Az előválasztás egyik leghevesebb vitája robbant ki a jelöltek között Gyurcsány Ferenc személyéről és Dobrev Klára választási esélyeiről a Partizán Csongrád-Csanád megye 4. választókerületének vitáján, amelyen Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a DK színeiben induló makói önkormányzati képviselővel, Mucsi Tamással csapott össze. A vitában egyértelműen Márki-Zay kerekedett felül, pedig Mucsi Tamás felkészültebb volt  a választókerület legégetőbb és leghírhedtebb ügyében, a makói gumigyár problémáiban, ahol a szakszervezet munkáját akadályozandó a munkáltató a legutóbb írásos engedélyhez kötötte a beszélgetést a különböző üzemegységekben dolgozóknak.

Vita az egészségügyről és a dolgozók helyzetéről

A vita az egészségügy témájával kezdődött, és már itt előkerült a Gyurcsány-téma. Gyurcsány Ferenc ugyanis a nyár folyamán Makón járt, ahol a helyi utcafórumon azt mondta, hogy „évi ezer szülésnél kevesebbel nem lehet biztonságosan fenntartani egy szülészetet”, így értelemszerűen Makón sem. Mucsi Tamás viszont támogatja, hogy legyen szülészet Makón, és azzal magyarázta pártalapítójának szavait, hogy „Gyurcsány Ferenc nem konkrétan Makót említette”. Márki-Zay Péter közölte ellenfelével, hogy még a Makónál másfélszer nagyobb lélekszámú Hódmezővásárhelyen is csak 250 az éves születésszám, és mégis van szülészet a városban, ami szerinte így helyes.

A Hódmezővásárhely és Makó mellett további 17 kisebb települést magában foglaló választókerület az utóbbi hetekben a makói gumigyár dolgozóival szembeni, a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint is jogsértő eljárások kapcsán került be a hírekbe, főképp miután a miniszterelnök-jelölti vitán Karácsony Gergely is kiállt a dolgozók mellett. A Continentalról szóló kérdésről Márki-Zay azt mondta, hogy támogatja a dolgozói jogokat, de a megoldást „a gazdaság fejlesztésében” látja. A hódmezővásárhelyi polgármester a jelenlegi összeszerelő üzemeket magas hozzáadott értéket termelő munkahelyekkel váltaná fel, ez szerinte a munkáltatót is érdekeltté tenné a munkavállalói jogok tiszteletben tartásában, mert az ilyen munkahelyeken jól képzett, nem pedig olcsó és „könnyen pótolható” munkaerőre lenne igény.

Mucsi Tamás a vitának ezen a pontján joggal kifogásolta, hogy Márki-Zay országos politikus létére a vita napjáig hallgatott a gumigyár ügyében, amit azzal magyarázott, hogy ő Hódmezővásárhely, nem pedig Makó polgármestere.

A DK-s politikus elmondta, hogy ő viszont egyeztetett a makói szakszervezet vezetőjével a legfontosabb problémákról, és a 2012-ben átalakított munkatörvénykönyv felülvizsgálatát javasolta, mert az jelenleg „túlhatalmat” biztosít a munkáltatóknak.

Tapinthatóvá vált a vitának ebben a szakaszában, hogy bár Márki-Zay úgy hivatkozik magára, mint konszenzusos jelöltre, akire jobb- és baloldaliak is egyaránt szavazhatnak, a hódmezővásárhelyi polgármester inkább jobb- mint baloldali világnézetű. Dolgozói ügyek tekintetében legalábbis biztosan: Márki-Zay szerint a munkáltató gyarapodása automatikusan „lecsorog” a munkavállalókhoz is, feltéve persze, hogy a munkavállaló képes „magasabb hozzáadott értéket” termelni. Ez klasszikus kínálat-oldali gazdaságpolitikai gondolkodásra vall, ami nem a kereslet serkentésével és jóléti transzferekkel, hanem a gazdasági szereplők feltőkésítésével avatkozik bele a gazdaságba. Márki-Zaynak ez a szemlélete abban is megnyilvánult, hogy míg Mucsi Tamás „szociális hálót” ígért, ő „segély helyett munkát” adna az embereknek. A Mindenki Magyarországa Mozgalom alapítója ennek ellenére győzelme esetén a baloldali Párbeszéd frakcióját gyarapítaná, képviselőcsoport alapítására valószínűleg sem saját szervezetének, sem az őt szintén támogató, Pálinkás József-féle Új Világ Néppártnak nem lesz lehetősége.

Gyurcsány!

Ami előnyt felhalmozott Mucsi Tamás a dolgozók mellett felszólalva, azt a vita „kormányváltás vagy rendszerváltás” című blokkjában el is vesztette, s nem pusztán azért, mert Gyurcsány Ferenc személye eleve megosztó. Mucsi Tamás lejtmenete már akkor elkezdődött, amikor Márki-Zay-jal ellentétben Mucsi elbagatellizálta, hogy Jakab Péter Orbán Viktor megerőszakolásával viccelődött a parlamentben, ehelyett Gyurcsányra terelte a szót, és számonkérte Márki-Zay „gyurcsányozását”, ha úgy tetszik, „Gyurcsány-fóbiáját”. Mucsi Tamás elfelejtette leütni azt a magas labdát, hogy amíg Jakab Péter a miniszterelnököt támadta homofób retorikával, addig Márki-Zay a miniszterelnök fiát „vádolta meg buzisággal” és finoman szólva egyik sem vall jó ízlésre… Arról nem beszélve, hogy olyan sorvezetőt biztos nem kapott Mucsi Tamás a pártjától, amiben nem a DK új arcának, Dobrev Klárának imázsépítését kérték tőle, hanem Gyurcsány Ferenc nevének sokszoros emlegetését.

A DK és a hódmezővásárhelyi polgármester között utóbbi politikai karrierjének kezdete óta hideg a viszony. Márki-Zay Péter emlékezetes módon, hat héttel a 2018-as választások előtt nagy arányban, 57-41 arányban legyőzte a Fidesz jelöltjét egy időközi polgármester-választáson, hogy aztán 2019-ben újraválasszák. A DK mindkét kampányban támogatta a polgármestert, de az együttműködés egyik esetben sem volt felhőtlen. Márki-Zay felelevenítette, hogy 2018-as hódmezővásárhelyi kampányának idején azt kérte a DK-tól, hogy ne kampányoljanak mellette, mert elijesztik a szavazóit. Szerinte a helyzet ugyanaz a választókerületben és országosan: Mucsi Tamás és Dobrev Klára nem képes legyőzni a Fideszt, mert rossz emlékek tapadnak a DK-hoz. Márki-Zay-t igazolja, hogy a 2019-es makói önkormányzati választáson az összefogás polgármesterjelöltjeként Mucsi Tamás csupán 27%-os eredményt ért el a fideszes Farkas Éva Erzsébet 67%-os eredményével szemben, mert nem tudta a város minden ellenzéki  szavazóját elvinni az urnákhoz, pedig Makón 2014-ig nem vitte el a fideszes lavina a polgármesteri posztot az MSZP-s Buzás Pétertől.

Nem lesz könnyű dolga Hódmezővásárhely, Makó és a két várost környező falvak ellenzéki szavazóinak. 2018-ban a választókerületben az ellenzéki szavazatok összeadva sem haladták meg a Lázár Jánosra leadott szavazatok számát, és az akkor 20 ezer szavazatot szerző jobbikos Kiss Attila most el se indult az előválasztáson. Kiss Attilának 2019-ben vissza kellett adnia Csongrád megyei önkormányzati mandátumát, mert a közgyűlés és a bíróság szerint is a Makói Csípős nevű híroldal üzemeltetésével gazdasági tevékenységet végzett. A Jobbik egyébként Márki-Zay Pétert támogatja az előválasztáson, az átfogó DK-Jobbik megállapodás ellenére is. 2018-ban csupán 4 ezer szavazatot kapott az MSZP-Párbeszéd helyi jelöltje, Rója István.

Az ellenzéki esélyeket csökkenti, hogy a  makói gumigyár dolgozói mellett már felszólalt a térség országgyűlési képviselője, Lázár János és a Fidesz makói elnöke, Czirbus Gábor is. Ráadásul,

amióta a Fidesz elvesztette hódmezővásárhelyi bástyáját, az állami beruházások zömét Makó kapja. A szóbeszéd szerint Lázár János kvázi „át is költözött” Makóra.

Eközben az ellenzéki jelöltek közül csupán egynek van tudása a makói Continental ügyeiről, és épp annak, aki egyszer már kikapott az önkormányzati választáson. Ilyen körülmények között a 2022-es választás kimenetele nagymértékben függhet attól, hogy Makón vagy Hódmezővásárhelyen lesz nagyobb a részvétel. Hacsak nem keltette fel a makói választók figyelmét, hogy Karácsony Gergely azt ígérte, ha miniszterelnök lenne, Makóra látogatna, hogy közbenjárhasson a gumigyárosok érdekében… Javasoljuk, hogy Bajnai Gordont ne vigye magával.