Tavaly júniusban derült ki, hogy a Magyar Honvédség egyik ezredparancsnok-helyettese ellen az egyik beosztottja feljelentést tett januárban szexuális zaklatás miatt. A HVG beszámolója szerint Vadai Ágnes DK-s képviselő írásbeli kérdésére Benkő Tibor honvédelmi miniszter most azt írta: az alezredes fenyítést kapott, vezetői beosztásából pedig felfüggesztették, és nincs már aktív állományban, tényleges szolgálatot nem lát el.

A miniszter válaszában úgy fogalmazott, „eddig egy” fegyelmi eljárás keretében fejezték be a vizsgálatot az alezredessel szemben, a hvg.hu szerint ez erősítheti azt a gyanút, hogy akár több vizsgálat is indulhatott zaklatások miatt.

A miniszter válaszából az is kiderült, hogy „a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségnél továbbra is nyomozati szakban, büntetőeljárás folyik.” Hozzátette még:

„Az eljárás eredményének függvényében új tényállás alapján további fegyelmi, vagy új méltatlansági eljárás is indítható.”

Amint arról beszámoltunk, az alezredes szinte azonnal szexuális ajánlatot tett a hvg.hu cikkében csak Z-nek nevezett nőnek, miután 2019 őszén személyi ügyintézőként az ezredhez került. Miután a férfi többször is egyértelművé tette, hogy a visszautasításnak súlyos következményei lennének, Z. belement a szexuális viszonyba. Az alezredes ellen 2021 januárjában tett feljelentést a nő a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen.

A hvg.hu birtokába került vallomások alapján két-három héttel az után, hogy Z. új munkahelyére került, az alezredes behívta az irodájába és közölte vele, hogy szexuális kapcsolatot kíván vele létesíteni. „Én ettől zavarba jöttem, azzal próbáltam elterelni a témát, hogy mást hoztam szóba. Nem fenyegetett, nem helyezett kilátásba semmit még ekkor, ha nem jön létre az általa akart szexuális kapcsolat” – idézi a cikk a jegyzőkönyvet. Ezt követően a férfi többször megismételte az ajánlatot, ezeknél már

emlékeztette Z-t arra, hogy neki köszönheti az állását, illetve kilátásba helyezte a nő tiszti beosztásba kerülését.

A történet a hatalmi pozícióval való visszaélés tipikus esete: ilyenkor a több hatalommal rendelkező fél kezdeményez viszonyt, aminek következtében nem egyformán érvényesül a felek akarata, szándéka, és nincs is egyforma eszközük ahhoz, hogy saját jogaikat, érdekeiket megvédjék, érvényesítsék.

Hogy mennyire súlyos probléma Magyarországon a munkahelyi szexuális zaklatás, azt jól mutatja egy 2018-as kutatás, amelyet a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nő Tagozatának a megbízásából az IDEA Intézet készített. A felmérésből, melyben női szakszervezeti tagokat kérdeztek a tapasztalataikról, kiderült, hogy a válaszadók 50 százaléka tapasztalt már a saját munkahelyén olyan esetet, amely a saját bevallása szerint szexuális erőszaknak minősül. Közel negyedük tapasztalt már saját kollégája, 10 százalékuk felettese, 13 százalékuk pedig munkahelyének valamilyen vezetője irányából szexuális zaklatást.

Azonban az erőszakot tapasztalók mindössze 14 százaléka jelentette, hogy ilyesmivel találkozott, míg 24 százalék nem tett bejelentést. Ezt a döntést a felmérés alapján jelentősen befolyásolja a következményektől való félelem.