Az Európai Unió nagyban készül az eddig jobbára szabályozatlan, vagy a tagállamok által különböző módon, esetlegesen szabályozott haknigazdaságra vonatkozó közös irányelvek és szabályozások megalkotásával. A Brave New Europe (Szép új Európa) online gazdasági lap Haknigazdaság Projektjének információi szerint azonban mindeddig igen egyoldalúra sikerültek az egyeztetések, és félő, hogy a döntéshozók a nagy cégeknek fognak kedvezni.

Az Európai Bizottság tisztviselői ugyanis szeptemberig összesen tíz alkalommal találkoztak az online platformcégek képviselőivel, míg a szakszervezetekkel és a munkásokkal – egyszer sem.

Pedig az Európai Unióban és világszerte egyre elterjedtebb ez a fajta foglalkoztatási forma, aminek keretében a munkást nem klasszikus értelemben vett munkavállalóként, hanem hivatalosan szerződéses, egyéni vállalkozóként foglalkoztatják. Valójában azonban, ahogy korábbi, témával foglalkozó cikkünkben az egyik megszólaló futár elmondta,

„nem egy vállalkozásod van, hanem egy biciklid vagy egy Suzuki Swifted. Igazából egy munkás vagy, aki egyszerre »élvezi« az összes hátrányát a vállalkozói létnek és az összes hátrányát a munkáslétnek.”

Vagyis a cégek gyakorlatilag munkásokként foglalkoztatják a dolgozókat, akiket viszont nem védenek a munkásokat védő jogszabályok, és jóval kevesebb joguk, valamint rosszabb alkupozíciójuk van a munkaadóval szemben, így például szakszervezetbe sem szerveződhetnek. Érdekvédelmi szervezetük mindazonáltal számos országban, így már Magyarországon is van, Londonban pedig futárszövetkezettől is lehet ételt rendelni.

Égető szükség van tehát a terület szabályozására, azonban jelenleg úgy tűnik, hogy ha az Unión múlik, akkor a munkáltatók szempontjai aránytalanul nagy súllyal esnek majd a latba – holott épp a munkások érdekeit kellene védeni a náluk aránytalanul erősebb cégekkel szemben. Erre jutott az Európai Bizottság is, miután idén február 24-én, a platformgazdasággal kapcsolatban indított indított konzultációja nyomán áprilisban kimondta, „az EU-nak lépnie kell ezügyben”. Június 15. óta pedig a konzultáció második fázisa zajlik, melynek keretében a szabályokra dolgozzák ki a javaslatokat.

A Haknigazdaság Projekt elemezte Nicolas Schmit, az EB szociális és munkaügyi megbízottjának valamint kabinetje találkozóinak hivatalos feljegyzéseit, és arra jutott, hogy idén eddig tíz alkalommal találkoztak Európa legnagyobb platformcégeinek képviselőivel, ezek közül három személyesen a megbízottal. Schmit valamennyi találkozójára a konzultációk első fázisa után, és a második előtt került sor, ezek keretében a Wolt, a Bolt és az Uber képviselőivel találkozott. Kabinetjének tagjai emellett találkoztak a Deliveroo, Glovo, Delivery Hero platformcégek, valamint a Grayling lobbiszervezet munkatársaival.

A Bizottság munkaügyi és szociális jogi szóvivője, Veerle Nuyts nem nyilatkozott afelől, hogy kizárólag a cégek érdekeit fogja-e figyelembe venni a készülő szabályozás, Leïla Chaibi Európai Parlamenti képviselő, az EP foglalkoztatási és szociális ügyekkel foglalkozó bizottságának tagja kifejtette véleményét. Eszerint

„világos, hogy a platformok aktívan védik érdekeiket. Az eljövendő Európai Uniós szabályozási javaslat előkészítése közbeni kemény lobbizással bevetik a nehéztüzérséget. Munkások élete a tét, akiket mindenképp meg kell hallgatni, hogy hatni lehessen a szabályozásra, ami közvetlenül őket érinti. Ennek hiányában a szabályozási javaslat kizárólag a platformok érdekeit fogja képviselni.”

Ludovic Voet, az Európai Szakszervezeti Konföderáció főtitkára szerint a cégek masszív lobbitevékenysége is rávilágít, mennyire megrettenti a cégeket hogy sorra veszítenek az európai bíróságokon, ahogy például Spanyolországban is, ahol kimondták hogy a dolgozóikat kötelező munkásokként kezelniük.

A szakszervezeti vezető elmondta,

„a Bizottságnak annak kell látnia lobbitámadások ezen utolsó hullámát, ami: elkeseredett próbálkozásnak, hogy megmentsék kizsákmányoláson és jogi kiskapukon alapuló modelljüket. A platformcégek lehettek sikeresek az Egyesült Államokban ezzel az agresszív munkásellenes lobbival, de egy szociális Európában nincs helye.

Elvárjuk a Bizottságtól hogy vessen véget a megfelelő béreket, fizetett szabadságot és szociális biztonságot érdemlő munkások botrányos, hamis önfoglalkoztatásának.”

Felipe Corredor Álvarez, az ételfutárokat tömörítő spanyol RidersXDerechos érdekvédelmi szervezet szóvivője pedig úgy fogalmazott, hogy

„a munka jövőjét nem szabadna, hogy kizárólag a cégek határozzák meg, mivel csak a munkajogok figyelembe nem vételében érdekeltek. Bárhogy is legyen, hallgatni fognak ránk – a parlamentben vagy az utcákon.”

A cégek mindazonáltal valóban hatalmas energiát ölnek a lobbizásba.

Az Uber évente 600 ezer eurót költ e célra, míg a Boltnak van közülük a legtöbb, szám szerint öt lobbistája Brüsszelben, ők az elmúlt évben tíz alkalommal találkoztak a Bizottság képviselőivel. A Haknigazdaság Projekt szerint a hét legnagyobb platformcég hivatalosan összesen jóval több, mint egymillió eurót költött lobbitevékenységre az EU-ban.

A különösen aktív Uber esetében megfigyelhető volt a forgóajtó-effektus is, mikor Neelie Kroes korábbi versenyjogi biztos a cég tanácsadói testületében kötött ki, de megjelent már Brüsszelben a Bolt, Deliveroo, Delivery Hero, Glovo, Stuart, Uber Eats és Wolt által alapított Azonnali Kiszállítási Platform Koalíció lobbicsoportja is. A Move EU pedig a személyszállítással foglalkozó platformcégek lobbicsoportja, ami többek között az európai zöld megállapodás közlekedéssel foglalkozó szegmensével kapcsolatban fejti ki tevékenységét.

A leendő szabályozás azért fontos, mert kötelező érvényű lesz valamennyi tagállamra, így Unió-szerte befolyásolni fogja a platformcégeknél, a haknigazdaságban dolgozó munkások sorsát. A Bizottság döntéselőkészítő dokumentumokban egyébként megfogalmazzák, hogy

„a legtöbb bírói döntés szerint a hivatalosan független vállalkozókat munkásnak, a platformokat pedig munkáltatónak kell tekinteni”.