Az indonéz kormány a Norvég választások kellős közepén jelentette be, hogy kilépnek a közel egy évtizede életben lévő finanszírozási megállapodásból, amelyet Indonézia erdőinek megóvása érdekében hoztak egymással a felek. A döntés a norvég kormányt és a civileket is meglepte, írja a Climate Home News.

A 2010-ben kötött megállapodást azért hozták létre a szerződő felek, hogy visszafogják Indonézia károsanyag-kibocsátását azzal, hogy az ország konzerválja zöld területeit. Ezért cserébe Norvégia egymilliárd dollárt ajánlott fel az indonéz kormánynak.

Az első kifizetési tárgyalásokat, ahol 56 millió dollárról folytak az egyeztetések, csúszások és kudarcok előzték meg, majd Jakarta egyoldalúan felmondta a megállapodást. Az indonéz külügyminisztérium közleménye szerint azért döntöttek így, mert nem láttak konkrét előrelépéseket Norvégia részéről a kifizetések terén, így hosszas és alapos tárca-közi konzultációk után arra jutottak, hogy kilépnek az alkuból. Hozzátették, a döntés nem befolyásolja az indonéz kormány céljait abban, hogy csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

A zöld szervezetek másként vélekednek. Szerintük az erdők ezzel veszélybe kerülnek, csakúgy mint a pálmaolaj koncessziók moratóriumának megszűnésével. Kifogásolták azt is, hogy a kormány élelmezéspolitikájának részeként nagy földterületeket oszt szét gazdálkodás céljából. Kiki Taufik a Greenpeace Indonézia egyik aktivistája elmondta, a megállapodás felmondásával lazulni fog az erdőirtások ellenőrzése.

Indonéziában van a világ trópusi esőerdőinek 10% -a, tőzegterületeinek pedig 35%-a. A területeteket azonban a nemzetközi nagytőke által vezértelt erdőirtások valamint tűzvészek is fenyegetik.  A papír, a fa és a pálmaolaj előállítása rengeteg földterületet vesz igénybe, ráadásul a koronavírus-járvány az élelmiszerellátást is megzavarta, amivel az importra való igények megnövekedtek az országban. 2020-ban az élelmiszerhiány hatására az indonéz kormány egy sor olyan rendelkezést hozott, amely lehetővé tette az erdők kivágását, a mezőgazdaság fellendülése céljából.

A Greenpeace és más környezetvédő civil szervezetek szerint a múltban több ilyen projekt is megvalósult az országban, amiből a gyakorlatban csak a fa- és pálmaolajipar profitált és semmit nem használtak az élelmiszerhiány csökkenése érdekében.

Az alku felmondására kapcsán a norvég környezetvédelmi minisztérium szóvivője elmondta, a két ország kormánya tárgyalásokat folytatott a megállapodásban szereplő összeg folyósításáról, melyek a norvég fél szerint eredményesek és konstruktívak vannak. Elmondásuk szerint a pénz már el lett különítve a költségvetésben és nagyon várják, hogy folyósítsák Indonéziának.

Norvégia mellesleg szintén jelentős részben hozzájárul a világ károsanyag-kibocsátásához. Jelenleg a világ egyik legnagyobb olajexportőre: az ott megtermelt és máshol elégetett gáz és olaj mennyisége meghaladja az országon belül felhasznált fosszilis tüzelőanyagok tízszeresét, így a Párizsi Klímaegyezményben vállalt célok elérésében is különös felelőssége van.