Budapesti gyorskörúttal segített rá az ellenzék népszavazási kampányára Márki-Zay Péter. Hosszú, egész napos városjárásából a Mérce a Blaha Lujza téri és az Örs vezért téri, esti programra volt a leginkább kíváncsi.

Néhány héttel ezelőtt riportban számoltunk be az egységes ellenzék által benyújtott népszavazási kérdések aláírásgyűjtő kampányának budapesti repülőrajtjáról. Az április 3-i választási időpontra már nem sikerült a szavazólapok mellé az ellenzéki népszavazást is odacsempészni, miközben a kormány genderügyi kérdései persze ott lesznek.

Ennek ellenére azt lehet mondani, hogy az ellenzéki aláírásgyűjtés január közepére a finisbe érkezett. Jámbor András, a Budapest 6-os választókerület (Ferencváros-Józsefváros) közös ellenzéki jelöltje például január 14-én reggel már meg is osztotta követőivel: a Fudan kampusza helyett helyett Diákvárost követelő kérdésre eddig országosan 170 ezer aláírás gyűlt össze a szükséges 200 ezerből, egyedül az ő kerülete pedig 7500-at gyűjtött be. A kormányhoz bekötött facebookos megmondóemberek természetesen óriási kudarcnak állítják be már azt is, hogy az ellenzék 30 nap alatt a szükséges 200 000-ből már 170 000 aláírást tudott prezentálni, ezt előszeretettel hasonlítják össze saját, 2021 szeptemberében véghezvitt legutóbbi „nemzeti konzultációjuk” eredményeivel, amit a kormány szerint 1 millió 400 ezer ember töltött ki, hasonló időszakban.

Villámcsődület szociális programmal, Uberrel és csirkefarháttal a Blahán

Miután Márki-Zay kampányának végleges formája is összeállt, az ellenzék most azt is érzékelhette, hogy gyors és látványos eredményekre lesz szükség.

Főleg, mivel a két átengedett kérdés („Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?” és „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?”) alapvetően olyanok, amikkel az ellenzéki bázis döntő többsége azonosul, legalábbis egyes röpfelmérések szerint bizonyosan.

Az egész napos körútból kétségkívül a Jámbor Andrást, Józsefváros-Ferencváros független baloldali képviselőjelöltjét és a miniszterelnök-jelöltet felvonultató, Blaha Lujza téri aluljáróban megrendezett kampányesemény keltette a legnagyobb figyelmet, a média is elég nagy erőkkel vonult a helyszínre.

Csakúgy, mint a Diákvárosról szóló kérdést benyújtó Jámbor jelöltségét már az előválasztáson is támogató Szikra Mozgalom aktivistái, akiknek sárga dzsekis, fiatal aktivistái az aláírópultok körül valóságos dongó méhkas látványát keltették, és még a legnagyobb, polifonikus kampány-őskáosz közepén is sikerült jó pár aláírást besöpörniük.

Jámbor és Márki-Zay látszólag nem egészen összeillő páros. A Mérce volt főszerkesztője a Facebookon rendszeresen osztja meg az aktuális politikai kérdésekről alkotott markánsan baloldali álláspontját, szociális bérlakásprogrammal és a hozzáférhető kollégiumi férőhelyeket biztosító Diákváros felépítésével kampányol.

Márki-Zayról viszont már hódmezővásárhelyi polgármesteri kampányai során kiderült, inkább a piaci megoldásokat részesítené előnyben. Igaz, a miniszterelnök mostanra jócskán finomította elképzeléseit.

A készülő, közös ellenzéki programban például az egészségügy privatizációja már nem szerepel, inkább a központi társadalombiztosítási rendszerbe vonna be a miniszterelnök-jelölt több magánbiztosítót.

A fórumon ezek a különbségek csak nagyon kis mértékben jöttek elő. Jámbor például kifejezetten arra koncentrált a miniszterelnök-jelöltet felvezető, rövid beszédében, hogy az ország legnagyobb problémája az egyre dráguló lakhatás és az élelmiszerárak, egy új kormánynak ennek a helyzetnek az azonnali javításán kell majd munkálkodnia. Az állítás az aluljáróban összegyűlt, mintegy száz szimpatizánstól viharos tapsot kapott.

Márki-Zay hosszabb beszéde ezzel szemben néhány vargabetűt is tartalmazott: beszélt például arról, hogy a sanghaji Fudan Egyetem megtelepedése ellen azért is kell népszavazás, mert „kínai kommunista kémeket” hozna Budapestre. Ezen kívül szó volt még röviden arról, hogy a csirkefarhátra kivetett kormányzati árplafon és az Uber autómegosztó applikáció korábbi „kitiltása” Magyarországról egy és ugyanazon politika része, amely „az embereket nem engedi érvényesülni”.

Az előválasztáson azonban nézetkülönbségeik ellenére mindkét jelölt úgy nyert, hogy kifejezetten a hallgatóság és a szavazók számára hozzáférhető módon tudta átadni, milyen tervekkel győzedelmeskednének Orbán Viktor és jelöltjei fölött. Ez a képesség, amellyel a környezetük hangulatát pillanatok alatt olvassák le, Márki-Zay és Jámbor esetében is jól látszott most: amikor például egy rosszabbul öltözött úriember Jámbor beszéde közben Márki-Zayt éltette, ő azonnal hozzá sietett kezet fogni, és kicsit elbeszélgetni vele.

A magyar sárgamellényesek és jelölti metrózás is belefért a programba

A fórum és a beszédek után a jelöltek a szép számban összegyűlt érdeklődőkkel és aláírókkal értekeztek, miközben a médiának is adtak néhány nyilatkozatot. Márki-Zayt ezenkívül egy oltásellenes, összeesküvés-elmélet hívő, a francia lázadások mintájára sárga láthatósági mellényben közlekedő csoport is megtalálta, vezetőjük élő videójában próbálta arról kérdezni, miért indul el egy „álszavazáson”, majd azt ecsetelte neki, hogy a teljes NER illegitim, mivel az Alaptörvény érvénytelen. Márki-Zay előle sem szaladt el, a kérdező összes felvetésére annyit válaszolt: „Akkor mégis mit javasol? Mi történjen?” Erre nem érkezett egyértelmű válasz. 

A fórum másik érdekessége az volt, hogy Márki-Zay, aki Lukácsi Katalin, a Mindenki Magyarországa Mozgalom politikusa, valamint Péterfy Judit kampányfőnök és családja körében járta a fővárosi csomópontokat, Jámbor fórumáról egyenesen a leggyorsabb közlekedési eszközzel, a 2-es metróval ment át a szomszédos kőbányai kerület jelöltje, Arató Gergely Örs vezér téri eseményére.

Az út alatt Márki-Zay röviden a Mérce kérdéseire is válaszolt. Mivel legutóbbi találkozásunk alkalmával a miniszterelnök-jelölt hangsúlyozta, hogy az álláskeresési járadékot ő csupán ideiglenesen emelné föl 9 hónapra, most az iránt érdeklődtem, ezt a véleményét továbbra is fenntartja-e. A miniszterelnökjelölt erre egyértelmű igennel válaszolt:

„Éppen most kért meg egy polgármestertársam, hogy ne emlegessem annyit Amerikát, mert a magyaroknak nem szimpatikus, ha erről beszélünk. De én ott munkaerőfejlesztési tanácsadó voltam, és amikor ott válság volt, a munkanélküliek támogatását megnövelték, amikor meg nem, akkor nem kell… Én úgy tudom, hogy maga a népszavazási kezdeményezés is ideiglenes meghosszabbításról szólna. Az a fontos, hogy minél hamarabb munkát találjanak az emberek.” 

Márki-Zay legalábbis nekünk adott válaszában egy dologban biztosan tévedett: az álláskeresési járadék leghosszabb, elérhető időtartamát az ellenzék javaslata nem ideiglenesen, hanem végleg 90 napról 270 napra hosszabbítaná meg, ahogyan az a Kúria kérdést megtámadó panaszra adott részletes, elutasító válaszából is egyértelművé válik. 

Arra is rákérdeztünk, hogy mit gondol a 24.hu-n nemrég megjelent, az ellenzéki kampány buktatóiról szóló, nagy port kavart riportról. A cikk szerint közte, kampánycsapata, és az ellenzéki pártelnökök között névtelen források szerint a munkát lassító súrlódások is vannak. A cikk forrásai szerint a kampány az elmúlt hetekben egyenesen „beragadt”. Ennek az oka pedig a szerzőnek névtelenül nyilatkozó ellenzéki politikusok és háttéremberek szerint az, hogy főként Márki-Zay Péter saját emberei zöldfülűek, és a miniszterelnök-jelölt sem elég tapasztalt ahhoz, hogy az ellenzéki vezetőkkel szemben érvényesíteni tudja érdekeit, vagy át tudjon vinni határozott döntéseket.

„A 24.hu úgy látta, vannak ilyenek, én úgy gondolom, nincsenek. Nem tudom pontosan, kire és mire gondolnak, mert a forrásokat nem nevezték meg, és konkrétumokra sem utalnak… Mi mindenképpen azon dolgozunk, hogy ilyen súrlódás ne legyen, ez a cél. Vannak olyan vidéki települések, ahol arról számoltak be nekem az egyik párt aktivistái, hogy egy másik ellenzéki párt aktivistái túl lusták és nem gyűjtenek annyi aláírást.” – tette hozzá.

A rövid kérdés közben befutott Arató Gergely kőbányai DK-s jelölt is, aki a cikket érintő kérdésre röviden csupán úgy válaszolt, nézzek végig most az Örs vezér téri metróaluljáró környékén:

„Ott egy Mindenki Magyarországa pult, mellette a DK és az LMP pultjai. Milyen súrlódások? Együtt dolgozunk!”

A lakossági fórum hasonló méretű tömeg előtt zajlott le itt is, mint a Blaha Lujza téren, a metrókijárat előtti kis teret töltötte meg a tömeg. Márki-Zay itt az árstopot az 1989 előtti rendszerhez hasonlította, saját céljairól pedig úgy beszélt, ismét egy új rendszerváltással fordítaná nyugat felé az ország hajójának orrát.

Az Uber és a csirkefarhát között vont hasonlat azért itt is elhangzott, mint ahogy az is, hogy a külföldre költöző fiatalokat egy új kormány sikeresen csábítaná haza. Az idősebb közönségből pedig – talán érthető módon – főleg az utóbbi váltott ki nagy tapsot és éljenzést a külvárosban.