Annak ellenére, hogy a kormány szorgalmazza a negyedik oltás felvételét, az oltást végző orvosok nem kapták meg a lebonyolításhoz szükséges szakmai segítséget, írja a Népszava.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón jelentette be egy újságíró kérdésére, hogy a negyedik oltást az orvossal való konzultáció után bárki felveheti, ha a 3. oltás óta eltelt legalább 4 hónap. Ugyanakkor a regisztrációs oldalon nem lehet jelentkezni 4. oltásra, az oltópontokon pedig vagy beoltják a negyedik dózisra jelentkezőket, vagy nem.
A Népszavának egy oltóponton dolgozó orvos azt nyilatkozta, hogy még várnak az oltóorvosi döntést segítő szakmai útmutatás megérkezésére. Ugyanis szakmai eljárásrend hiányában nem tudunk felelős döntés hozni, így nem is oltanak be senkit addig, amíg az iránymutatás meg nem érkezik.
Azóta ezt a dokumentumot a mai nap folyamán kiküldte a Nemzeti Népegészségügyi Központ, azonban ez az iránymutatás nem igazán tisztázza azokat a kérdéseket, melyeket az oltópontokon megfogalmaztak az orvosok, mint például mi van, ha valakinek három különböző oltása volt, akkor vajon mit adhatunk negyediknek? Vagy három egyforma volt, vagy kettő azonos és csak a harmadik különbözik, akkor melyik következhet?
Dr. Kunetz Zsombor, egészségügyi elemző-szakértő Facebook-oldalán osztotta meg az új iránymutatást a 4. oltással kapcsolatban.
A szakértő szerint nem fog túl sok segítséget nyújtani ez a dokumentum az oltóorvosoknak, ugyanis azokat a szakmai szempontokat, amelyek alapján az oltóanyag kiválasztását kellene végeznie az adott orvosnak, nem részletezi az új iránymutatás.
A negyedik oltással kapcsolatos új iránymutatás mellett a karantén kötelességgel kapcsolatban is új szabályokat rendelt el a Nemzeti Népegészségügyi Központ.
A kötelező karantén a fertőző felnőttek esetében már csak 7 nap, de ha negatív tesztjük van, akkor a megbetegedéstől számított 5. napon már elhagyhatják a karantént. A korházban kezeltek esetében egy negatív gyorsteszt is elég a gyógyulttá nyilvánításhoz, ezelőtt csak negatív PCR teszt esetében lehetett gyógyultnak nyilvánítani az ilyen betegeket.
A karantén feloldására is új szabályok érvényesek. A már 3 napja láztalan és a légúti tünetektől sem szenvedő fertőzöttek, akik legalább hét napot már karanténban töltöttek gyógyultnak nyilváníthatók és közösségbe engedhetők. Az enyhe tünetes, igazoltan beteg koronavírusosok, ha a karantén negyedik napján tünetmentesek, akkor a tünetek kezdetétől számított ötödik napon egy negatív gyorsteszttel szintén szabadulhatnak a karanténból.
Az egészségügyi dolgozók 7 nap után már visszatérhetnek dolgozni, 15 nap után már tesztre sem lesz szükség a munkába álláshoz. Gyerekek esetében az óvodákban és az iskolákban az igazolt fertőzöttekkel egy csoportban tanuló, játszó oltottaknak nincs karantén kötelezettségük, csak az oltatlanokat kell elkülöníteni, de csak öt napra.
A szakértők és az orvosok szerint az új karantén-rendszer túlkomplikált, és szinte lehetetlen lekövetni, hogy kinek mennyi időre kell karanténba vonulnia és meddig kell karanténban maradnia.
A szabályok átláthatatlansága további problémákat fog okozni, ugyanis a szerdai napon megdőlt Magyarország napi fertőzöttek számának rekordja. A koronavirus.gov.hu adatai szerint 14 890 új fertőzöttet igazoltak, ami a járvány kitörése óta a legmagasabb adat. Továbbá 85-en vesztették életüket a mai napon a vírusban, így Magyarországon a vírus áldozatainak száma 40 686 fő.
A fertőzöttek számának növekedése jól mutatja, hogy Magyarországot is elérte az omikron variáns, ami sok más európai országhoz hasonlóan, úgy hazánkban is jelentősen megnövelte az új esetek számát.
Az omikron variáns és a megnövekedett esetszámok miatt több iskola vezetőjét arra utasították a népegészségügyi hatóságok, hogy árgus szemekkel figyeljék az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) a pedagógusok és a diákok pozitív koronavírusteszt-eredményeit, értesült több forrásból a Népszava.
„Igazgató asszony maga köteles böngészni az EESZT-t és az ott megjelenő pozitív teszteredményeket jelenteni” – kapta utasításba egy iskola vezetője. Több ilyen és ehhez hasonló esetről tud Totyik Tamás is, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
Az intézmények vezetőinek megvan a lehetősége arra, hogy nyomon kövessék a Köznevelési Információs Rendszer és az EESZT összekapcsolt felületén az intézményükhöz tartozó járványügyi adatokat, azonban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez nem szerződésbeli kötelessége egy intézmény vezetőjének sem.
Mindezek mellett a PDSZ információi szerint több, táppénzes pedagógust is kényszerítettek arra, hogy tartson online oktatást, ami jogellenes, ugyanis azokat a munkavállalókat, akik betegség miatt táppénzen vannak, semmilyen munkára nem kötelezheti sem az iskolavezetés, sem a tankerület.
