Szerda délután a WHO egy sajtótájékoztatón mutatta be új Globális Légminőségi Iránymutatásait –  röviden AQGs -, melyben egyértelmű bizonyítékokat mutattak be a légszennyezés életveszélyes következményeiről. Az új irányelvek arra is rámutatnak, hogy a légszennyezés csökkentésével nemcsak emberi életeket lehetne megmenteni, hanem a globális felmelegedés sebességét is jelentősen csökkenteni lehetne.

„A levegő elengedhetetlen az élethez, mégis pusztán a lélegzés cselekedete több mint hétmillió ember halálát okozza világszerte” – kezdte meg beszédét Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezérigazgatója.

Elmondása szerint a légszennyezés olyan krónikus betegségek elterjedéséért felelős, mint az asztma, tüdőgyulladás és a tüdőrák, illetve a covid-19 terjedésében is szerepet játszott a szennyezés.

A legutóbbi iránymutatás kiadása óta 15 év telt el, ez idő alatt számtalan új kutatást végezett a WHO, melyek rámutatottak a légszennyezés egészségügyi és környezetvédelmi következményeire.

Ezen kutatások tükrében az új dokumentum számos légszennyező anyag tekintetében sokkal alacsonyabb értékeket engedélyez az országok számára, mint 2006-os elődje.

Ezekre az eredményekre és intézkedésekre Dr. Hans Henri P. Kluge, a WHO európai regionális igazgatója is ráerősített. Elmondása szerint a légszennyezés korunk legveszélyesebb egészségügyi problémája, azonban ennek kiküszöbölése nem csupán az egészségügyi szektor feladata. A légszennyezés csökkentéséhez szükség van a különböző politikai és gazdasági szektorok szoros együttműködésére.

Ebben is segítséget fog nyújtani az új iránymutatás, melyben nemcsak az elvárt károsanyag-kibocsátási szintek szigorítását, hanem különböző javaslatokat is megtalálhatnak majd az országok vezetői az effektív lépések végrehajtásához. Továbbá azt is kiemelte, hogy hosszú távon a tiszta levegő hozzájárul a klímaváltozás csökkenéséhez is.

Itt a lehetőség arra, hogy egy „zöld felépülés” és „egészséges energiatermelés” jöjjön létre a világ országaiban.

A WHO bejelentése és az Autómentes Világnap alkalmából a Greenpeace Magyarország több ezer inverz festéssel megalkotott keresztet fújt Budapest több gyalogosátkelőjére, elsősorban a Parlament környékén, illetve az Andrássy úton, melyet idén, az előző évekkel ellentétben nem zártak le az esemény idejére.

Ezen akciójukkal a légszennyezés súlyosságára szeretnék felhívni a figyelmet, ugyanis Magyarországon évente több mint tizenháromezer ember hal meg a légszennyezés következtében. A WHO új jelentésében a közlekedésből származó éves nitrogén-dioxid határértéket 75 százalékkal csökkentette, azonban Magyarország a régi értéket is többször átlépte, olvashatjuk a Greenpeace mai közleményében.

A WHO új iránymutatásait követve a zöld szervezet új, felelős és komoly lépésekre szólítja fel az ország vezetőit.

„Az autómentes napon arra hívjuk fel a döntéshozók figyelmét, hogy radikális változásokra van szükség a közlekedéssel kapcsolatos szemléletben. A WHO új irányértékei megmutatták, hogy a közlekedési szennyezés sokkal kritikusabb, mint azt korábban hittük. A klímaválság miatt 2028 után nem szabadna belső égésű motoros járműveket forgalmazni és 2035-ig az utakról is el kell, hogy tűnjenek. A tisztább, élhetőbb városok érdekében a tömegközlekedés fejlesztésével és a szennyező járművek kiszorításával párhuzamosan a köztereket vissza kell adni az embereknek, nem foglalhatják el az autók a városaink legértékesebb területeit.” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország légszennyezési szakértője.

 A Greenpeace a 2022-es választások előtt minden miniszterelnök-jelölttől azt várja, hogy tegyen kötelező érvényű vállalásokat, és ne kelljen a magyar lakosság jelentős részének az egészségügyi határértéket meghaladó levegőt belélegeznie. Ezért a Greenpeace nyílt levélben kérte a jövő évi választáson induló  miniszterelnök-jelöltektől zöld programjukat, melyeket ki is értékeltek, azonban a légszennyezéssel kapcsolatos lépéseiket nem találták elégségesnek.

A zöld szervezet sajtótájékoztatót is tartott a mai napon, melyben Simon Gergely azt is elmondta, hogy Bulgária után országunkban halnak meg a legtöbben a légszennyezés következtében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint.

Emiatt kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarország ellen, melyben bírósági ítélet is született, ami kimondta, hogy nem tettünk eleget a légszennyezettség csökkentésért.

A Greenpeace sajtótájékoztatóját az alábbi videón lehet megtekinteni:

Továbbá azt is kiemelte, hogy az Európai Unió légszennyezéssel kapcsolatos megengedett értékei sokkal megengedőbbek a WHO-nál, viszont ezeket is számtalanszor átlépte már Magyarország. Míg a nyugat-európai országokban az elmúlt 15 évben átlagosan 30 százalékkal csökkent a légszennyezés, addig nálunk mindösszesen 10 százalékkal. „Az egymást követő kormányok igazából nem kezelik prioritásként” a légszennyezés csökkentését, ugyanis különböző légszennyező járműveket, mint például a dízel meghajtású autókat még mindig nem kezdte el kitiltani a belvárosból a budapesti városvezetés.

2019-ben ezzel kapcsolatban a Greenpeace indított már egy petíciót, melyben arra szólították fel a városvezetést, hogy 2026-ra vezessék ki a dízeles autókat Budapestről. Ezzel kapcsolatban 2021 júliusában kérdezte meg a 444 Karácsony Gergelyt, aki elmondta, hogy a városvezetés csatlakozott az európai kezdeményezéshez, mely a dízeles autók kitiltására keres időpontot. Azóta nem született pontos dátum, de júliusban a főpolgármester azt válaszolta, a 444-nek, hogy a „a 2030-as céldátum egyre gyakoribb Európában.”