Munkahelyi balesetet szenvedett egy 74 éves munkavállaló a veszprémi Valeo-gyárban. Az autóipari beszállítócégnél az idős, külsős munkavállalót kamionnal elütötte egy 54 éves sofőr. Az idős férfi elhunyt a balesetben. A baleset körülményeit a Veszprémi Rendőrkapitányság vizsgálja.
A veszprémi baleset rávilágít a nyugdíjaskori foglalkoztatás kockázataira, és annak az igazságtalanságnak a társadalmi következményeire, hogy a magyar átlagnyugdíj messze elmarad az átlagbérektől.
Az elmúlt 20 évben csupán 2009-ben közelítették meg a nyugdíjak az átlagkeresetet, amikor az átlagnyugdíj 93 256 forint volt, s ami az akkori átlagkeresetnek (124 116 forint) 75,1%-át tette ki. A 2009-es átlagkereset azóta a duplájára nőtt, de ehhez nem igazodtak a nyugdíjak. S még az eleve alacsony nyugdíjátlagot is a friss nyugdíjasok húzzák fel, akik az elmúlt évek bérnövekedése miatt magasabb összegekhez jutnak, mint idősebb társaik.
Nem csoda, hogy egyre többen dolgoznak nyugdíj mellett, becslések szerint a nyugdíjasok mintegy 10%-a, és egyre több munkaerő-kölcsönző cég szakosodik nyugdíjas munkavállalók közvetítésére. A nyugdíjasok munkavállalását a kormány is elősegíti azáltal, hogy csökkenti a foglalkoztatásuk adóterheit, mind a munkavállaló, mind a munkáltató részéről. Sőt, 2017-ben az egykori Fidesz-frakcióvezető, Kósa Lajos hozta létre a munkaerőközvetítéssel foglalkozó „nyugdíjas-szövetkezeteket”, amiken keresztül a kormány egymillió nyugdíjast kívánt munkába állítani.
Guzslován Gábor, a Vasas Szakszervezeti Szövetség veszprémi tisztségviselője szerint „a nyugdíjasok foglalkoztatása egy megélhetési kérdés”, amivel a nyugdíj, mint társadalmi intézmény, értelmét veszti:
„A nyugdíj intézménye egy olyan szociális vívmány, ami azt szolgálná, hogy ha valaki teljesítette az aktív éveket, teljesítette a munka világában a maga kötelezettségét a társadalommal szemben, akkor Ő hadd pihenjen, hadd élvezze az életet, amíg tart, és ehhez nyújtson megfelelő támogatást a társadalom. Ezekben az esetekben [idősfoglalkoztatás esetén] ez nem valósul meg, és a lehető legritkább esetekben azért, mert valaki olyan mentalitású, hogy ő mindenképpen dolgozni szeretne. Ezek mögött a munkavállalások mögött szinte mindig sajnálatos megélhetési és anyagi szükséglet az, ami meghúzódik.”
A szakszervezeti tisztségviselő egyébként nem lát problémát abban, hogy valaki aktív nyugdíjas életet éljen és esetlegesen valamilyen munkát is vállaljon, de nem tartja valószínűnek, hogy a veszprémi munkavállaló esetében erről lett volna szó, hiszen udvarosként dolgozott egy gyárban, amit nem valószínű, hogy kedvtelésből, hanem feltehetően megélhetési okokból vállalt el.
Guzslován Gábor kérdésünkre megerősítette, hogy a munkáltatónak megéri nyugdíjasokat alkalmazni, mivel a nyugdíjasok bruttó munkabére lényegesen kevesebb, és nem is járnak nekik olyan juttatások, mint a táppénz. Az idősek utazási kedvezménye is gyakran előnyt jelent a munkáltatók számára, illetve az is elősegíti az idősfoglalkoztatást, hogy az idősek jellemzően bevételkiegészítés céljából keresnek munkát.
„A munkaerőpiacon bizonyos szakmákban hiány van, és ezekben a hiányszakmákban ezért a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatása egyre nagyobb divat.”
Arról, hogy mindez hogyan járul hozzá a munkahelyi balesetek gyakoriságához, a szakszervezeti tisztségviselő azt mondja, nem véletlen, hogy az idős embereknek gyakrabban kell menni gépjármű alkalmassági vizsgálatra, sűrűbben utalják be őket üzemorvosi vizsgálatra, és a fiziológiai hátrányok megjelenhetnek veszélyforrásként.
„Kiemelt szerepe lenne annak, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok rendesen értékeljék ezeket a kockázatokat. Azoknál a cégeknél, ahol jellemző a nyugdíjas-foglalkoztatás, általában gyenge lábakon áll a munkavédelmi képzés, a megfelelő körülmények biztosítása.” – véli Guzslován Gábor.
A konkrét veszprémi esetben valószínűbb, hogy „szerencsétlen együttállás” vezetett a balesethez, de ezt a hatóságoknak kell kivizsgálnia. Annyi viszont bizonyos, hogy nyugdíjasok alkalmazása esetén különös figyelmet kéne fordítani a munkavédelmi oktatásra.
Az Eurostat felmérése szerint 2020-ban a foglalkoztatottak 2,4%-a számolt be munkahelyi balesetről az elmúlt 12 hónapban. A legveszélyeztetettebbek a kétkezi munkások és szakmunkások, ők uniós szinten 4,4%-ban szenvedtek munkahelyi balesetet. A munkavállalók 13,2%-a számára a fárasztó vagy fájdalmas testhelyzet volt a legsúlyosabb kockázati tényező.
