Ahogyan arról a Mérce is beszámolt, Kazahsztánban január másodika óta egyre növekvő tiltakozáshullám indult, miután a kormány a cseppfolyósított gáz (LPG) árának plafonját eltörölte, így az hirtelen megduplázódott. A demonstrációk eredetileg a legszegényebb perifériás területekről indultak ki, de hamar átterjedtek a nagyobb városokra és a fővárosra, Nur-Szultánra is. A tüntetésekből pár nap leforgása alatt zavargások, a zavargásokból tegnapra fegyveres utcai összecsapások alakultak ki a kazah biztonsági erők és a feldühödött tüntetők között.
A feszültséget az sem csillapította, hogy Askar Mamin miniszterelnök és kormánya szerdán, azaz január 5-én lemondott. A kazah elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev így a Szovjetunió széthullása után, volt tagköztársaságokból alakult katonai szövetséghez, a CSTO-hoz fordult, amelynek tagországai katonai alakulatokat vezényeltek a közép-ázsiai országba „békefenntartás” címszóval.
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (Organizacija Dogovora o kollektivnoj bezopasznoszty – CSTO) 1992-ben, a Szovjetunió széthullása után jött létre, eredetileg hat posztszovjet állam katonai szövetségeként. Az első aláírók között volt Oroszország, Kazahsztán, Örményország, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tadzsikisztán, a szövetség pár évvel később Azerbajdzsánnal, Grúziával és Belarusszal bővült. A CSTO klasszikus katonai szövetségként funkcionál, a tagok vállalják, hogy bármelyiküket ért fegyveres agresszió esetén közösen lépnek fel a megtámadott védelmében.
A szervezet ugyanakkor alapvetően nem arra hivatott, hogy az egyes tagországok belső konfliktusaiban szerepet vállaljon, így a jelenlegi helyzetben még kérdéses, mivel fogják indokolni a katonai beavatkozást, bár nagy meglepetésre nyilván nem számíthatunk.
A zavargások hatására a kazahsztáni bankok szünnapot rendeltek el csütörtökön, amelynek egyik következményeként rengetegen rohamozták meg a pénzkiadó automatákat pénzfelvétel céljából. A benzinkutaknál is hatalmas sorok alakultak ki, a bizonytalan helyzetben a lakosság igyekszik felhalmozni, amennyire csak lehetséges.
Almatiban napközben több esetben újra lövöldözések törtek ki, és a feldühödött tüntetők egy esetben el is foglalták a város repülőterét.
A kazah belügyminisztérium közlése szerint mintegy 2300 embert vettek őrizetbe, és körülbelül négyszázan kerültek eddig kórházba az összecsapások következtében. Szaltanat Azirbek szóvivő bejelentette, hogy a biztonsági erők „likvidáltak több tucat támadót”, egyéb források szerint viszont a biztonsági erőknek is jelentős veszteségei vannak. Almatiban például közel 750 rendőr és nemzeti gárdista sebesült meg, és 18-an meghaltak, egyiküket a hivatalos források szerint lefejezték.
A csütörtöki esti órákra a konfliktus leginkább a gazdasági főváros, Almati központi területeire korlátozódott, az ország egyéb nagyvárosaiban a rendőrség és egyéb biztonsági szolgálatok útblokádokkal, ellenőrzőpontokkal és razziákkal igyekeznek úrrá lenni a helyzeten. Itteni idő szerint este 5 óra után aztán sajtóértesülések szerint az orosz és belarusz ejtőernyős alakulatokkal kiegészült kazah biztonságiaknak sikerült elcsendesíteniük az Almati központjában kialakult szituációt, de egyelőre nem tudni, hogy mindez tartósan vagy csak átmenetileg sikerült-e nekik.
A városban továbbra is ostromállapot-szerű hangulat uralkodik, időről-időre lövések dördülnek többfelé, a középületeket és az elnöki palotát jelentős mennyiségű, állig felfegyverzett katona őrzi, szögesdrótok és homokzsák-torlaszok mögül.
A kazahsztáni tüntetők mellett világszerte több városban is szimpátia-tüntetéseket tartottak csütörtökön, így Párizsban,
…Vancouverben…,
… és Moszkvában is. Utóbbi tüntetést, amelyet a helyi kazah követség előtt tartottak, az orosz rendőrök feloszlatták.
A nyugati országok diplomáciája egyelőre mérsékelten reagál a helyzetre, leginkább nyugalomra és önmérsékletre szólítják fel a feleket.
Liz Truss, az Egyesült Királyság külügyminisztere így nyilatkozott:
„Bármiféle kivezényelt karhatalomnak egyértelmű célja kell, hogy legyen, és arányosan használhat csak erőszakot Kazahsztán legitim biztonsági érdekeinek védelmére.”
Kína az eseményeket Kazahsztán belügyének tartja.
(Meduza; The Guardian; Deutsche Welle)
Az események alakulását a Mércén szorosan követjük.
