Történelmi léptékű olaj- és gázkitermelés lehetőségét teremti meg a Biden–kormány. Az Egyesült Államok heteken belül 80 millió holdnyi (323 ezer négyzetkilométernyi) fosszilis energiakitermelést lehetővé tevő területek bérleti díjának elárverezését tervezi. A hír napokkal azután derült ki, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének Glasgow-ban zajló 26. ülésén (COP26) a közel kétszáz delegáció megerősítette elköteleződését a károsanyag-kibocsátás visszaszorításáról.
Heves kritikák követték a glasgow-i klímacsúcs döntéseinek felületességét. Ahhoz, hogy 2100-ig a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 fokot, a világnak az évszázad közepére nettó karbonsemlegessé kéne válnia. A COP26 záró dokumentuma ugyan felszólítja a kibocsátó országokat a kitűzött célok teljesítésére, de határidőt és kötelezettségeket nem állapít meg az egyes államok esetében.
Korábban beszámoltunk róla, hogy miként tartja fent a szennyező vállalatok profitábilis környezetpusztítását a nettó nulla kibocsátás.
Ehhez képest a Biden-kormány most pályázatot hirdet olaj- és gázkitermelésre egy lengyelországnyi területen, nagyrészt a Mexikói-öbölben. Teszi ezt úgy, hogy hetekkel korábban az Ida hurrikán pusztítása miatt megrongálódott infrastruktúra miatt több ezer hordónyi olaj szennyezte a vizet Louisiana partszakaszán.
A Mexikói–öböl különösen kitett a környezetpusztító tevékenységek okozta hatásoknak. Idén nyáron virálissá lett a felvétel, melyen a mexikói állami tulajdonú olajtermelő cég víz alatti olajcsöve lángokba borította a tenger felszínét. Nem különb az ipari mezőgazdaság szennyező tevékenysége sem. Az intenzív mezőgazdaság által használt vegyszerek kimosódva a talajból a tengerben végzik, ahol robbanásszerű algaszaporulatot idéznek elő. A jelenség következtében 2019–ben már 20 000 négyzetkilométeresre becsülték a Mexikói-öbölben lévő oxigénhiányos, halott zóna méretét.
Not a movie:
Gulf of Mexico — in the Campeche Sound.
Three boats have supported to douse the flames… @MLopezSanMartin pic.twitter.com/xvCua4WbKu
— Rex Chapman🏇🏼 (@RexChapman) July 2, 2021
Érdekütköztetés
Biden még januárban moratóriumot hirdetett a fosszilis energiakitermelésre bérbe adott földekre, legalábbis amíg el nem készülnek az érintett helyszíneket vizsgáló környezeti hatástanulmányok. Louisiana állam és egy tucat másik olajkitermelésben érdekelt állam azonban bíróságon támadta meg az elnök rendelkezését.
Júniusban Louisiana állam szövetségi bírója feloldotta a bérleti szerződések szüneteltetését.
Bár a Biden-kormány benyújtotta a fellebbezését, az Egyesült Államok belügyminisztériuma továbbra is tervezi 734 ezer holdnyi szárazföldi terület és több százezer hektárnyi szabadvízi terület bérleti pályázatának előkészítését.
Mivel a belügyminisztérium és az óceáni energiakitermelés ellenőrzésével megbízott szervezet (BOEM) gazdasági bevételre tesz szert a bérbe adott földek révén, ezért sokszor igen elnézőek a pályázatok elbírálásakor. A Kormányzati Elszámoltatási Iroda véleménye szerint a bérleti szerződések komoly átalakításra szorulnak, mivel gyakran visszaélnek az engedélyek kiadatásával.
Egy 2017-ben készült környezeti hatástanulmány elismeri néhány negatív környezeti következményét az új bérleti szerződések értékesítésének, azonban cinikusan azt állítja, hogy nem járul különösebben hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez, hiszen a fogyasztást kielégítő olajat és gázt egyébként is be kéne szerezni. A tanulmány számítása alapján az új bérleti szerződésekkel 1 milliárd 120 millió hordó nyersolajat és 120 milliárd köbméter gázt termelnének a meghirdetett területeken.
Szakértői vélemény szerint azonban ez teljes valótlanság. A kitermelés mértéke igenis hozzájárul a környezeti kibocsátások radikális növekedéséhez. A fosszilis energiakitermelés jelenleg az Egyesült Államok károsanyag-kibocsátásának a 24 százalékáért felelős. Kutatók számítása alapján, amennyiben sikerül megakadályozni, hogy újabb területeken kezdjenek környezetpusztító beruházásokat, akár 280 millió tonnával csökkenhetne az USA szén-dioxid-kibocsátás mértéke 2030-ig.
Két jómadár
A hasonlóan elkötelezett brit kormány szintúgy újabb területek fosszilis energiakitermelésről döntött. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a kormány újabb, északi-tengeri olajmezők kitermeléséről döntött.
A brit döntés alapján Cambo olajmezőről 2022-től 2050-ig hoznának a felszínre olajat és gázt. A Shetland-szigetek mellett fekvő olajmező a lap szerint potenciálisan több mint 800 millió hordó olajat tartalmaz, ebből 150-170 millió hordót hoznának felszínre a mező tulajdonosai, a Siccar Point Energy és a Shell. Ez, amennyiben felhasználják – és miért ne használnák –, egyenlő lenne 16 széntüzelésű hőerőmű éves kibocsátásával.
A döntés szembemegy a Nemzetközi Energiaügynökség ajánlásával is, miszerint a kormányoknak nem szabadna új fosszilis energia projekteket támogatnia, amennyiben 2050-re szeretnék elérni a klímasemlegességet. A környezetpusztító beruházásokról hozott döntések ellen több tucat szervezet tiltakozik.
