„Sztrájktóberként” is emlegetik az Egyesült Államokban az idei október hónapot, olyannyira megszarapodtak a sztrájkok az országban. A munkagépeket gyártó John Deere cégnél 10 ezer dolgozó lépett sztrájkba, az élelmiszeripari Kelloggnál 1400 dolgozó sztrájkolt, a Kaiser Permanente magánegészségügyi vállalatnál pedig 30 ezer nővér és egészségügyi szakdolgozó írta alá, hogy kész sztrájkba lépni.
Ahogy a legtöbb fejlett országban, úgy az Egyesült Államokban is meredeken csökken a szakszervezetek létszáma a ’70-es évek óta, amivel párhuzamosan növekedett a népesség leggazdagabb 10%-nak jutó jövedelem. Az előbbi trend látszik megfordulni az elmúlt hónapban, amikor az Egyesült Államokban az első és második háború óta nem látott dolgozói önszerveződés vette kezdetét.
A fent említetteken túl (a teljesség igénye nélkül) 400 dolgozó sztrájkolt egy Kentuckyban található szeszfőzdében, kb. 1000 szénbányász sztrájkolt Alabamában, 450 acélmunkás döntött a munkabeszüntetés mellett Nyugat-Virginiában, és 60 ezer filmipari dolgozó fenyegetett sztrájkkal Hollywoodban, ami az első sztrájk lett volna Hollywood életében, ám a filmipari munkások végül egyezségre jutottak a producerekkel.
Idén augusztusban 4,2 millió amerikai távozott munkahelyéről. A jelenséget Nagy Felmondásnak is nevezik, és a közgazdászok szerint ez valójában nem más, mint egy csöndes „általános sztrájk”.
Nagy szerepet játszott ebben a pandémia is, amelynek során „nélkülözhetetlen dolgozónak” nyilvánítottak több millió kétkezi munkást, akik viszont a pandémia végeztével nem részesültek a vállalatok által termelt profitból. Az említett John Deere például a tavalyihoz képest megduplázta bevételeit, dolgozóinak mégis csupán 1 dolláros béremelést ajánlott és az új alkalmazottaktól megvonná a nyugdíjbiztosítást.
Videó a John Deere cég sztrájkolóiról.
Különösen rosszul érintette a járvány az egészségügyi szakdolgozókat. Belinda Redding, kaliforniai nővér így nyilatkozott a helyzetről a Guardian-nek:
„A világjárvány alatt mindent megtettünk. Extra műszakokban dolgoztunk. Az életünk fenekestül felfordult. Mindenütt ott voltak a táblák: ‘Itt hősök dolgoznak’. A járvány még nem is ért véget számunkra, majd 1% -os béremelést ajánlanak, ez szinte arculcsapás.”
A szakértők szerint a munka alkupozícióját javítja a tőkével szemben, hogy az USA-ban jelenleg munkaerőhiány van. Sok munkáltató Biden jóléti intézkedéseit, elsősorban az alanyi jogon járó egyszeri juttatásokat, az úgynevezett „stimuláló csekkeket” okolja a munkaerőhiányért, mondván, az eltántorítja az embereket a munkától, „lustává” teszi őket. Ezt az elméletet tesztelte le a floridai Joey Holz, aki szeptember hónapban hatvan helyre adta be jelentkezését, kizárólag olyan helyekre, amik nem írták elő feltételként a felsőfokú képzést és munkaerőhiányra panaszkodtak. Holz csupán egy állásinterjúra jutott be, és a legtöbb cég, ahová jelentkezett, rendkívül kedvezőtlen munkafeltételeket ajánlott.
A kérdés az, hogy a sztrájkhullám időszakos jelenség -e, vagy olyan trendforduló, ami elhozza a szakszervezeti mozgalom új aranykorát. Bár a szakszervezetek népszerűsége az országban meredeken nő, a szakértők szerint csak akkor tudnak maradandó változást elérni a dolgozók, ha aktív szervezetépítésbe kezdenek, különben a munkaerőhiány megoldódásával a munka elveszti az időszakos lépéselőnyét a tőkével szemben.
