A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyílt levélben szólítja fel a kormányt, hogy a koronavírus-elleni védekezés stratégiájában hatékonyabb fellépéssel figyeljen oda a leginkább kiszolgáltatottabbak védelmére. Az országos adatokból kiderül, hogy hatalmas különbségek vannak az átoltottsági adatokban. Míg vannak térségek, ahol a lakosság háromnegyede rendelkezik már védettségi igazolvánnyal, olyan településeket is találni, ahol a lakosság csupán negyede rendelkezik vele. A kezdeményezéshez már 25 civil szervezet csatlakozott.
A közelmúltban Szél Bernadett független országgyűlési képviselő miután többször is sikertelenül próbálkozott átoltottságra vonatkozó területi adatokat kikérni az illetékes minisztériumoktól, végül a védettségi igazolványok kipostázásával megbízott Fővárosi Kormányhivataltól sikerült számokat szereznie. Az adatokból kiderült, hogy míg a fővárosban a lakosság több mint háromnegyede rendelkezik oltási igazolvánnyal, a községek lakosai között ez a szám csupán 57 százalék. Különösen rossz a helyzet a legkiszolgáltatottabb borsodi, somogyi és szabolcsi falvakban, ahol több helyen az átoltottság aránya 30%-ot sem éri el.
Korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy mennyivel súlyosabban érintette a kiszolgáltatott közösségeket, különösen a szegényebb sorban élő romákat a koronavírus-járvány. A pandémia idején a társadalom által perifériára szorított közösségek csupán az önzetlen adományokra és önfeláldozó aktivisták munkájára számíthattak. Ennek oka, hogy ezek a közösségek az évtizedes megkülönböztetés hatására jóval bizalmatlanabbak az állami szervekkel szemben, illetve jóval nehezebben férnek hozzá alapvető szolgáltatásokhoz. Az információs szegénység hatására jóval nehezebben férnek hozzá olyan tudásokhoz, amelyek akár életbevágó fontosságúak lennének.
Különösen fontos a kiszolgáltatottabb réteg védelme. A negyedik hullám beköszöntével pontosan azok az emberek vannak veszélynek kitéve, akik ezeken a kistelepüléseken nincsenek beoltva. A vírus és annak mutáció ezeken a területeken képesek leggyorsabban terjedni, aminek katasztrofális következményei vannak az ottlakó közösségnek. Nem elhanyagolható, hogy a vírus új variációi azokat is fenyegethetik, akik már rendelkeznek védettséggel.
A nyílt levélhez csatlakozó civil szervezetek felszólítják a kormányt, hogy folytassa a pandémiával szembeni fellépést és növelje annak hatékonyságát, amelyhez útmutatásokat is kínáltak.
Elsőként az oltási kedv növelésének célját tűzték ki, amelynek keretén belül ellensúlyozni kell az álhírek hatását, illetve hiteles és transzparens tájékoztatással kell növelni a bizalmat az oltások hatékonyságában.
Ahhoz, hogy többen hajlandóak legyenek rászánni magukat az oltás felvételére, le kell egyszerűsíteni az oltáshoz való hozzáférést. Hogy ez lehetővé váljon el kell törölni a mára feleslegessé vált előzetes regisztráció követelményét, illetve további helybéli lehetőségeket kell biztosítani, hogy hozzájussanak az oltásokhoz.
A szervezetek azt ajánlják, hogy vonják be a helyi önkormányzatokat és a civil szervezeteket, mert ők azok, akik képesek érdemben megszólítani a helyben élő embereket.
A nyílt levelek az alábbi szervezetek írták alá: 1Magyarország Kezdeményezés, XXI. századi Roma Nők Egyesülete, az aHang, A Város Mindenkié Pécs, Autonómia Alapítvány, Bódvavölgyi Roma Közéleti Roma Nők Egyesülete, Dél-Dunántúli Romák Szövetsége, Emberség Erejével Alapítvány, Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete, Hernád Völgye Roma és Hátrányos Helyzetűekért Egyesület, Idetartozunk Egyesület, InDaHouse Egyesület, Motivációs Műhely, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ),Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), People First Egyesület – Pécs, Polgár Alapítvány az Esélyekért, Roma Civil Tanács, Roma Sajtóközpont, Romaversitas, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, Szociális Csomagküldő Mozgalom Alapítványa és az Új Start Alapítvány.
