Bár a kazah elnök, Tokajev szerint már pénteken helyreállt az országban a rend, az országban továbbra is tűzharcok vannak, a kazah katonák és rendőrök orosz segítséggel igyekeznek megtisztítani az utcákat a terroristának nevezett tüntetőktől. Az ország belügyminisztériuma szerint eddig 26 tüntető és 18 rendfenntartó vesztette életét a tüntetések miatt és több mint 4400 embert tartóztattak le. Ezeket az adatokat a kommunikáció és az internet korlátozása miatt nem lehet ellenőrizni.
Puytin hosszan telefonált Tokajev elnökkel a rend helyreállításáról. Moszkva szerint külföldi befolyás áll a zavargások hátterében, az orosz és posztszovjet országokat tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) vezetői folyamatosan tartják a kapcsolatot, és egyeztetnek a kazah helyzettel kapcsolatban. Németország a zavargások miatt leállította a Kazahsztánba irányuló fegyver exportját. A magyar külgazdasági és külügyminisztérium felkészült a segítséget kérő magyarok kimentésére. Közben árulás gyanújával letartóztatták a kazah titkosszolgálat volt fejét.
Jelenleg 12 olyan magyar állampolgár tartózkodik Kazahsztánban, akik el akarják hagyni az országok, jelentette a Szijjártó Péter videóüzenetében. Közülük egy magyar Nur-Szultanban, egy pedig Aktobe városában tartózkodik, ők még szombat este elhagyhatják az országot.
Az Almatiban várakozó 10 magyar állampolgár kimentése jóval nehézkesebb lesz, mivel a reptér még mindig zárva tart, az utak pedig „korlátozottan” használhatóak csak a tüntetések miatt.
A külügyminiszter szerint azonban folyamatosan kapcsolatban vannak a kint rekedt magyarokkal és felkészülnek a hazajuttatásokra, amire azonnal sor kerül, amint a körülmények kedvezőbbek lesznek. Összesen nagyjából 100 magyar tartózkodik Kazahsztánban, közülük a legtöbben, 70-80-an egy nagy energetikai cég alkalmazásában állnak, és egyelőre nem kértek segítséget a hazatéréshez, olvasható az MTI-n.
Az RTL-hez tartozó Fókusznak sikerült felvennie a kapcsolatot egy Almatiban élő magyar családdal. Sebestyén Péter feleségével és két gyermekével várja, hogy elhagyhassa az országot. Az erőszakossá váló tüntetések középpontjától távolabb laknak, de a zavargásokat kihasználó fosztogatók és gyújtogatók az ő lakóhelyükre is megpróbáltak betörni egyszer.
„Tegnap este is már lefüggönyözve, sötétítve volt mindenki. Ma azt mondták, hogy ha lehet, ne vetkőzőn senki, mint a katonaságnál, akcióra készen, tehát ruhában kell aludni.”
-nyilatkozta az édesapa.
A Kreml közleménye szerint Putyin szombat reggel hosszan telefonált Tokajev elnökkel. A kazah elnök megköszönte a ODKB katonai segítségét, írta meg az Infostart. Tokajev pénteki beszédében parancsba adta, hogy az orosz katonák által támogatott biztonsági erők figyelmeztetés nélkül a vessenek be éles lőszert a tüntetők visszaszorítása érdekében. A hivatalos közlemény szerint eddig 26 „fegyveres bűnözőt” öltek meg.
Az ODKB nevű katonai szövetség tulajdonképpen az orosz válasz volt a nyugati hatalmakat és érdekszférájukat tömörítő NATO-ra, a szervezetnek Oroszországon kívül jelenleg öt másik egykori szovjet tagköztársaság (Belorusz, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Örményország és Kazahsztán) a tagja.
Az országban a politikai helyzet továbbra is feszült. Árulás gyanúja miatt letartóztatták a kazah titkosszolgálat volt fejét, adta hírül a BBC. Karim Masszimov őrizetbe vételét az a Nemzetbiztonsági Bizottság jelentette be, amit a hét elején indult tüntetéshullám kezdetéig vezetett. Masszimov letartóztatása egyesek szerint része lehet a Nazarbajev hatalmának gyengítésének, hiszen a Nemzetbiztonsági Bizottság volt feje és a volt kazah elnök közeli szövetségesek voltak. Masszimov kétszer is betöltötte a miniszterelnöki tisztséget Nazarbajev elnöksége alatt. Ahogy azt korábban megírtuk, a kazah elnök, Tokajev a jelek szerint arra használja a zavargásokat, hogy végleg eltávolítsa elődjét, Nazarbajevet a politikai színtérről.
A kazah kormány közleménye szerint Masszimov kísérletet tett Tokajev hatalmának megdöntésére. A titkosszolgálat volt vezetője mellett több más tisztségvezetőt is őrizetbe vettek, de név szerint csak Masszimov ismert. A közlemény más részletet nem árult el.
A zavargások miatt Németország ideiglenesen nem szállít több fegyvert Kazahsztánba, írta meg az Euronews. Bár a német kormány már tavaly is a többi országhoz képest jóval kisebb értékű fegyverexportot hagyott csak jóvá – 2,2 millió euró értékben – mégis szükségesnek látták a fegyverek szállítását leállítani.
A tiltakozáshullám a cseppfolyós gáz árának megduplázásával kezdődött Kazahsztánban január elején. Az egykori szovjet tagköztársaságban, ahol parlamenti ellenzék sincs, nagyon ritkák és veszélyesek a nyilvános tiltakozások. Ennek ellenére, január 4-én este több mint 12 ezer ember gyűlt össze Almati főterén. A tüntetők több városban rendőrautókat gyújtottak fel, üzleteket fosztottak ki és elfoglaltak számos kormányzati épületet (köztük az elnöki palotát), valamint Almati repterét is. Január 5-én, szerdán Tájgyikorgan városában a tiltakozók egy csoportja ledöntötte Nurszultan Nazarbajev volt elnök szobrát.
⭕️🇰🇿#Kazahstan: Destroyed police cars pic.twitter.com/PpC5BkaeQz
— 🅻-🆃🅴🅰🅼 (@L_Team10) January 7, 2022
A zavargásokra válaszul a kazah rezsim az internetszolgáltatás leállításával, kemény rendőri erőszakkal és a hadsereg bevetésével válaszolt, ám a tüntetőknek helyenként sikerült lefegyverezni a katonaságot. Tokajev elnök a ODKB-től kért katonai segítséget, pénteken pedig engedélyt adott éles lőszerek figyelmeztetés nélküli bevetésére, „terrorellenes” hadműveletnek nevezve a tüntetések felszámolását.
A kazah helyzetet még jobban összekuszáló összetett politikai indítékokról itt írtunk részletesebben.
