A Jézus Szíve templomtól a Tábori vadászok első világháborús emlékművéig vonult volna február 12-én egy rendezvény során a menet egy rendőrségi bejelentés szerint. Az eseményt bejelentő állampolgár a menet célját „kegyeleti megemlékezésben” jelölte meg, hogy megemlékezzen a második világháború civil és katonai áldozataira.

A rendőrség az eseményt gyülekezési hatósági jogkörével élve megtiltotta.

A bejelentő az eseményt a Legio Hungaria nevű szélsőséges csoport „Becsület Napja” rendezvényétől megkülönböztette, az 1945 február 11-én német és magyar csapatok által megkísérelt kitöréshez kísértetiesen hasonló dátumot azzal magyarázta, hogy „a katonáknak ekkor volt a legnagyobb kihívás a mindennapokban.” A gyűlést a bejelentő némileg zavaros indoklással „nem eseményhez köthetően, hanem az eszmeiség oldaláról” kívánta megtartani.

A kitörésnapi megemlékezések során a résztvevők a Budapesten, a Várban körülzárt náci, nyilas valamint honvédcsapatok elkeseredett és eleve kudarcra ítélt, véres kitörési akciójára emlékeznek, amit az öncélú pusztítás és öngyilkos akció helyett a hadibecsület magasztos megnyilvánulásaként fognak fel.

A nappali megemlékezések után a résztvevők egy része a „teljesítménytúraként” aposztrofált kitörés túrán is részt vesz, ami nagy vonalakban a menekülő fasiszta egységek, legalábbis a Széna térnél messzebb jutó maroknyi túlélő útvonalát követi. A túra jellegzetessége, hogy a magyarok mellett Európa számos pontjáról érkeznek résztvevők, és a túrázók jelentős része visel korhű, vagy korhű hatású katonai egyenruhákat, és többek hordanak magukkal náci relikviákat, például horogkeresztes zászlókat.

A rendőrség a jelen rendezvényt a Gyülekezési Törvény 9., illetve 14. paragrafusára hivatkozva tiltotta meg. Utóbbi kimondja, hogy

„A gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását akkor is megtiltja, ha

a) a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és

b) a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.”

„(…) a bejelentésben foglaltak alapján megalapozottan feltehető, hogy Gytv. 14. § a) és b) pontjának megfelelően a bejelentett gyűlés időpontja olyan naphoz köthető, amely a nemzetiszocialista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet és a bejelentésben szereplő körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista diktatúra által elkövetett bűnök tényét igazolni törekszik és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.” – írta indoklásában az eljáró Budapesti Rendőrfőkapitányság.

A BRFK a múltban többször is igyekezett elejét venni a „Becsület Napjára” tervezett, gyakran nyíltan szélsőséges, neonáci rendezvényeknek, ám tiltó határozataikat többször felülbírálta egy-egy bírósági döntés, legutóbb 2020-ban, amikor is a Városmajorban mégis megtarthatták gyűlésüket a neonácik.

Abban az évben, mint a korábbiakban is, voltak antifasiszta ellendemonstrációk is, amelyek legfontosabb célja, hogy ne hagyják szó nélkül a szélsőjobboldali csoportok bóklászását Budapesten. Az antifasiszták idén is terveznek ellendemonstrációt tartani a várható neonáci rendezvény idején, február 12-én.