Helyi rendőrségi információk alapján több mint 500 ezer gazda tüntetett vasárnap az Uttar Prades állambeli Muzaffarnagar városában, hogy Narendra Modi kormányfőtől követeljék a tavaly kihirdetett három új agrártörvény visszavonását.
A 240 milliós állam lakosságának jelentős része él földművelésből, őket súlyosan érintik a nemzetközi élelmiszeripari gigacégeknek kedvező törvények, amelyek megszüntették a gazdák alkuképességét a nagyvállalatokkal szemben, amelyeknek tavalytól állami közvetítés nélkül, közvetlenül kell eladniuk terményeiket.
A törvények miatt, még azok elfogadása előtt lemondott India élelmiszer-feldolgozásért felelős minisztere, és közel egy éve egymást érik a több tíz- és százezres megmozdulások a nagy élelmiszer-forgalmazók túlhatalma, és Modi kormánya ellen.
A Mérce idén februárban készített interjút Madhuresh Kumarral, az indiai Népi Mozgalmak Nemzeti Szövetségének koordinátorával, aki elmondta, hazájában
évente átlagosan húszezer gazda követ el öngyilkosságot, adósság, kétségbeesés vagy terméshiány miatt.
Kumar szerint a törvények a szerződéses gazdálkodást fogják előmozdítani és ennek keretében a nagyvállalatok (például a Pepsi, a Coca-Cola, vagy az Adani és az ITC) fognak megállapodást kötni a gazdákkal.
Két egyenlő fél közötti szerződésnél a termelőknek van mozgásterük, de ahol egy gazda és egy óriásvállalat köt szerződést, ott nincs hatalmi paritás, a törvény nem védi a gazdát.
A meghozott törvények inkább a vállalatokkal szembeni szerződéses kötelezettségek védelmére irányulnak. Ezen felül elősegítik a már meglévő támogatási árstruktúra felbomlását, ami jelenleg a földtulajdonnal rendelkező gazdák rendelkezésére áll. Tegyük fel, hogy minden évben a gazda búzát és kukoricát termeszt, és a kormány meghirdet egy bizonyos minimális támogatási árat, az úgynevezett MTÁ-t, ami alapján az állam felvásárolja a terményt. Ez az ár garantálja a gazda számára a biztos bevételt, míg a piaci ár még a termelés költségeit sem hozná be. Ráadásul amint több vállalat és szereplő lép be a piacra, az árak tovább csökkennek majd. Ennek eredményeként, ha a ráfordítási költségek nagyon magasak, a gazdák nem fognak tudni eleget termelni. A gazdáknak nyújtott állami támogatások mégis lassan megszűnőben vannak, a kormány lassan kivonul a piacról.
Ahogy korábban a Mérce is beszámolt róla, nem csak a mezőgazdaságban, de a többi ágazatban is a nemzetközi nagytőke érdekeit lesi Modi. Viszont miközben az indiai kormány gazdaságpolitikája kiszolgálja a nagy cégeket, súlyosan elnyomja a bérből élők tömegeit is, ezzel párhuzamosan az új állampolgársági törvénnyel rasszista és vallási alapon zár ki sokakat az állampolgárok közül.
Az Indiai Szakszervezetek Központja nevű szakszervezeti szövetség helyzetértékelése szerint miközben lassul a gazdaság, a kormány ahelyett, hogy biztosítaná a munkások jogainak érvényesülését és a létbiztonságot, a nagy cégek érdekeit szolgálja ki a társasági adó csökkentésével és a cégek gazdasági támogatásával.
Ezzel szemben a szakszervezetek 21.000 rúpiás, vagyis nagyjából 87.000 forintos általános minibálbért követelnek, általános és mindenkit megillető öregségi nyugdíjat és a korábbi nyugdíjrendszer visszaállítását, mely szerintük jobban szolgálta az állampolgárok érdekeit.
Követelik továbbá többek között az alapvető fogyasztási cikkek hatósági árazását, az általános társadalmi elosztórendszert, új munkahelyek teremtését és a kormányzati létszámstop eltörlését a köz- és magánszféra munkaszerződéseinek szabályozását, az azonos munkáért azonos bér, valamint a jóléti szolgáltatások biztosítását, valamint elítélik az állampolgársági törvényt.
