Izrael lényegesen lerövidítette azon országok listáját, amelyek jogosultak megvásárolni a kibertechnológiáit – írja az izraeli Calcalist lapra hivatkozva a Reuters.
A döntéshez – amelyet hivatalosan még nem erősítettek meg – az vezethetett, hogy az NSO Group izraeli cég által készített kémprogrammal megannyi állam módszeresen visszaélt, az Egyesült Államok pedig két izraeli céget is tiltólistára helyezett, miután a tevékenységükat nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette.
A Calcalist által ismertetett lista szerint mostantól Magyarország sem jogosult arra, hogy Izraeltől kiberbiztonsági programokat és eszközöket vásároljon.
Az eredetileg 102 ország nevét tartalmazó lajstrom 37-re szűkült. Nincsen immár rajta sem Mexikó, sem Marokkó, sem pedig Szaúd-Arábia.
Három olyan országról van szó, amelyekben az NSO Group által forgalmazott Pegasus kémszoftver feltűnt. Mexikóban egy üzletember kémkedett újságírók után, később ezért az ügyészség feljelentést tett ellene. A marokkói állambiztonsági szolgálat gyaníthatólag 2019-ben Édouard Philippe volt francia miniszterelnök és az akkori kormány további 14 tagja után kémkedett a szoftverrel, Szaúd-Arábia pedig Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásáig és feldarabolásig használta a fegyvert.
Az izraeli kiberbiztonsági ágazat jelenleg 10 milliárd dollár éves bevételt termel, amelynek 10%-át a támadó kibereszközök teszik ki. Az összes kiberbiztonsági vállalat mintegy 13%-a Izraelben működik, az egész iparág jövedelmének közel harmada izraeli vállalatokhoz jut.
Izrael július óta nyomás alatt áll, hogy korlátozza a kémprogramok exportját. Erre azután került sor, hogy nemzetközi hírügynökségek egy csoportja arról számolt be, hogy az NSO Pegasus eszközét több országban is újságírók, kormánytisztviselők és jogvédők telefonjainak feltörésére használták fel.
Az Amnesty International és a Torontói Egyetem Citizen Lab nevű intézete szerint Marokkó és az Egyesült Arab Emírségek – amelyek tavaly rendezték a kapcsolataikat Izraellel –, valamint Szaúd-Arábia és Mexikó is azon országok közé tartoznak, aemelyekben a Pegasus politikai megfigyelésekhez, kémkedésekhez kapcsolódott.
Az NSO tagadta, hogy bármi elítélendőt tett volna, és azt állította, hogy eszközeit kizárólag kormányoknak és bűnüldöző szerveknek értékesíti.
A szoftver Magyarországon azután jelent meg, hogy a magyar és izraeli kormányok között magas szintű találkozók zajlottak 2017-ben és 2018-ban. A Forbidden Stories által kinyert listán, amelyen azoknak a neve szerepelt, akiknek feltörhették a telefonját a kémszoftverrel, több magyarországi újságíró és üzletember neve is szerepelt. Később többekről is kiderült, hogy a telefonjukon csakugyan megtalálható a Pegasus nyoma.
Az ellenzéki pártok már nyáron kezdeményezték, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága vizsgálja ki a Pegasus-ügyet, de a Fidesz kezdetben ezt ellehetetlenítette. A nemzetbiztonsági bizottság szeptember 20-ra összehívott ülésén az Igazságügyi Minisztérium azt kérte, hogy az ülésen elhangzottakat 2050 végéig titkosítsák.
A programot gyártó NSO csoportot 2019-ig az amerikai Francisco Partners magántőkealap-kezelő cég birtokolta, amely 25 milliárd dollárt kitevő vagyont kezel, s mintegy 300 cégbe fektetett be.
