Az Európai Parlament pénzügyi szakbizottságának és adóügyi albizottságának vezetői levélben szólították fel a tagállamok pénzügyminisztereit, hogy vizsgálják felül a társasági adóról szóló magatartási kódexet – írja a Népszava. A felülvizsgált magatartási kódex lehetővé tenné, hogy az Európai Bizottság napirendre tűzze a káros adózási gyakorlatról szóló vitákat.
Az adózás tagállami hatáskörbe tartozik, a magatartási kódex csak névleges elköteleződés, aminek megváltoztatásához mind a 27 tagállam beleegyezésére van szükség.
Az EP bizottságainak szerénynek mondható módosító javaslata még az EU soros elnökének, Szlovénia tárcavezetőjének előterjesztésére vár, azonban a Népszava cikke alapján Magyarország és Észtország a módosítás akadályozására készül a keddi pénzügyminiszteri gyűlésen. A két ország a végsőkig támadta a globális minimumadó tervezetét is.
A kódex olyan adókedvezmények elkerülésére ösztönöz, amelyek az adott tagállami adó mértékénél alacsonyabb adóterheket rónak a cégekre, így például ellenzi a külföldi befektetőknek nyújtott adókedvezményt. A jelenlegi módosító javaslat lehetővé tenné a tagállamoknak, hogy fokozottabban ellenőrizzék egymás adórendszerét.
Az EP bizottságvezetők levele arra hívja fel a figyelmet, hogy az európai polgárok többsége támogatja „az adókijátszás és az adóelkerülés elleni küzdelmet célzó uniós intézkedéseket”, amelyhez elengedhetetlen lenne az uniós szabályozás, a magyar kormány mégis többször hangot adott már azon véleményének, hogy az adópolitikának nemzeti hatáskörben kell maradnia. Nemzeti hatáskörben a kormány pedig elérte, hogy tavaly húsz éves mélypontot ért el a multik Magyarországon befizetett adója. Ez nem véletlen – 2017-ben a kormány a kétkulcsos társasági adót egykulcsossá tette, azaz az árbevételhez kötött 10 és 19 százalékos adót minden cég számára 9 százalékossá tette, és további adókedvezményekkel csábította hazánkba a multikat.
Ha az ún. effektív társasági adót vesszük figyelembe – amely az adókedvezmények figyelembevételével azt mutatja, valójában mennyi adót takar a társasági adó – akkor a multik Magyarországon csupán 5%-os adót fizetnek, amely oly mértékben alacsony, hogy az adóparadicsomok közé helyezi Magyarországot.
Így az sem lehet meglepő, hogy két éve Magyarország egyike volt annak a tizenkét tagállamnak, amely a Tanácsban blokkolta, hogy fény derüljön a multik adóelkerülésére. Orbán Viktor miniszterelnök is gyakran hangoztatja, hogy a kormány az alacsony adók pártján áll.