A speciálisan kormánytagok ügyeivel foglalkozó francia Köztársasági Bíróság (Cour de justice de la République – CJR) kilenc órán keresztül hallgatta ki Agnès Buzyn korábbi egészségügyi minisztert (2017-2020), miután feljelentések tömkelegei érkeztek ellene a járványkezelés korai szakaszában betöltött szerepe miatt.
Buzyn-nek 2020 elején központi szerepe volt a járványkezeléssel kapcsolatos korai döntések meghozatalában. Miután a Wuhanból induló koronavírus-járványról már egyre súlyosabb adatokat lehetett ismerni, a miniszter január 24-én az Elyseé Palotában arról beszélt, hogy „a koronavírus lakosság körében történő elterjedésének kockázata igen alacsony.” Buzyn azért hozzátette, hogy ez a helyzet még változhat.
Mindez egy nappal azután történt, hogy Wuhant teljesen lezárták a kínai hatóságok.
A miniszter február közepén, tehát amikor már több európai országban bizonyíthatóan jelen volt a vírus, lemondott az egészségügyi tárca éléről, hogy elindulhasson a párizsi polgármester-választáson, amit később elvesztett Anne Hidalgo szocialista jelölttel szemben. Későbbi szavai, miszerint lemondásakor tudta, hogy „cunami áll előttünk” közfelháborodást váltottak ki.
Utóda Olivier Véran lett.
2020 nyara óta 14.500 panasz érkezett a kormányzati járványkezeléssel kapcsolatban a Köztársasági Bírósághoz, közölte François Molins, a Semmítőszék főügyésze a francia Le Monde-dal szerdán. A vádak között szerepel az egészségügyi személyzet és a lakosság számára megfelelő mennyiségű védőruházat hiánya, az ellentmondó álláspontok a maszkviselés szükségességéről, és így tovább. A panaszok közül kilencet engedett tovább a CJR panaszbizottsága, így ezekből indulhatott tavaly év közepén nyomozás.
Aurore Bergé alelnök Twitteren reagált a korábbi egészségügyi miniszter beidézésére. Szerinte a Buzyn ellen indított eljárás „veszélyes precedenst teremt.”
„Ha maholnap egy minisztert vád alá lehet helyezni azért, amit nem tett meg, amiben nem tett eleget, vagy amit rosszul tett, akkor ki dönti el, hogy mi a „rossz”? Mikor? Milyen kritériumok alapján?”
– írta bejegyzésében Bergé.
Cette décision crée un précédent dangereux. 👇 https://t.co/3uWe05phWD
— Aurore Bergé (@auroreberge) September 10, 2021
Mindez fontos problémafelvetés persze, de nem igazán magyarázza meg, hogy miért távozott a Macron elnök által később az elmúlt száz év legsúlyosabb egészségügyi krízisének nevezett pandémia hajnalán az egészségügyi miniszter, hogy beugorjon egy szexuális helytelenkedés miatt lemondásra kényszerült polgármester helyére a választási versenybe. Már csak azért sem, mert Buzyn január 30-án még azt is felvetette állítása szerint a köztársasági elnöknek, hogy a választásokat el kell majd halasztani a járvány terjedése miatt („színjáték volt az egész” – fogalmazott akkor a volt miniszter).
A koronavírus-pandémiának mindezidáig legalább 115 000 halálos áldozata volt Franciaországban 2020 februárjától a mai napig.
(Le Monde)
