Kis híján kétharmados többséggel mondott igent csütörtökön a az európai minimálbér direktívájáról szóló intézményközi tárgyalások megindítására az Európai Parlament. A képviselők 443 igen, 192 nem és 58 tartózkodás mellett szavazták meg az előterjesztést, amely eredetileg az Európai Bizottság javaslataként merült fel. A következőkben a Bizottságban és a Tanácsban dől majd el a javaslat sorsa.
Korábban megírtuk az európai minimálbér koncepciójáról, hogy alapvetően egy olyan keretrendszert tenne kötelezővé a tagállamok számára, amelyben egységes referenciaértékek szerint kellene meghatározni a minimálbér összegét. A javaslat legfrissebb szövege szerint erre azért lenne szükség, mert az elmúlt évtizedekben az alacsony bérek számos tagállamban nem tartottak lépést más bérekkel, ami a dolgozói szegénység súlyosbodásához és béregyenlőtlenséghez vezetett az Unión belül. Az előterjesztés azt tűzi ki célként, hogy az embereket „tisztességes megélhetést lehetővé tévő, megfelelő” minimálbérek védjék.
Azzal kapcsolatban, hogy mit takar a „megfelelő”, semmi sincsen kőbe vésve, de a korábbi elképzelésekkel összhangban a javaslat két fő referenciaértékkel operál: eszerint mindig a bruttó mediánbérhez és a bruttó átlagbérhez viszonyítva kellene meghatározni a mindenkori minimálbért, mégpedig a következőképpen:
„A bérek megfelelőségét legalább a vásárlóerejük, a bruttó bérek szintjével, eloszlásával és növekedésével való kapcsolatuk, valamint a termelékenység alakulása alapján kell értékelni. A nemzetközi szinten általánosan használt mutatók – például a bruttó mediánbér 60 %-a és a bruttó átlagbér 50 %-a – segíthetnek a minimálbér bruttó bérszinthez viszonyított megfelelőségének értékelésében.”
Lenne egy másik fontos vívmánya is a direktívának – ha egyszer valóban megszületik -, mégpedig az, hogy cselekvési terv kidolgozására kötelezné azokat a tagállamokat, ahol a kollektív tárgyalások általi lefedettség (vagyis lényegében a szakszervezeti reprezentáció) nem éri el a 70 %-ot.
A csütörtöki szavazás érdekessége, hogy a magyar EP-képviselők is mindegyszálig igennel voksoltak – beleértve a kormánypártok politikusait is.
Ez talán abból szempontból meglepő lehet, hogy a kormány részéről többször elhangzott, nem különösebb híve a megállapodásnak. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter például idén májusban úgy fogalmazott: „Az egységes minimálbérrel kapcsolatban az elveket elfogadjuk, a számítási módszereket meg fogjuk fontolni, de azt, hogy ez ne a tagállamok kezében maradjon, egyikünk sem tudja elfogadni.”
Az, hogy a fideszes és KDNP-s képviselők ma mégis a szavazatukat adták az intézményközi tárgyalások megindításához, valószínűsíthetően azzal magyarázható, hogy az intézményközi tárgyalások végén az Európai Tanácsban Orbán Viktor kormányfő még könnyűszerrel megvétózhatja azt.
A szavazást megelőzően az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUI) 5 hazai tagszervezete is levélben fordult az Európai Parlament képviselőihez annak érdekében, hogy szavazataikkal járuljanak hozzá a javaslat elfogadásához, mondván, a munkavállalók és a társadalom érdeke az, hogy a minimálbérek megfelelőek és tisztességesek legyenek.
A levelet aláíró Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke, Csóti Csaba a Mérce megkeresésére elmondta: „nagyon erős” döntés szeletett csütörtökön, mert a Parlament olyan változatot fogadott el, amelyet az Európai Szakszervezeti Szövetség egységesen támogat.
Az SZEF elnökének értékelése szerint olyan kompromisszumos javaslatot fogadtak el a plenárison, amely az európai minimálbér bevezetése esetében gyakorlatilag felmentést ad azoknak az országoknak – jellemzően a skandináv államoknak -, ahol a kollektív megállapodásoknak köszönhetően eleve jóval magasabban van a minimálbértarifa a javaslatban meghatározott aránynál.
Csóti úgy véli, rendkívül pozitív fejlemény a munkavállalók szempontjából, hogy ezt a kompromisszumot az Európai Parlament megkötötte, hiszen a szakszervezeti támogatás innentől kezdve egységes lesz az ügy mellett annak dacára, hogy az európai konföderáción belül voltak vele kapcsolatban viták.
Mindezzel együtt a SZEF elnöke úgy fogalmazott: az, hogy a javaslatból valódi direktíva legyen, „még azért odébb van”, tekintettel arra, hogy az Unió intézményei közti együttdöntési kényszer még alááshatja a végső megegyezést.
