplomáciára lenne szükség” – tette hozzá, majd elmondta, az Egyesült Államok sajnálatos módon nem fogadta el az oroszok ajánlatát a feszültségek csökkentésére.

Osztották a kínaiak Oroszország azon véleményét is, hogy a NATO folyamatos terjeszkedése valóban veszélyes, és ez az igazi biztonsági kockázat.

Az elhangzottakra reagálva az orosz követ megismételte, „nem érti, miért vannak itt ma, és miről tárgyalnak” hiszen inváziós tervekről az oroszok részéről nem is volt szó. Szerinte a határokon gyülekező orosz katonák hétköznapi barakkjaikban és állomáshelyeiken tartózkodnak, ezt pedig nem lehetséges agresszióként értelmezni, még ha az amerikaiak szerinte erre is törekednek.

„Mindenki aki ennek ellenkezőjét állítja, félrevezeti Önöket” – mondta még Vaszilij Nebenzja, majd az amerikaiak által idézett százezres orosz katonai számot is megkérdőjelezte. A 2014-es kijevi Majdant egyszerűen egy „fasiszta forradalomnak” nevezte, Moszkva szerint pedig Ukrajna „betiltotta az orosz nyelvet”, és „Hitlerrel szövetséges történelmi figurákat” éltet mostani rezsimje. Mindez az orosz követ szerint Oroszország nemzetbiztonságának aláásásával egyenlő.

„Nagy büszkeséggel beszélnek arról a nyugatiak, hogyan pumpálják tele fegyverekkel az ukrán hadsereget, ez pedig érthetetlen”

– hangsúlyozta még Nebenzja.

„Teljes szívvel meg akarjuk oldani az ukrán válságot, de ez az ukrán válság pusztán egy belföldi válság. Kijevnek tárgyalnia kell a Donyecki és Luganszki Népköztársaságokkal” – mondta még el.

A brazil nagykövet, aki a vitát maga is megszavazta annak ellenére, hogy politikai szövetsége inkább Oroszországhoz köti, ugyancsak úgy fogalmazott, minden résztvevő hatalomnak mértékletesen kellene eljárnia, és diplomáciai megoldást kell találnia. Szerinte a Minszki Egyezmény és az ENSZ BT Ukrajna-határozata kellene, hogy minden fél számára irányadó legyen a helyzet megoldásában.„Katonai megoldás a helyzetre pedig nincs” – tette még hozzá.

Két afrikai ország viszont eltérő véleményt fogalmazott meg a helyzetről. Gabon küldötte inkább a nyugatiakat intette a „pánikkeltés” elkerülésére, míg Kenya a területi és biztonsági viták diplomáciai megoldásának hangsúlyozásával inkább Ukrajnát és az USA-t támogatta.

„Afrikában még emlékeznek a kompromisszum elutasítására, amit hidegháborúnak neveztek, de ez ott valós háborúkban nyilvánult meg, óriási szenvedést okozva” – tette még hozzá az ország képviselője, Martin Kimani.

Az ülés soros elnöke, Mona Juul Norvégia nevében súlyos aggodalmát fejezte ki az orosz fenyegetés miatt, ami Ukrajnát érte, és kiállt a NATO békés szándékai mellett is, a nemzetközi jog szerint való eljárásra szólította fel mindegyik felet. Kiemelte azt is, „minden nemzetnek joga van belügyeiről magának határoznia”.

Linda Thomas-Greenfield visszautasította azt a vádat, hogy akár az Egyesült Államok, akár a nyugati szövetségesek provokatívak lennének, majd annyit mondott az orosz követnek, „tetteik magukért fognak beszélni”.

Erre Vaszilij Nebenzja újra megkérdezte, miért beszélnek orosz provokációról az amerikaiak. Elmondta még, az Egyesült Államok küldötte egyetlen egyszer sem utalt a Minszki Egyezményre, ez pedig szerinte aggasztó.

Az érintettek is hozzászólhattak

Meghívott tagként Ukrajna ENSZ-nagykövete, Szerhij Kiszlitszja háláját fejezte ki a norvég elnökségnek amiért a vitára őt is meghívták. Majd hozzátette, fontos, hogy megfelelően tájékoztassák a Tanácsot arról, mi is történik valójában az ukrán határon. Éppen ezért örült neki, hogy a tanácskozás utána elfogadandó határozatról Ukrajna képviselője szavazhat. Az orosz követ verzióját halandzsának nevezte, majd leszögezte, 125 000 orosz katona áll a határokon, és Belaruszban is. Ezenkívül szerinte az oroszok a szeparatista Donyec-medencében is megerősítik jelenlétüket. A határvidékre pedig az EBESZ katonai megfigyelői szerint is az „illegális orosz tevékenység” jellemző Kiszlitszja szerint. Hozzátette, december 22. óta is 12 katonát veszített Kijev a helyi konfliktusban.

„Pontosan ismerjük Oroszország provokációit, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy ezeket elhárítsuk a béke érdekében” – mondta. Azt is hozzátette, Oroszország valóban nem tervez most háborút indítani Ukrajna ellen, „hiszen az már rég folyik”, most csupán egy új szakaszt szeretnének kezdeni benne.

Aláhúzta, Ukrajna legfontosabb prioritása ma is a Donyec-medencében kialakítandó tűzszünet. Külügyminiszterét követve ezek után ő is az orosz csapatok visszavonására szólította fel Moszkvát.

Belarusz követe elfogadhatatlannak nevezett bármiféle erőszakos konfliktust, miszerint ők a párbeszédet és a kölcsönös megértést szorgalmazzák, de a Minszki Egyezménynek szerintük „nincs alternatívája”. Jurij Ambrazevics ezek után az USA-t és szövetségeseit vádolta a Belarusz határain kialakult „krízisért”. Majd megerősítette az orosz mozgósítás moszkvai verzióját, amely szerint pusztán defenzív, közös hadgyakorlatot tartanak a belarusz és orosz katonai egységek. A lengyelek viszont az hangsúlyozták, az új orosz-belarusz csapatmozgások számukra „óriási aggodalmat” okoznak.

A vita után annak résztvevői közösen fogadják majd el az ENSZ BT-határozatát Ukrajna ügyében, amely a szavazati arányok várható alakulása szerint elítéli majd az orosz csapatösszevonásokat.

A szóbeli keménykedés folytatódott

„Legnagyobb sajnálatunkra az amerikai média az utóbbi időben óriási mennyiségű, megerősíthetetlen és torz információt közölt arról, mi történik jelenleg Ukrajnában és környékén” – szúrt oda Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfő délutáni, az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését megelőző sajtótájékoztatóján a nyugati cikkek özönének, melyek szerint Oroszország bármelyik pillanatban megtámadhatja Ukrajnát.

Peszkov Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi, a pánikkeltést elítélő szavai után úgy fogalmazott, „a washingtoni hisztériakeltés hisztériát okoz Ukrajnában is, olyannyira hogy egyesek már a frontra készülődnek”.

Eközben az USA bejelentette, kész tervekkel rendelkezik Vlagyimir Putyin elnök legbelsőbb köre elleni, súlyos szankciókra is, amennyiben az agresszív katonai mozdulatok folytatódnak, és Putyin valóban háborút kezd Ukrajna ellen.

Az üzengetésen túl ma az is kiderült, Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden ismét személyesen tárgyalnak majd Ukrajna ügyében.