Az MNB szerint is a vártnál lassabban csökken az infláció, de az élelmiszerek esetében még gyorsulás is várható. Matolcsy György szerint a koronavírus utáni gyors gazdasági helyreállás magával hozta az infláció megugrását az egész világban – mondta a jegybankelnök a Magyra Közgazdasági Társaság konferenciáján, amit a Népszava szemlézett.
Az MNB elnöke szerint minél gyorsabb a gazdasági kilábalás, annál erősebb az inflációs nyomás. Az energiaárak szárnyalása, szakadozó ellátási láncok, a globális pénzbőség, de még klímaváltozás költségei is megjelennek az inflációban.
Ezért Matolcsy szerint minden jegybanknak harcolnia kell az infláció ellen, ezt a célt szolgálják a kamatemelések. Az inflációs trend a lakosság körében is érzékelhető, a lakossági inflációs várakozások már második hónapja mozognak hat százalék körül. Az MNB adatsora szerint augusztusban a magyar lakosság 5,7 százalékos, szeptemberben pedig 5,9 százalékos pénzromlást várt, illetve érzékelt.
Az MNB csütörtökön publikált Inflációs jelentésében megemelte az infláció előrejelzését, idénre a korábbi 4,1 helyett 4,6-4,7 százalékot vár, s 2022-ben 3,4-3,8 százalékkal számol. A jelentésből kiderül, hogy az üzemanyagárak az idén 20,4, a jövedéki termékek (alkohol, dohány) pedig 10,4 százalékkal drágulnak, s ez a két tényező az infláció fő húzóereje.
Az előbbi a pandémia utáni globális olajkereslet megugrásával, az utóbbi az év eleji adóemelésekkel van összefüggésben. Így miközben idén az árak átlagosan 4,7 százalékkal emelkednek, addig az élelmiszerek áremelkedése csak 3,2 százalék lesz a jegybank előrejelzése szerint. Ennek ellenére jóval nagyobb inflációt érzékel a piacokon is lakosság, ami annak köszönhető, hogy egyes termék árai 10-20 százalékkal emelkedtek – míg másoké csökkentek – így jöhet ki a 3-4 százalékos élelmiszer-infláció.
Az MNB előrejelzése szerint jövőre megfordulnak az inflációs mutatók. Míg az az átlagos áremelkedés 3,6 százalék lesz 2022-ben, az élelmiszerárak 4,8 százalékkal fognak emelkedni. Jövőre infláció feletti – 4,6 százalékos – drágulásra számíthatunk a szolgáltatások piacán (pl. fodrász, autószerelő, étterem) esetében, és még az üzemanyagárak is 6,8 százalékkal emelkednek az idei 20 százalék feletti növekedés után. Vagyis nem lehet arra számítani, hogy a lakosság inflációs várakozásai gyorsan csökkenjenek, hisz pont azon két termékkör esetében várható nagyobb drágulás, amely meghatározza a lakosság inflációs érzetét.
Balatoni András, a jegybank igazgatója szerint az infláció idén decemberig 5 százalék felett lesz, míg a 3 százalékot csak jövő év második felében érhetjük el, ha egyáltalán sikerül.
Az inflációs kockázatok ugyanis még mindig felefele mutatnak, vagyis nagyobb esély van az előrejelzés feletti indexre, mint a csökkenésre.
Balatoni szerint felfele mutató kockázat a vártnál gyorsabban emelkedő a bérek, az is, hogy dinamikusabb lesz a lakosság fogyasztásbővülése, illetve a tartósan magas külső inflációs hatások is fokozhatják a drágulást. Ugyanakkor a koronavírus-járvány negyedik hulláma visszafoghatja a gazdaságot, így az inflációt is fékezheti.
