Virtigli fideszes városba érkezett kampány körútján Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, amikor kedden Zalaegerszegre látogatott. A zalai megyeszékhelyen minden hónap második keddjén országos kirakodóvásárt tartanak, a hódmezővásárhelyi polgármester pedig ennek a vásári forgatagnak a kellős közepén tartotta meg negyedórás standupját, majd beszélgetett és fényképezkedett az érdeklődő helyiekkel.
Márki-Zayt a helyszínen értük el egy rövid interjú erejéig. A Karácsony Gergely programjában baloldalinak számító elemek egy részéről elmondta álláspontját a múlt pénteki Partizán-adásban, főbb gazdasági elképzeléseivel pedig ebben a cikkben foglalkoztunk. Most az ellenzéki összefogás geneziseként is számontartott rabszolgatörvény kapcsán kérdeztük, valamint arról, hogy kért-e tőle bármit a visszalépésért cserébe az első forduló után a második helyről visszalépő Karácsony.
– Zalaegerszeg régóta „fideszes” város, a megyeszékhelyen 1998 óta csak fideszes országgyűlési képviselőt, 1994 óta pedig csak fideszes polgármestert választottak. Ennek ellenére, vagy éppen ezért látogatott ide? Ön gyakran hangoztatja, hogy Ön az a jelölt, akire még a fideszesek is átszavaznak.
– Ettől teljesen függetlenül jöttem ide. Zalaegerszeg egy jelentős város, egy megyeszékhely, valamint az egyik kedvenc helyszínem sok kedves lakóval, eddig mindig sok érdeklődő jött el, amikor itt jártam. Az első fordulóban egy pártfüggetlen civilt (Föőr Gábort – a szerk.) támogattunk itt is, akkor az ő kampányában jöttem segíteni, most a sajátomat folytatom itt. A fideszességről pedig annyit, hogy Hódmezővásárhelynél biztosan nem fideszesebb. Hódmezővásárhely az ország legfideszesebb városa volt, ahol most nem a Fidesznek van kétharmada, hanem nekünk.
– Zalaegerszeg tulajdonképpen kedvezményezettje volt azoknak a pénzmozgásoknak, amelyek a járvány alatt jellemezték az önkormányzati szférát: míg az ellenzéki vezetésű városokból, budapesti kerületekből elvontak súlyos összegeket, a „szelektív” állami fejlesztési pénzek a zalai megyeszékhelyt is „megtalálták”. Ön szerint mit lehet mondani egy ilyen helyen azoknak embereknek, akik annyit látnak a rendszer működéséből, hogy napról napra újabb infrastrukturális fejlesztések indulnak körülöttük?
Itt írtunk arról, hogy míg a fővárosban vagy Szombathelyen szolidaritási hozzájárulás címén rengeteg forrást vontak el védekezés címén, Zalaegerszegen éppen a járvány alatt pörögtek fel a Megújuló Városok Program milliárdos infrastrukturális fejlesztései.
– Szerintem azt fontos elmondani nekik, hogy mi nem a 2010 előtti kormányzást akarjuk visszahozni, amely ellen én annak idején magam is szavaztam. Hanem egy olyan tisztességes jogállamot, ahol nincs megfélemlítés, ahol küzdünk a korrupció ellen, ahol az állami pénzeket nem ellopják, hanem a lakosság javára használják, de ahol a fideszes éra pozitívumait – családok támogatása, munkahelyek megőrzése, stabil pénzügyi gazdálkodás (amely egészen a közelmúltig jellemezte a fideszes központi költségvetést), meg akarják őrizni. Mindenki megnyugodhat, hogy nem rosszabb, hanem jobb hely lesz Magyarország.
– Zalaegerszeg tipikusan azoknak a vidéki városoknak az egyike, ahol a helyi ipart a rendszerváltás után fokozatosan felváltották a multinacionális cégek „összeszerelő üzemei”. Ezek a cégek közelmúltban is sorra milliárdos támogatásokat kapnak a kormánytól, ehhez képest többnyire képzetlen munkaerőt foglalkoztatnak, a profit nagy részét pedig kiviszik az országból. Mit gondol az ilyen típusú gazdaság- és foglalkoztatási politikáról?
A Sárvár mellett Zalaegerszegen is jelen lévő amerikai Flex (korábban Flextronics) az európai régióban Magyarországon alkalmazza a legtöbb, összesen 9000 munkavállalót. A cég idén májusban 3,6 milliárd forintos állami támogatást kapott 9 milliárdos bővítéséhez. Ezzel szemben idén az egykori Pannontej, az utóbbi években már a francia Savencia családi vállalat tulajdonában levő sajtgyár bezárásra ítéltetett, ami jelentős csapást mért a város környéki kistermelőkre is.
– Hát először is, nem vagyok hajlandó elítélni azt, hogy multinacionális cégek fektettek be Magyarországon, ezek a cégek ugyanis nemcsak rengeteg munkahelyet biztosítanak, hanem sok alvállalkozó, kis- és középvállalkozás is valójában ezekből a multikból él. Ne ítéljük el őket, ne legyünk rövidlátóak. Azt magam is helyeslem, hogy a magyar, helyi vállalkozókat, kisvállalkozásokat támogassuk, szemben mondjuk Mészáros Lőrinccel.
Mészáros Lőrinc és a Fidesz-oligarchák gazdasági teljesítménye szánalmas, munkahelyteremtéssel, exportképes, versenyképes termékekkel, innovációval nem rendelkeznek. Általában azokat az ágazatokat szállták meg, ahonnan pénzt lehet kivonni, gondolva itt például a trafikmutyira.
Én azt gondolom, ha a fókusz ezzel szemben a magyar innovációra, tehetségre, magas hozzáadott értékű munkahelyek teremtésére fordítódik képzéseken, támogatáson keresztül, akkor ez az ország nemcsak Romániát lesz képes utolérni, hanem Matolcsy György álmát, Ausztriát is.
– Mi a helyzet a munkavállalók jogaival? Azt láttuk 2019-ben, hogy Önök Hódmezővásárhelyen az elsők között deklarálták, hogy az önkormányzati cégeknél nem alkalmazzák a rabszolgatörvényt. De ezen túlmenően Ön egyetért azzal, hogy módosítani kellene a Munka törvénykönyvét, illetve, hogy erősíteni kellene a szakszervezetek és az üzemi tanácsok jogait?
Az ellenzéki pártok által elfogadott, Közös Alap nevet viselő közös kormányprogram egészen pontosan így fogalmaz a munkavállalói jogok erősítésével kapcsolatban:
„Változtatni kell a munkavállalói érdekvédelmet fegyvertelenné tevő, a sztrájkokat ellehetetlenítő szabályozáson, különösen a kötelező elégséges szolgáltatások esetében. Több jogot és több lehetőséget kell biztosítani a szakszervezeteknek. Nyugat-európai mintára erős jogosítványokkal kell felruházni a munkavállalók és munkaadók képviselőit vállalati, iparági és nemzetgazdasági szinten, hogy bérmegállapodásokat köthessenek. Ösztönözni kell jogi előnyök biztosításával, majd ki kell terjeszteni a kollektív megállapodások rendszerét az ágazatok többségére.
Arra kell törekedni, hogy minden dolgozó ugyanazokkal a munkavállalói alapjogokkal rendelkezzen: egyetlen álláshely sem állhat fenn munkaszerződés és tisztességes fizetés nélkül. A „rabszolgatörvényként” ismert szabályozást haladéktalanul el kell törölni, majd pedig (a szakszervezetekkel történő egyeztetésekre kellő időt szánva) a munkavállalói jogokat is figyelembe vevő új munkajogi kódexet kell megalkotni.”
– A munkásoknak joguk van, és szükséges is az érdekeiket érvényesíteni, a demokráciában ezt nem is akadályozhatja senki. Én a szakszervezeteket is támogattam, illetve az önkormányzatnál is nyugodtan szerveződhetnek az érdekképviseletek. Azt is elmondtam az engem meglátogató szakszervezeti vezetőknek, hogy polgármesterként nem az én feladatom a szakszervezetek megszervezése. Azt gondolom, hogy a jogos érdekképviseletnél – amelyet minden iparágban elfogadhatónak tartok – egy állam vezetésének sokkal fontosabb feladata az, hogy a dolgozók jólétben éljenek, hiszen amikor mi az euró bevezetéséért, a tisztességes munkakörülményekért, a demokratikus jogokért, a jogállamért, a bíróságok függetlenségéért és a korrupció ellen küzdünk, ezzel minden dolgozónak emelni fogjuk az életszínvonalát.
– Amikor Karácsony Gergely pénteken visszalépett az Ön javára, azt mondta, Önre bízza a politikájának a képviseletét. Kért Öntől e tekintetben bármilyen garanciát, volt bármilyen feltétele arra vonatkozólag, hogy az ő baloldali programjának is maradjon képviselete?
Egymásnak személyünkben adtunk garanciát. Az, hogy Karácsony Gergely mellettem kampányol – nem egyszerűen hátralépett, és kiszállt ebből a versenyből -, hanem teljes súlyával, személyiségével, kampánykapacitásával beállt az én kampányomba. Ez azt mutatja, hogy ez a kampány már nemcsak az enyém, hanem a mi közös kampányunk. Az ő programja immár az én programom is, nagyon nagy részében ugyanis ezeknek a programoknak egyetértünk. Azt is elmondtam, hogy én jobboldaliként is meg fogom tudni valósítani a baloldaliak programjának a 80 százalékát, míg hogyha nem engem támogatnak, akkor Orbán Viktor fogja a saját programját megvalósítani.
A jelölt gazdasági elképzeléseiről a Lehet-e Márki-Zay Péterrel igazságosabb az ország? című cikkünkben írtunk részletesebben.
