Végre határozatképes volt a Pegasus-kémprogram vizsgálatára összehívott nemzetbiztonsági bizottság, azok után, hogy a Fideszes tagok júliusban bojkottálták a júliusi ülést.

Stummer János, a bizottság jobbikos elnöke az ellenzéki tagokkal közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az ülésen részt vett a meghívott Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára is. A zárt ülésen elhangzottakról azonban nem mondhattak el többet, mert a minisztérium a maximális, 2050 év végéig szóló minősítést kérte a Pegasust érintő napirendi pontokra.

Stummer azonban hozzátette, sem a program beszerzését, sem a felhasználását nem cáfolták a jelenlévők.

„Nem kaptunk belügyminiszter úrtól egyértelmű cáfolatot arra sem, hogy történt-e politikusok, újságírók megfigyelése ezzel az a bizonyos eszközzel az utóbbi években.”

A bizottság ellenzéki tagjai – Stummer János (Jobbik), Ungár Péter (LMP) és Molnár Zsolt (MSZP) – egy ténymegállapító albizottság felállítását kezdeményezték, ezt azonban a kormánypárti többségű testület nem szavazta meg. Az albizottság betekintést kaphatott volna a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Pegasust érintő irataiba, a szakszolgálat munkatársainak pedig kötelessége lett volna megjelenni a meghallgatásokon és nyilatkozatot tenni.

Az albizottságot leszavazták a kormánypárti képviselők, Pintér Sándor arra viszont „nyitott volt”, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kihelyezett ülést tartson a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatoknál és a titkos információgyűjtés jelenlegi gyakorlatába betekintést nyerjen.

Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s tagja szerint az ülés egyetlen pozitívan értékelhető momentuma a jelenléti ív volt, vagyis, hogy mind a négy fideszes tag megjelent. A képviselő szerint a ténymegállapító bizottság nélkül csak tovább erősödik a gyanú és ködösítés a Pegasus-üggyel kapcsolatban.

„Egyértelműen az a gyanú erősödik bennünk, hogy titkolnak és ködösítenek ebben az ügyben.”

– zárta a megszólalását Molnár Zsolt.

Ungár Péter az LMP politikusa azt hangsúlyozta, hogy bár kémszoftverek használatát igazolhatja nemzeti érdek, de fontos lenne különbséget tenni, hogy ezek a lehallgatások kinek az érdekében történtek.

„Az a mi kérdésünk, hogy vajon mennyi esetben helyettesíthető be itt a nemzet érdeke Orbán Viktor érdekével. Ez az, amire konkrétan nem kaptunk választ.”

A Pegasus-botrányra egy nemzetközi tényfeltáró projekt hívta fel a figyelmet, melynek a Direkt36 is része volt. A projekt leleplezte, hogy csak Magyarországon több mint 300 embert, köztük újságírókat és politikusokat is megfigyelhettek a Pegasusra keresztelt iráni kémszoftver segítségével.

A szoftver itthon azután jelent meg, hogy a magyar és izraeli kormányok között magas szintű találkozók zajlottak 2017-ben és 2018-ban, a program gyártója pedig azt állítja, hogy kizárólag kormányoknak értékesíti, így erős a gyanú, hogy a megfigyelés mögött a magyar kormány áll.

Mesterházy Attila MSZP-s politikus mai sajtótájékoztatóján nemzetbiztonsági veszélynek nevezete a Pegasus-kémszoftvert, melyet szerint a botrány ellenére továbbra is használnak.