Hétfőn több száz menekült torlódott fel a lengyel-belarusz határnál, a Kuźnica Białostocka-Bruzgi határátkelőhely belorusz oldalán. A felfegyverzett belorusz határőrök kutyákkal sorakoztak fel a Lengyelországba vezető autóúton és az út mellett található, Lengyelországot Belorussziától elválasztó erdő felé terelték a menekülteket, akik megpróbáltak bejutni Lengyelország területére, ám onnan pedig a lengyel határőrök, a hadsereg és a rendőrség sorfalába ütköztek.
A nap folyamán több erőszakos jelenetsor is lejátszódott a szögesdrótkerítésnél, a menekültek, valamint az ő csoportjukból kiváló ismeretlenek botokkal támadtak a kerítésre, a lengyel biztonsági szolgálatok pedig könnygázzal válaszoltak.
A keddi nap relatív nyugalomban telt idáig a helyszínen, az egész éjszakát hevenyészett sátortáborban, fák alatt végigfagyoskodó menekültek részéről nem történt komolyabb kísérlet a határon való átjutásra.
EU-s szankciók és tervek Belarusz ellen
Az események alaposan felkavarták a nemzetközi politikai helyzetet. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke újabb szankciók kivetéséhez kért felhatalmazást a tagállamoktól, ahogy ő fogalmazott azért, hogy Minszket rákényszerítsék a „a migránsok cinikus politikai felhasználásának” befejezésére.
Von der Leyen Lengyelország, valamint a jelenlegi krízisben szintén érintett Litvánia és Lettország vezetőivel is tárgyalt a szükséges lépések megtételéről.
Az EU máris felfüggesztette részben a Belarusszal korábban kötött vízummegállapodást, így a belarusz hivatalos személyek nem juthatnak belépési engedélyhez az EU területére. A további szankciók között szerepelne a tervek szerint a menekültek Belaruszba szállításában segédkező légitársaságok szankcionálása. Ezeken felül hamarosan Irakba érkezhet a Bizottság alelnöke, Margaritis Schinas, hogy személyesen dolgozzon azért a legfőbb kibocsátó országban, hogy a menekülők „ne essenek a belarusz hatóságok által állított csapdába”.
„Az Európai Unió monitorozza a húsz országból Belarusz felé tartó repülőutakat, és próbálja megakadályozni a migránsok felbátorítását, hogy az EU határai felé induljanak a minszki repülőtéren keresztül.”
– közölte kedden az Európai Unió Végrehajtó Bizottságának szóvivője a sajtóval.
Súlyos lengyel-orosz feszültségek
A lengyel hivatalos nyilatkozók közül sokan már hétfőn is Oroszországot sejtették a kialakult krízis mögött, feltételezve, hogy Lukasenka egyedül nem lett volna képes egy ilyen akció kivitelezésére. Valószínűleg ezen gyanúk eloszlatásához az se járult hozzá, hogy kedden Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője úgy reagált Andrzej Duda korábbi szavaira, miszerint a menekülteket a belarusz hatóságok terelték a lengyel határra, hogy
„A Lukasenkát kritizáló lengyel politikusoknak, akik Minszket hibáztatják az Irakból származó migránsokkal való problémákért, nem szabadna elfelejteniük, korábban hogyan tették tönkre Irakot Varsó aktív részvételével.”
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ráadásul szintén kedden arról beszélt, hogy a lengyel-belarusz határhelyzet nagyon hasonló a törökországihoz, ahol az EU pénzzel segíti Ankarát a menekültek ellátásáért. Lavrov szerint az EU-nak ugyanilyen módon kellene pénzzel segítenie Belaruszt.
Lengyelországban mindeközben kedden különleges ülésre hívták össze az országgyűlést, vagyis a Szejmet a határon kialakult helyzet megvitatására. Az ülésen – ami cikkünk készültekor is zajlik – Mateusz Morawiecki miniszterelnök (PiS) Vlagyimir Putyin orosz elnököt nevezte meg a az események mozgatójaként.
„Minden erőnkkel fel kell lépnünk ellene”
– mondta a miniszterelnök.
De mi a helyzet az emberekkel?
Magáról a konkrét szituációról nehéz megbízható forrásokból tájékozódni, így tájékoztatni is, tekintve, hogy korábban Lengyelország a Belarusszal közös határszakaszán különleges jogrendet léptetett érvénybe, és példátlan lépéssel egy több kilométer mélységű zónából minden újságírót kitiltott.
Ami bizonyosnak látszik, az az, hogy a menekültek igen veszélyes helyzetben vannak, a nulla fok körül alakuló hőmérsékletben a szabad ég alatt, erdős részeken húzzák meg magukat a lengyel határőrség és a belügyminisztérium felvételeinek tanúsága szerint. A menekültek csoportjában több család is van, kisgyermekekkel. A krízishelyzet nyár óta már legalább 8 halálos áldozatot eredményezett a menekültek körében, az ő halálukat szélsőséges kimerültség és kihűlés okozta, de ez a szám csak a lengyel hatóságok által hivatalosan is megerősített, belarusz oldalról nem áll rendelkezésre ilyen információ.
Tóth Csaba Tibor, az Azonnalin véleménycikkében elemezte a kialakult helyzetet, ebből az írásból megtudhatjuk, hogy a főként az északkelet-iraki kurd autonóm adminisztráció területéről érkező menekültek helyzete az ISIS bukása óta többek között a helyi kormányzat óvó semmittevése mellett Törökország részéről indított folyamatos bombázásoknak köszönhetően romlott jelentősen. Az amerikai külügy által is támogatott Barzani-klán vezette Erbil-székhelyű kurd kormányzat körében nagyon magas a korrupció, így az országrész általános elszegényedéstől is sújtott.
Az itt élő elkeseredett embertömegeket célozzák belarusz és orosz utazási irodák, hogy – jó pénzért – beutaztassák őket a kelet-európai diktatúra területére.
A súlyos szituációt a Mércén folyamatosan követjük.
