Január 24-én, hétfőn közmeghallgatást tartott a Somogy megyei kormányhivatal a Balatonaligára, az egykori Club Aliga pártüdülő helyére tervezett, jelenleg Aligaliget névvel ellátott üdülőkomplexum környezetvédelmi hatásvizsgálata ügyében. Az online rendezvényen a kormányhivatal tisztviselői és a beruházó képviselői mellett nagyjából két tucat érintett vett részt.

A meghallgatás a Pro-Mot Kft. által felkért, honlapjuk szerint többek között környezetvédelemmel összefüggő hatósági eljárásokat igénylő mérnöki dokumentációk készítésével foglalkozó Progressio Mérnöki Iroda képviselőjének másfél órás előadásával kezdődött, aminek keretében az iroda munkatársa ismertette a projekt környezetvédelmi hatásvizsgálatának eredményeit. A vonatkozó dokumentumok innen tölthetők le.

A dokumentációban számos irányból járják körül a létesítendő beruházás környezeti hatásait – ahogy ilyen volumenű beruházás esetében törvényi előírás, és ahogy a kormányhivatal is elrendelte – a megállapítások, és úgy egyébként az Aligaliget projekt azonban továbbra sem nyerték el a meghallgatáson megjelentek többségének tetszését.

A kritikák közül a legélesebbek az aligai löszfalon végzendő munkálatokkal kapcsolatosak voltak, az Aligai Fürdőegyesület (AFE) és a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) is attól tartanak, hogy az aligai látkép ikonikus elemét jelentő páratlan természeti képződmény áldozatul eshet a NER-es tőke gátlástalan pénzsóvárságának.

A dokumentáció és a projekt tervei szerint nem is alaptalanul.

Ahogy ugyanis az AFE néhány nappal ezelőtti Facebook-posztjából is kiderül, az egykori Club Aliga 2B részére tervezett épületsor biztonságos felépítéséhez és üzemeltetéséhez meg kell erősíteni a löszfalat, ez pedig a különleges természetes struktúrába való komoly beavatkozással jár.

Részletek a környezeti hatásvizsgálat-dokumentációból:

„A vizsgált magaspartszakasz alatt a telkek parcellázását követően azok értékesítését tervezik.”
„Az állékonyság biztosítása érdekében megközelítőleg a magaspart magassági középvonalában, a fal előtt kialakult laza törmeléklejtő felső síkján 3 — 5 m szélességű osztópadka kialakítása tervezett, mely felett a meglévő partfal 1:1 – 1:1.5 rézsűszögben levágásra kerül. A rézsűt borító növényzet elsődlegesen a törmeléklejtő területén települt, a magaspart meredek falában a növényzet hosszútávon nem életképes, így a tervezett beavatkozás a partfal alatti növénytakarót a lehető legkevesebb mértékben érinti.”
„A lezökkent tömb északi részén a telekhatár a partfal vonaláig szűkül, ezért ezen a területen a szomszédos telkekre átnyúló tereprendezés volna szükséges a magaspart hosszú távú állékonyságának biztosítása érdekében. Ettől északabbra nyúló szakaszokon a magaspart rendezése a fentiek miatt nehézkes, amennyiben a geometriai módosításra nincs lehetőség, úgy a partfal alatt a rézsűlábtól 25.0 m széles sáv szabadon tartása szükséges.”
„A partfalak rendezéséhez a feltárási munkák megtörténtek. A partfalak stabilitásához a földtömegszámítások északi részen ~135.000 m3, a déli részen ~75.000 m3 földbevágás szükséges.”

Az AFE a változtatásokkal kapcsolatban a következőket nyilatkozta:

„Aliga magas-partjanak műszaki rézsűre átalakítását tervezik. A felső, uszkve 10-20 méteres függőleges partfalak visszabontása árán mesterségesen stabilizált földművek, mélyszivárgók készülnének circa 700 méter hosszon, a Deák Ferenc utcai lépcsőtől az uszoda vonaláig. A geotechnikai munkarész szerinti indok a magaspart alatti terület beépítési igénye, valamint az is kiderül, hogy a beavatkozással 25 méterrel nagyobb telkeket lehet kialakítani. A hatásvizsgálat úgy interpretálja, hogy »A partfal megerősítése mind a parti, mind a települési (fenti) infrastruktúra szempontjából alapvető közösségi érdek«. A vizsgálat tájképvédelmi szempontból nem értékeli a beavatkozást, holott visszafordíthatatlanul megváltozik Aliga víz felőli látványa, identitást adó »Fehér-partjai« nyom nélkül, és végérvényesen eltűnnek. Ez a tájrombolás nem támogatható néhány négyzetméter magántulajdonú telek (erdő) beépíthetősége érdekében és felháborítónak tartjuk azt közösségi érdeknek hívni! Az Aligai Fürdőegyesület határozottan tiltakozik az ellen, hogy ilyen jellegű partfal-stabilizáló rombolást végezzen a beruházó! Kérjük, a hatóság fokozottan foglalkozzon ezzel a kérdéssel és környezetvédelmi hatóságként ne engedje elveszni Balatonaliga legjellegzetesebb természeti kincsét.”

Rada Enikő, az AFE titkára a közmeghallgatáson is szembesítette a beruházót azzal, hogy a magaspart löszfalát magánérdekből alakítanák át radikális módon.

„Ez a beavatkozás mindössze azért szükséges, hogy 25 méterrel több telket tudjanak kialakítani a magaspart alatt. Ez a dokumentum egyértelműen leírja ezt a szándékot. Amennyiben nem történne beavatkozás ezen a magasfalon, hanem 25 méterrel hátrébb kerülnének ezek a telkek, ez az óriási méretű beavatkozás – amiről a dokumentum le is írja, hogy hány ezer köbméter föld megmozgatását jelenti – nem lenne szükséges. Szóval az, hogy az Aliga 2 északi part megerősítése feltétlen szükséges, nem igaz. Abban az esetben igaz, ha közvetlenül alatta telkeket kívánnak kialakítani. Ami nem feltétlenül szükséges, mert a terület így is eléggé fokozottan beépített.”

A beruházó álláspontja szerint ugyanakkor az elmúlt időszakban is megfigyelhető talajmozgások miatt igenis fontos a magaspart támfalának megerősítése. A Progressio mérnöke kiemelte, hogy a magaspart geológiai szempontból jól ismert a szakma számára, és hivatkozott az Eferte Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Kft. véleményére, ami úgyszintén a partfal megerősítése mellett foglalt állást, de említette a XIX. századi vasútépítések során feljegyzett mozgásokat is.

Beavatkozásuk mellett szóló érvként sorolták fel továbbá azt is, hogy a korábbi tervek – melyek végül szerencsére nem valósultak meg – a löszfal gyakorlatilag teljes elpusztításával számoltak. Ami egyébként nem változtat azon, hogy a Pro-Mot is komoly beavatkozásokat tervez.

Ez azonban továbbra sem volt meggyőző az aligai magaspartot féltő aktivisták számára – mint Rada emlékeztetett, a löszfal megerősítésére a dokumentáció szerint is azért van szükség, hogy az újonnan, a magaspart alatt felparcellázott telkeken biztonságosan lehessen építkezni, és biztonságosan lehessen őket hasznosítani. Ezzel kapcsolatban rávilágított a magánérdek és a közérdek közötti különbségekre is, mint fogalmazott,

„azt kérdőjelezem meg, hogy a magaspart több száz, több ezer köbméteres visszabontása egy részüvé szükséges-e azért, hogy oda telkeket parcellázzanak ki. Nem azt kérdőjelezem meg, hogy egy közforgalmú vasútnál,vagy ott, ahol meglévő épületek vannak, egy ilyen beavatkozás feltétlenül szükséges.”

A közmeghallgatáson elhangzott az is, hogy a beruházó – noha megerősítette, hogy a helyi védelem alatt álló épületeket, mint a Kádár- és Castro-villaként ismerteket, nem kívánja lebontani – az elmúlt három évben nem fordított energiát állaguk megóvására, hagyta őket lerohadni.

Szó volt emellett többek között arról, hogy a helyiek vitatják hogy szükséges lenne az a mértékű növényzetirtás, amit a projekt megvalósítása érdekében végrehajtanak, valamint Rada megemlítette azt is, hogy az Agora, vagyis az Aligaliget projekt keretében kialakítandó közösségi tér létrehozásához többek között már eddig is közösségi térként funkcionáló zöldterületeket térköveznének le. Itt érdemes megjegyezni, hogy, noha a terület a beruházó szerint nyitott lesz – ami bizonyára így is lesz – kétséges, hogy a szolgáltatások elérhetők lesznek-e a társadalom széles rétegei számára, vagy csak egy szűk elit igényeit fogják kiszolgálni.

Rada kitért továbbá a tervezett épületek látképre gyakorolt hatására is. Nevesül arra, hogy az Agora elé szánt kikötőépület, mivel a partvonallal párhuzamosra tervezik, meglátása szerint el fogja zárni a balatoni kilátást, hovatovább, mivel egy újabb strand kialakítását is tervezik, az sem biztos, hogy lesz-e a területnek kapcsolata a tóparttal. A magaspartra tervezett szállodával kapcsolatban pedig az merült fel, hogy mivel a beruházó valamennyi szobát balatoni panorámásra tervezi, így nagyon keskeny, ugyanakkor a partvonallal párhuzamos, hosszan elnyúló épületszárnyak jönnek létre – ahogy az Építészfórumon megjelent látványtervekből is kiderül.

Ezzel, noha kétségkívül impozáns kilátást nyújtó szobákat nyernek, a tó felőli látképben a tihanyi apátsághoz hasonlóan hangsúlyos szerepet kap majd a komplexum – más, ezekhez hasonló helyzetű épület a tó keleti medencéjében nincs. Hovatovább szembemegy a korábbi gyakorlattal, mely szerint a nagyobb épületeket a partra merőleges tájolással építették, akárcsak a szintén lebontásra ítélt 3-as szállót, amelynek így mindkét oldalán elhelyezkedő szobáibólból oldalirányú kilátás nyílt a Balatonra. Felújítás vagy állagmegóvás helyett bontás lett a sorsa. Bontás vár egyébként a korábbi épületek túlnyomó többségére, ami abból a szempontból is ellentmondásos, hogy az építkezések egy részét a beruházó épp az egykori épületek által betöltött funkciók hiányával indokolja. Az új infrastruktúra kialakítása során azonban a helyi aktivisták szerint megalapozott a félelem, hogy a korábban közhasználatú és közforgalmú terekhez jóval kevésbé fog hozzáférni a publikum, mint korábban, az pedig csak hab a tortán, hogy a beruházás Aliga és a Balaton-part építészeti örökségének jelentős pusztításával jár együtt.

A közmeghallgatás során számos hozzászóló említette azt is, hogy a beruházó véleményük szerint indokolatlan mértékben irtotta a zöldfelületeket, miután az elmúlt évtizedekben egyébként spontán erdősödés volt megfigyelhető. A Pro-Mot képviselői szerint ugyanakkor – miután szakértőkkel vizsgáltatták meg a vegetációt – indokolt volt az irtás, miután számos invazív faj telepedett meg az üdülő területén, és a növénytársulások egyébként sem képviselnek természeti értéket.

Az eseményen mindössze egy résztvevő volt jelen, aki támogatásáról biztosította az Aligaliget projektet, míg mások – legalábbis akik meg kívántak szólalni, és a technológiai nehézségek sem némították el őket – rendszerint aggodalmukat fejezték ki afelől, hogy a NER tőkéjének érdekeit szolgáló beruházás hogyan fog hatni Aligára, a helyiekre és a nyaralókra. Már azokra, akik nem tudják megfizetni a leendő Aligaliget valószínűleg csak egy szűk réteg számára elérhető, és számukra majd bizonyára kitűnő körülményeket biztosító szolgáltatásait.