Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet: A magyar kormány vizsgálja felül az egészségügyi dolgozók munkaviszonyáról szóló törvényt

Ez a cikk több mint 3 éves.

Mind az öt magyar szakszervezeti konföderáció 2021. január 13-án nyújtott be panaszt az egészségügyi dolgozókat ért sérelmek miatt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez (International Labour Organization – ILO), melyek a kollektív tárgyalások tilalmára és a sztrájkjog korlátozására vonatkoztak. A Magyar Orvosok Szakszervezetének kezdeményezésére benyújtott nemzetközi panasztételt a LIGA Szakszervezetek koordinálta.

Az ILO megerősítette válaszában, hogy a magyar kormány nem tett eleget a törvény megalkotásakor a nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségeinek.

A hazai szakszervezeteknek küldött válaszlevelében a nemzetközi szervezet több megállapítást tett, és kiigazításokat kért a magyar kormánytól:

– A bizottság felkéri a kormányt, hogy az érintett munkavállalói és munkáltató szervezetekkel egyeztetve vizsgálja felül a 2020. évi C. törvényt annak érdekében, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyeknek joguk legyen kollektív tárgyalás lefolytatására a munkafeltételeiket illetően.

– Tekintettel az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók új jogállására és a korábban megkötött kollektív szerződés felmondására, a bizottság felkéri a kormányt, hogy az érintett munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti szervezetekkel lépjen kapcsolatba a munkavégzés feltételeinek közös megállapítása érdekében, s amennyiben ez nem lehetséges, akkor biztosítsa, hogy a függőben lévő ügyeket az érintett felek bizalmával rendelkező választottbírósági testület felülvizsgálja.
– A bizottság felkéri a kormányt, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek sztrájkjogával kapcsolatos megállapodásokról folyamatosan tájékoztassa, és az érintett munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti szervezetekkel folytatott egyeztetést követően vizsgálja felül a 2020. évi C. törvény 15. § (1) bekezdését annak biztosítása érdekében, hogy független testület határozhassa meg a szervezett fellépés minimális szolgáltatását, amennyiben a felek nem jutnak megállapodásra. A szó szoros értelmében alapvető szolgáltatást nyújtónak tekintett személyek számára a bizottság felkéri a kormányt, hogy biztosítsa a megfelelő, pártatlan és gyors egyeztetési és választottbírósági eljárást arra az esetre, ha nem folyamodhatnak szervezett fellépéshez.
– Végül a bizottság bízik abban, hogy a kormány az érintett munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel konzultálva felülvizsgálja az egészségügyi dolgozókat érintő intézkedéseket, továbbá megteszi a szükséges intézkedéseket a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti szervezetekkel való egyeztetés elvének maradéktalan tiszteletben tartása érdekében, bármely további intézkedést érintően.

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a konföderációk nemzetközi szakszervezetek támogatását kérték, hangsúlyozva, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény súlyosan aláássa a munkavállalói és szakszervezeti jogokat – és ezáltal a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeit csökkentik tovább.

Mint ismert, az egészségügyi dolgozók 2021. január 1-től megszűntek közalkalmazottnak lenni, és átkerültek a munka törvénykönyve alá, az erről szóló törvényt pedig – bár a szakmai szervezetek szerint is jelentős béremelést tartalmaz – számos hátrányos elemével együtt fogadta el az Országgyűlés 2020 októberében.

Utóbbiak közé tartoznak a jogszabály munkajogi vonatkozásai: az új törvény hatálya alatt

  • nem köthető új kollektív szerződés (de a 2020. november 18-án hatályos kollektív szerződések hatályban maradnak),
  • a sztrájk joga az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál csak a kormány és az érintett szakszervezetek megállapodása alapján gyakorolható,
  • a közalkalmazotti tanácsok üzemi tanácsként működhetnek tovább.

A levélben azt is megemlítette a LIGA, hogy a szakmai szervezetek mindössze néhány órányi időt kaptak a törvényjavaslat észrevételezésére.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény ugyan már november 18-a óta hatályban van, nagyjából két tucat tárgykörben kormányrendeletek fogják meghatározni a részletszabályokat, ezek azonban máig nem ismertek még.

Mint arról a Mércén beszámoltunk, a részletszabályokról való egyeztetésbe a kormány bevonta a Magyar Orvosi Kamarát és az Összefogás az Egészségügyért nevű, hat egészségügyi szakszervezetet (köztük a MOSZ-t is) tömörítő akció szövetséget is.

A LIGA levelében azonban azt is írja: bár számos, komoly téttel bíró részletszabályról zajlottak egyeztetések, ezek azonban nem érintik a fent említett kollektív jogokat.

Címlapkép: MTI/Mészáros János