Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón elmondta, hogy a szerdai kormányülésén a kormány három intézkedés bevezetéséről döntött:
- a munkaadók előírhatják a kötelező az oltást a dolgozóiknak,
- november elsejétől kötelező a maszkviselés a tömegközlekedésben,
- látogatási tilalmat vezetnek be az egészségügyi intézményekben.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke július végén javasolta a kormánynak, hogy a munkáltatók előírhassák a kötelező oltást. Az elnök szerint ma is elterjedt gyakorlat, hogy a vállalatok elvárják a dolgozóiktól az oltást, a jogszabályi módosítás viszont megkönnyítené ezt a lehetőséget. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azonban felhívta a figyelmet, hogy a jogszabályi előírás hátrányosan érintené a munkavállalókat, mivel így külön juttatásoktól esnek el. A munkavállalók beoltottsága terén eddig nem is volt probléma, hiszen a helyi szakszervezetek segítségével szinte minden munkahelyen meg tudott egyezni a munkáltatói és a munkavállalói oldal az oltások beadatásáról. A legtöbb helyen ezt plusz juttatásokkal oldották meg: aki vállalta az oltást, az szabadnapot kapott, de egyéb megoldások is működnek.
Az ATV kérdéseire Gulyás elmondta, bármely munkaadó kötelezővé teheti az oltás felvételét a munkavállalói számára, erre december 15-ig kapnak haladékot a dolgozók. Utána az egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan, ha nem veszik fel a vakcinát, akkor fizetés nélküli szabadságra küldhetők, egy év után pedig elbocsájthatók a dolgozók. Kivételt itt is azok élveznek, akik orvosi igazolással rendelkeznek a vakcinára való érzékenységről.
Az Origo arról kérdezte a minisztert, hogy mihez kezdene a kormány, ha a kötelező oltást alkotmányellenesnek minősítené az Alkotmánybíróság. Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormánynak van törvényi mozgástere, de bízik az Ab döntésének helyességében.
Nem vonatkozik ugyanakkor a döntés olyan esetre, amikor a fővállalkozó megköveteli a dolgozóitól a kötelező védettségi igazolványt, az alvállalkozója azonban nem. Gulyás szerint ehhez törvényi módosítás kéne, amelyet egyelőre nem kívánnak meglépni.
Gulyás Gergely a 444 kérdésére megerősítette, hogy az állam munkáltatóként elő fogja írni a kötelező oltást a közszféra dolgozóinál, illetve szintúgy ez lesz az irányadó az állami cégek esetében. Az iránymutatás az oktatókra és tanárokra is vonatkozik. A miniszter állítása szerint a közszféra oltottsága egyébként magasabb, mint a társadalmi átlag, azonban megemlítette, hogy a közszféra rétegében a fegyveres testületeknél az egyik legalacsonyabb az átoltottság.
A HVG kérdésére elmondta, egyelőre nem tervezik, de az Operatív Törzs döntése alapján a következő hetekben bevezethetik bizonyos eseményeknél a belépéshez a védettségi igazolvány felmutatását.
Gulyás bejelentette, hogy semmiképpen nem akarják lezárni az országot korlátozó intézkedésként, de a további lépések lehetőségét folyamatosan értékelik a járvány terjedésének ütemében.
A kórházban fekvő betegek oltottsági arányáról Gulyás Gergely azt állította, hogy a kormány továbbra sem rendelkezik erre vonatkozó adatokkal.
Gulyás Gergely elmondta, hogy egyelőre van elég rendelkezésre álló szabad kórházi ágy, így jelenleg nem fenyegeti komolyabb szigorítás vagy átszervezés az egészségügyi intézményeket.
Dr. Rékasi Balázs korábbi kijelentésére, miszerint komolyabb korlátozások bevezetése nélkül akár 6000 fő is elhunyhat az év végéig, elmondta, az országban most jelen van a vakcina, így nem indokoltak a további intézkedések.
Számos szakember várta járványügyi intézkedések sorát a kormánytól az eheti kormányinfót megelőzően. A héten kötelezővé tették a BME hallgatóinak a maszkviselést, illetve több óvoda is korlátozásokat vezetett be. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdai közleménye szerint Európában nőtt a legnagyobb mértékben a koronavírus-fertőzöttek és halálesetek száma az elmúlt héten. A WHO a pozitív tesztek 5%-os arányát szabja meg kontrol alatt tartott járványként, ez a szám jelenleg Magyarországon 17 százalék körül jár. A héten Karácsony Gergely felszólította a budapesti lakosokat, hogy hordjanak maszkot a tömegközlekedési járatokon. A főváros fenntartásában lévő idősotthonokban pedig kijárási korlátozást vezettek be. A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint markánsan nő a koronavírus koncentrációja a szennyvízben. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa kedd reggel az M1-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy „egészen biztos, hogy valamit tenni kell” a járvány terjedését korlátozó intézkedések bevezetéséről.
Összesen 4 039 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 859 378 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma, az aktív fertőzöttek száma 31 544 főre emelkedett. Elhunyt 45 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 30 692 főre emelkedett. derül ki a hivatalos tájékoztatásból. Utoljára július végén, a második hullám lecsengésénél voltak ennyire rosszak a számok.
Nemrég egészségügyi szakértők nyílt levelet tettek közzé, amiben a járványügyi rendelkezések szigorítását kérték és ajánlásokat fogalmaztak meg a kormánynak. Ebben figyelmeztetnek, hogy az oltás nem nyújt teljes védettséget a megbetegedéstől, az eltúlzott önbizalom pedig akadályozza a hatékony védekezést. Az egészségügyi szakértők a következő lépéseket várnák a kormánytól:
- halasszák el, függesszék fel a tömegrendezvényeket.
- írják elő a kötelező maszkhasználatot minden nyilvános zárt térben (boltokban, hivatalokban, közösségi közlekedési eszközökön), illetve minden olyan nyílt terű helyszínen, ahol a megfelelő távolságtartás nem megvalósítható.
- tegyék kötelezővé a hatósági igazolás bemutatását
- a szabványos, európai védettségi igazolványt csak a szakmailag előírt oltási sor felvétele után, a védettség kialakulását követően állítsák ki.
- hozzanak létre lakóhely közeli, ingyenes tesztelési pontokat az ország minden részén a fertőzési gócok hatékony felismerésére, a kórokozó szóródásának
megakadályozására. - működtessenek hatékony hatósági karantén rendszert a fertőzöttekre és kontakjaira vonatkozóan.
Hernádi Zsolt, a MOL ügyvezetőjének ügyében hozott horvátországi letöltendő börtönbüntetés kapcsán Gulyás Gergely szerint az országban nem valósulnak a jogállami feltételek, így korábban hozott döntés alapján, amiben megtagadták a kiadatást továbbra is helytállónak tartja.
Gulyás Gergely bejelentette, hogy Magyarország költségtérítést vár az Európai Bizottságtól a határmenti kerítés fejlesztésére. Elmondta, hogy a kormány szerint növekedik a menekültek száma a határnál, ezért további fejlesztésekre van szükség.
M1 híradó arra kérte, Gulyás Gergelyt, hogy értékelje az Európai Bizottság belügyi biztosának azon szavait, miszerint a migránsok nélkülözhetetlenek a gazdaságunk számára. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ebben a kérdésben minden országnak magának kell eldönteni.
„Magyarország mindig is a tolerancia álláspontján volt, nem gondoltuk, hogy meg kell mondanunk a többi tagállamnak, hogy hogyan kezeljék a migráció kérdését, sokaknak, a gyarmattartó országoknak más a hozzáállásuk.”
Elmondta azt is, nem gondolja, hogy a bizottságnak bele kellene szólnia a tagállamok menekültügyi politikájába, a 2015-ös, egyébként érvénytelen népszavazásra hivatkozva mondta el, hogy nálunk az emberek többsége elutasítja az illegális migrációt.
Kálomista új propagandafilmjéről, az Elkúrtukról elmondta, hogy látta és jó filmnek tartja. Gulyás azt állította, hogy a TV székház ostromát feldolgozó történet a filmben 100%-ban megegyezik a valósággal.
A 1956-os megemlékezések közötti különböző részvételi számokról azt mondta, hogy beszédes, hogy melyikre voltak többen kíváncsiak.
A Gazdasági Versenyhivatal által Bige Lászlóra kiszabott 14 milliárdos büntetéséről arra volt kíváncsi az Origo, hogy tervez-e a kormány lépéseket a műtrágya piacon. Gulyás elmondta, hogy a jelenlegi törvények jól működnek, hiszen nem engedik, hogy valaki mesterségesen változtasson az árakon, így érhette komoly büntetés a milliárdos vállalkozót.
A benzinárak emelkedésével kapcsolatban Gulyás elmondta, egyelőre még nincs olyan felső határ, aminél intézkedéseket léptetnének életbe, de mérlegelik a lehetőségeiket, amik az árbefagyasztás vagy a jövedéki adó csökkentése lehet. Eközben folyamatosan vizsgálják, hogy az üzemanyag árak emelkedésének milyen hatása van a háztartásokra és az inflációra.
A reggeli hírnek megfelelően Gulyás Gergely megerősítette, hogy a 200 ezer forintos minimálbér munkáltatói feltételeként szabott kedvezmények részeként jövőre is megmaradhat, az önkormányzatoktól súlyos forrásokat elvonó HIPA kedvezmény. A minimálbér emelkedésével kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg egy éves megállapodásra lát esélyt a vállalkozókkal.
Elmondta azt is, hogy durva kampányra számít, mivel szerinte az elmúlt 11 év kormánya jobban teljesített, mint a 12 évvel ezelőtti vezetés.
A hitelmoratóriumokról elmondta, hogy nem tervezik a jelentkezés meghosszabbítását.
Még nem történt szerződéskötés a ferihegyi repülőtér kapcsán, így konkrétumokat nem mondott el róla. Nem cáfolta, de nem is erősítette meg a sajtóban megjelent 4,44 milliárd eurós, azaz 1600 milliárd forintos vételárat.
A pedofilnyilvántatásról elmondta, hogy jelenleg az informatikai rendszer fejlesztése zajlik.
A pedagógus sztrájk tárgyalások kapcsán elmondta, itt a jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. Látják, hogy a költségvetésnek a nehézségek, a gazdaság újraindítása most a célja, de az olyan általános kedvezmények, mint az SZJA visszatérítés az a pedagógusokra is vonatkozik. Gulyás szerint ugyanis sok a kisgyermekes a tanárok körében, mindeközben a pedagógusok átlagéletkora már 4 évvel ezelőtt is 50 év körül alakult.
Hozzátette azt is, jó lenne megállapodni, de „a költségvetésnek is van határa”.
A Biodóm ügyében Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormánynak nincs hivatalos teendője a félkész épülettel kapcsolatban. Szerinte ez főként politikai vita és az épület befejezése a főváros kötelezettsége.
A Telex kérdésére Gulyás Gergely azt mondta, hogy a Békemenetre érkezett a Magyar Falu program támogatásával önkormányzatok számára biztosított kisbuszok valójában nem a pártpolitikai rendezvényre érkeztek, hanem a közelben történt a hivatalos állami megemlékezésre, amelyen való részvételt üdvösként emelte ki.