Tematikus adással jelentkezett tegnap este a Partizán, amiben a Karácsony Gergely visszalépése után jelölt nélkül maradt baloldallal foglalkoztak. A vendégek közt volt Vágó Gábor, az LMP alapító tagja és volt országgyűlési képviselő, Újhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője, Tamás Gáspár Miklós filozófus, a Mérce rendszeres szerzője és Jámbor András, az ellenzék közös országgyűlési képviselőjelöltje VIII. és IX. kerületekben.

TGM: az egész ország egy össznépi Török Gáborrá változott

A filozófus az év elején még nyomatékosította, hogy a jövőben nem fog megszólalni aktuálpolitikai kérdésekben, ennek ellenére a Mércén több alkalommal is jelentetett meg az előválasztással kapcsolatban publicisztikákat. Ezzel kapcsolatban elmondta, fontosnak tartja megosztani az aggályait az olvasókkal.

Ahogy azt a Mércén megjelent „Nincs kire szavazni” című írásában is kifejtette, szerinte baloldali ember a megmaradt ellenzéki miniszterelnök jelöltekre nem szavazhat, mivel mindkét versenyben maradt jelölt jobboldali. Szerinte Karácsony Gergely visszalépésével a baloldali szavazók eltűntek a képernyőről.

„Milyen politikai kultúra az, ahol egy ilyen jelentős döntésnél a jelöltek eszméi, gondolatai, meggyőződései ilyen keveset számítanak, és ugyanilyen keveset számítanak a választók döntései?”

-tette fel a kérdést TGM.

Hangsúlyozta, ezen a választáson az dől el, hogy ki fogja vezetni az országot, mert nagyon komoly esélye van az ellenzéknek a Fidesszel szemben, így az előválasztás felér egy elnökválasztással. Szerinte Orbán Viktor azzal, hogy kétharmados többséghez kötötte Polt Péter elmozdítását, bevallotta, hogy nem fog nyerni.

„Miközben egy ilyen történelmi esemény előtt állunk, az egész ország egy össznépi Török Gáborrá változott, elkezdett esélylatolgatással és a hatalmi berendezkedés technikai kérdéseivel foglalkozni és arról beszélni, hogy ki az, aki inkább megverheti Orbán Viktort.”

Ilyen álkérdésekkel foglalkoznak sokan és láthatólag sem a választók, sem jelöltek meggyőződései nem számítanak semmit TGM szerint. Hozzátette azt is, végtelen komolytalanság, fölületesség, sekélyesség, könnyelműség jellemzi ezt a poltikai küzdelmet, aminek történelmi tétjei vannak. Szerinte ennek az oka természetes, az ellenzéki választók végre győzni akarnak.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjével kapcsolatban kiemelte, fontos tulajdonsága, hogy az establishmenten kívülről érkezik, mivel a választók jó részének nem csak Orbán Viktorból, de Orbán Viktor ellenzékéből is elege van.

Elmondta, hogy például a különböző kétharmados törvények és az alkotmány egyszerű többséggel való megváltoztatását ugyan kívánatosnak tartja, de szerinte a jelöltek nem mondták el, hogy mégis ez hogyan lesz lehetséges. Ez is jól mutatja, hogy a jelölt választásnál a programok nem, csak az ígéretek számítanak – mondta.

A filozófus szerint a jelöltek olyan alapproblémákról nem beszélnek, mint a migrációs kérdés, mert az népszerűtlen. A Közös alap, amit kiadott a hat ellenzéki párt, szerinte teljes mértékben azonosul Orbán Viktor menekültpolitikájával és lényegében a nulla bevándorlás álláspontjára helyezkedik. De ilyen a környezeti kérdés is:

egy felelős politikusnak meg kell mondania, hogy amennyiben tenni akarunk a klímasemlegesség és a szennyezés csökkentése érdekében, akkor ezért áldozatot kell hoznunk, és meg kell mondani a választóknak, hogy milyen áldozatot kell hoznunk együttesen.

„Van egy csomó olyan szociális kérdés, amit szintén nem hoznak szóba, mert népszerűtlen csoportokat érintenek. Ilyen a lakáskérdés, mert az érinti a népszerűtlen hajléktalanokat és a népszerűtlen szegény embereket.”

Nem érintik a cigánykérdés módszertani problémáit, de ebben Dobrev Klárát olvasottabbnak, felkészültebbnek látja, akitől olyan mondatok is elhangoztak, amit politikustól itthon eddig nemigen hallhattunk.

A baloldaliság hiányával kapcsolatban elmondta, hogy világ és Európa-szerte megfigyelhető, hogy a szerveződésre való hajlam igen csekély. A pártok, szakszervezetek, egyesületek, civilszervezetek taglétszáma csökken. Éppen ezért nem optimista, de amennyiben a baloldal el tudná dönteni, hogy valamiféle mozgalmat megteremt, ami időnként akcióra képes, az „nagyon hasznos lenne”. A tematikus mozgalmak, mint a Fridays For Future nagyon erőteljesek, de ezek nem akarnak belépni az intézményes politikába.

A változás eléréséhez poltikai, baloldali építkezésre lenne szükség.

A filozófus szerint baloldali intézményekre, egyetemekre, újságokra, kutató intézetekre is szükség van, ugyanakkor legalább ennyire fontos lenne végiggondolni, hogy mi szolgálja inkább a magyar nép ügyét.

„Nem teszünk-e jót legalább azokkal, akik szeretnék szolgálni a magyar nép ügyét, ha elvszerűek maradunk és komolyak. És nem megyünk bele ezekbe a fölületeskedő megoldásokba és retorikákba, amik figyelmen kívül hagyják azt, amiről igazán szó van.”

Jámbor András szerint lesz baloldali hang a parlamentben

A Partizán vendége volt Jámbor András, a 8-9. kerület  baloldali képviselőjelöltje is. Jámbor és az őt indító Szikra Mozgalom korábban Karácsony Gergelyt támogatta, visszalépésével a második fordulóban egyik jelölt mögé sem álltak be, de mindenkit az előválasztáson való részvételre buzdítottak.

Jámbor András a Partizán adásában elmondta, hogy szerinte egyik miniszterelnökjelölt sem tud valódi baloldali ajánlatot tenni sem az országnak, sem az általa képviselni kívánt kerületnek. A DK programjában ugyan több a jóléti intézkedés, azonban ezek valójában

„nem kaparják meg a strukturális problémákat”.

Jámbor a nők és férfiak közötti bérkülönbségek problémáját hozta fel példaként. A DK ugyan törvényileg kötelezné a munkáltatókat az igazságos bérezésre, ez önmagában még nem oldja meg azt a rendszerszintű igazságtalanságot, hogy sok alulfizetett, vagy egyáltalán nem fizetett munkát nők végeznek (a gondoskodó munkákat). A nők és férfiak nyugdíjkülönbségét is leginkább az okozza, hogy sok nő dolgozik háztartásban (fizetetlenül), ezzel a DK programja semmit nem kezd.

Szóba került, hogy mivel baloldali miniszterelnök-jelölt nélkül maradt az ellenzék, a baloldali szavazók lehet csak abban bízhatnak, hogy a parlamentben az olyan frakciók fogják képviselni őket, mint a Párbeszéd, ahova Jámbor is készül. Azonban az újraelosztás szempontjából több konzervatív politikus is ebben a frakcióban fog ülni megválasztásuk esetén, mint például Mellár Tamás, vagy maga Márki-Zay Péter, aki egyéniben is indul Hódmezővásárhelyen. Így elképzelhető, hogy egyetlen baloldali frakció sem fog létrejönni a következő parlamenti ciklusban.

Jámbor habár szívesebben ülne teljesen baloldali frakcióban, a problémát áthidalhatónak látja, ugyanis a majdan létrejövő parlamenti munkát nem frakciókra osztottan képzeli el. Kormányváltás esetén egy közös kormánykoalíció fog létrejönni, amelynek munkájában minden ellenzéki képviselő részt vesz. Az MSZP-Párbeszéd és az LMP soraiban számos zöld-balos képviselőjelölt van, illetve bizonyos kérdésekben más pártok tagjai is baloldali politikát visznek. Jámbor szerint ezek között az ember között kell együttműködést kiépíteni, hogy erősen legyen képviselve a baloldali értékrend a parlamentben.

Ennek a koalíciónak a kiépítését azonban késő lesz a kormányváltás után elkezdeni, Jámbor szerint már most meg kell kötni a legfontosabb szövetségeket a baloldali politizálás érdekében.

Épp ezért ígéretet tett, hogy ő és az őt jelölő Szikra Mozgalom a hozzájuk közel álló balos-zöld jelölteket fogják támogatni a billegő körzetekben, hogy minél több ilyen jelölt jusson be a parlamentbe.

Jámbor szerint tehát Karácsony Gergely lemondása után is van lehetőség a baloldali politizálásra, a felszabaduló kampány-erőforrásokat ennek megalapozására és megerősítésére kell fordítani.

A teljes adás itt megtekinthető: