Az elmúlt időszakban a világ sok más helyéhez hasonlóan az Európai Unióban is komoly problémát jelentett az energiaárak rohamos növekedése. Az emelkedés leginkább a földgáz árának növekedésével hozható összefüggésbe, ami az elmúlt néhány hónapban óriási mértéket öltött.

Ahogy arról a Euronews is beszámolt, az európai energiaár-mozgásokat jellemző általános tendenciák megfigyelésére gyakran használt holland gáztőzsdén, a Title Transfer Faciliy-ben a földgáz megawatt per órában kifejezett ára július eleje és szeptember közepe között 16 euróról 75 euróra emelkedett, ami 360 százalékos növekedést jelent.

Miközben múlthét pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió által támogatott, zöld átállást elősegítő intézkedéseket is felelőssé tette az energiaárak növekedéséért, a szakértők szerint egy ennél jóval bonyolultabb, strukturális problémával nézünk szembe.

Az energiaárak emelkedése egyrészt a megnövekedett kereslettel magyarázható, melynek oka a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett korlátozok feloldását követően újból felélénkülő gazdasági tevékenység. Ráadásul az idei év szokatlanul hideg téli hónapjaiban és a rekord meleg nyári időszakban jelentőse megnőtt a fűtéshez és a légkondicionáláshoz köthető energiafogyasztás, ami szintén a kereslet növekedését vonta maga után.

Ráadásul mivel a zöld átállásban sok ország által a szén és a megújulók közötti átmeneti energiaforrásként használt földgázt Európa döntő többségében néhány országtól (Oroszország, Norvégia, Algéria) szerzi be, így igencsak kiszolgáltatott helyzetben van az energiaigényének fedezését illetően (amit Oroszország például nem is rest kihasználni geopolitikai céljainak megvalósításához).

A növekvő energiaárakat látván számos európai országban vezettek be átmeneti jellegű intézkedéseket. Franciaországban a kormány egy 100 eurós „energiacsekket” biztosít az energiaszegénység által leginkább érintett hat millió háztartásnak, valamint árszabályozást vezetnek be a földgáz esetében, amelynek ára nem haladhatja meg a 2021 októberi szintet. Emellett az elektromos áram árának növekedése négy százalékban lesz maximalizálva 2022-ben. Ez utóbbi döntést azonban élesen kritizálta az ellenzék, amely szerint Emmanuel Macron államfő és Jeax Castex miniszterelnök nem veszik figyelembe, hogy idén már eleve 12.6 százalékkal emelkedtek az áramszámlák, ami komoly anyagi nehézséget jelent számos háztartásnak.

Az Európai Unióban energiapiac azonban egyike azoknak a területeknek, ahol az EU-s intézményeknek és a tagállamoknak megosztott kompetenciájuk van, vagyis a nemzeti kormányok mellett Brüsszelnek is van felelőssége és kötelessége az elszabaduló energiaárak elleni küzdelemben.

Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság ezért a mai napon közreadott egy hivatalos kommünikét, amelyben felvázolja, milyen lépéseket kíván tenni a helyzet kezelése érdekében.

Nyilatkozatában a Bizottság leszögezi, hogy az uniós joggal egybevágónak és támogatónak tartja a tagállamok árszabályozó intézkedéseit. Emellett engedélyezi az EU-s országoknak, hogy rezsifizetési moratóriumot vezessenek be a rászoruló háztartásoknak, megakadályozván, hogy a fizetésképtelenség miatt lekapcsolják őket az energiahálózatról, valamint a franciaországihoz hasonló közvetlen támogatásokat is törvényesnek ítéli az EB.

Ezek a döntésnek azért is számítanak jelentősnek, mert az elmúlt évtizedben az Unió számos olyan intézkedést fogadott el, ami az energiapiac liberalizációját támogatta és megnehezítette az erős állami kontrollt vagy éppen az energiacégek (vissza-)államosítását, amellyel sok baloldali politikus kampányol Európa-szerte.

Emellett a von der Leyer-bizottság ígéretet tett, hogy az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) vizsgálni fogja, hogy történtek-e olyan spekulációk a részvénypiacokon, amelyek hozzájárulhattak a növekvő energiaárakhoz.

Ezen vélekedésnek az adhat okot, hogy a magas inflációtól tartó befektetők gyakran az árutőzsde felé fordulnak és határidős ügyleteket kötne az olajra és földgázra, hogy kompenzálják a befektetéseik relatív elértéktelenedése miatti veszteségeiket. Az ilyen ‘fedezeti ügyleteknek‘ hívott tőzsdei akciók azonban gyakran az adott árucikk-jelen esetben az energiahordozók-árának növekedéséhez vezet, amit aztán a fogyasztóknak kell kifizetniük.

A spekuláció elleni küzdelmen kívül az Európai Bizottság megfontolni látszik azt az elképzelést, hogy több EU-s tagállam közösen vásárolhasson földgázt, így szerezve jobb alkupozíciót.

Azonban a Bizottság szerint hosszabb távon csak a megújuló energiaforrásokra való átállás segítheti elő Európa energiafüggetlenségét.

Ezért az EB ígértet tesz a zöld átállásra szánt anyagi támogatások növelésére valamint a megújulókhoz köthető energiatároló kapacitások fejlesztésére.

Emellett az Európai Bizottság kiemelten akarja támogatni azokat az energiaközösségeket, amelyek olyan alulról szerveződő, nem profitorientált csoportosulások, akik maguknak termelik a megújuló energiát és a hasznot egymást között osztják el.

Egyébként a szerkesztőségünknek otthon adó Kazán Közösségi Ház is tagja a Közösségi Energia Szolgáltató nevű energiaközösségnek, amely nemrég adománygyűjtő bulit szervezett a Kazánban található szövetkezeti presszóba, a Gólyába, annak érdekében, hogy napelemeket telepítsenek a régi irodaépület tetejére, ahol dolgozunk. Ezzel nemcsak tiszta energiához jutunk majd, de a megtermelt áramból sem a tőke, hanem a közösség fog profitálni.