Az egy évvel korábbihoz képest több mint negyedével, 26 százalékkal esett vissza szeptemberben a magyarországi ipar gerincét jelentő járműgyártás a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint, melyet a Napi szemlézett.
Az ágazat a globális félvezetőhiány miatt szenved, ami kihat az elektronikai eszközök gyártására is, ami 11,4 százalékkal csökkent.
A Menedzsment Fórum cikke címében egyenesen úgy fogalmaz, hogy „A járvány legsötétebb napjaiban esett így össze a hazai autógyártás”, ami nem sok jót sejtet, és nem is csak feltétlen abból a szempontból, hogy a cégek eredménye mennyiben húzza vissza Magyarország GDP-jét, vagy mennyiben változik a külkereskedelmi mérleg.
A Napi cikkéből kiderül, hogy „Az ipari export volumene 0,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 28 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 27, a 16 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 12,0 százalékkal visszaesett. (…) A feldolgozóipari termelés 23 százalékát kitevő járműgyártás az alágak közül a leginkább, 26 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti gépjármű gyártás volumene 29, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 26 százalékkal csökkent.”
A járműgyártás a magyarországi ipar egyik, ha nem a legfontosabb ágazataként jelentős mennyiségű munkást foglalkoztat, és a legutóbbi nagy bezuhanáskor, 2020 tavaszán ez meg is látszott: a gyárak nyakló nélkül tették utcára a munkásokat. Először a kölcsönzött munkaerőt, majd a saját dolgozók közül is számtalan embert küldtek el a cégek rövidtávú érdekeit szem előtt tartva.
Telefonon értük el László Zoltánt, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökét, aki elmondta nekünk, jelenleg más helyzettel állunk szemben.
A cégek – valamint a szakszervezetek – számos tapasztalatot gyűjtöttek a másfél évvel ezelőtti és az azóta eltelt időszakban. Többek között azzal kapcsolatban, hogy miután elküldték a munkásokat, hiába nőtt volna ismét a kereslet, nem tudtak olyan ütemben embereket felvenni, mint a visszapattanás diktálta volna – tehát a magára találó keresletet a munkások hiánya miatt nem tudták azonnal kielégíteni.
László elmondta, hogy ezzel szemben nem láttak még leépítésre utaló jeleket, azonban néhány cég felvetette, hogy csökkentsék az állásidőért járó összegeket, vagy görgessék tovább a mínusz-órákat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a munkaidőkeretben felhalmozódott, állással töltött órákat, melyekkel úgy számoltak, hogy később túlóraként ledolgoztatják majd a munkásokkal, átvinnék a lejáró munkaidőkeretből a következőbe – ami a szakszervezeti vezető szerint jogszerűtlen.
Amennyiben pedig a szakszervezet ebbe nem megy bele, úgy a dolgozók egy részének elbocsátásával zsarolnak.
Több nagy autóipari és egyéb feldolgozóipari cég puhatolózik a Vasasnál ilyen irányban, azonban a szakszervezeti szövetség valamennyi tagszervezetének azt javasolja, hogy ne fogadjanak el ilyen megállapodást, a cégeknek ugyanis továbbra is szükségük van a képzett és összeszokott munkásokra.
A cégek László szerint próbálják őrizni a munkaerőt, mint fogalmazott,
„meg akarják tartani az embereket, csak olcsóbban”.
Mikor a kormány tavaly tavasszal gyakorlatilag zárójelbe tette a Munka Törvénykönyvének még a kilúgozott verzióját is, nagyon sok cég egy-másfél évvel, egyoldalúan kitolta a munkaidőkeretet, ezek egy része pedig épp most kezd lejárni.
Az autóipart sújtó nyersanyaghiány miatt azonban nem tudtak ledolgoztatni minden munkaórát a munkásokkal – úgy pedig hogy nem tudják, a piaci kitettségekből adódó leállásokat terhelnék rájuk, csúcs-gyártók, beszállítók egyaránt.
Vagyis a cégek a munkások megtartásával várják, hogy elmúljanak a zavarok az ellátási láncokból, vagyis hogy az adott esetben a világ túlvégéről érkező alapanyagok és alkatrészek időben és rendszeresen érkezzenek, és ismét fel lehessen futtatni a termelést. A hosszú ellátási láncokból adódó zavarok azonban a cég kockázata kell, hogy legyenek: mint László mondta,
„ne a dolgozó fizesse meg, hogy megvárjuk, míg újra lehet dolgozni”.
Vannak ugyanakkor pozitív példák is. A Napi szerint miskolci Bosch-gyárban sikerült megállapodnia a vezetésnek és a helyi Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezetének egy minimálbér-emelést követő béremelésben még annak ellenére is, hogy a gyárat ugyanúgy sújtja a chiphiány miatti visszaesés.
Kozma Zsolt, a szakszervezet elnökének beszámolója szerint a megállapodás eredményeként a fizikai munkakörökben egységes 9 százalékos alapbéremelésen felül – egyéb plusz juttatások kifizetésével – további 5,5 százalékos bértömeg kerül átlagosan kifizetésre. Így összesen 14,5 százalékos bértömeg került felosztásra, ami szerinte a jelen gazdasági környezetben bizalomra ad okot. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Bosch alapbér tekintetében erős korlátokat állított, így került sor a jelenlegi csomag elfogadására. A lap szerint abban is megállapodtak, hogy amennyiben az infláció felülmúlja a várakozásokat, jövőre is tárgyalóasztalhoz ülnek.
A Napi Lászlóhoz hasonló eredményre jut: a cégek nem mernek leépíteni, inkább várják hogy elmúljon a chiphiány és be lehessen hozni a termelésben a lemaradást.
