Az elmúlt hetekben mi is beszámoltunk arról, hogy június óta folyamatosan pusztul a halállomány a Velencei-tóban, valamint a héten több tucat madár tetemét is begyűjtötték a tó élővilágát védő civilek. Ahogy azt a Népszava is megírta, a tömeges állatpusztulás mögött sokan mérgezést sejtettek, azonban az Állatorvostudományi Egyetem halegészségügyi laborja szerint nincs szó arról, hogy valamilyen mérgező anyag került volna a tóba, a halakkal a relatív oxigénhiány végzett.

A halpusztulás nem csak az ország harmadik legnagyobb tavát érinti, az Átlátszó például nemrég számolt be arról arról, hogy a Baranya megyei Orfűn található Herman Ottó-tóban néhány nap leforgása alatt több száz haltetem került a felszínre. Az eset kivizsgálása több hetet vehet igénybe, jelenleg még nem tiszta, hogy emberi mulasztás történt-e vagy pedig az algaelszaporodás és a hirtelen légnyomáscsökkenés tehető-e felelőssé a halállomány pusztulásáért.

Az élővilág pusztulása a Dunántúl egészét érinti, ahol átlagosan naponta 2-3 centiméter víz párolog el a térség tavaiból. A helyzeten az esőzések sem segítenek, mivel a rossz állapotú vízelvezető rendszerek miatt a leeső csapadék nem jut el a tavakhoz, helyette a mezőket és a lakott területeket önti el.

A Népszava a Vízi Ökológiai intézet munkatársát, Lukács Balázst is megkereste a tavak oxigénszintjének csökkenésével kapcsolatban. A szakember a lapnak elmondta, az érintett tavak között több az olyan, amelyek a vízfelületük magas ásványianyag-koncentrációja miatt szikes tónak számít. A szikes tavakra jellemző az alacsony és gyakran ingadozó vízszint, amelynek következtében nyaranta akár a kiszáradás szélére is kerülhetnek. A Velencei-tó jelenlegi vízszintje csupán nyolcvan centiméter, ami jelentősen elmarad a tó élővilágának egészségéhez elengedhetetlen 130-170 centiméteres szinttől

Lukács szerint a Velencei-tó esetében (ami az ország legnagyobb szikes tava) az élővilág pusztulásáért az alacsony vízszint és a nagy meleg mellett a nem megfelelő vízgazdálkodás is felelőssé tehető.

Szerinte ugyanis miközben a most tapasztalható jelenség természetes a szikes tavak esetében,  a tó túlhasználata, a vízinövények irtása, valamint a nem oda illő halak betelepítése felgyorsítja a víz oxigénszintjét csökkentő algásodás folyamatát.

Emellett a szakértő elmondta, hogy ezek a folyamatok azért vezetnek konfliktushoz, mer már teljesen belaktuk a Velencei-tavat és a most tapasztalható vízszint-csökkenés gazdasági érdekeket sért.

Apró érdekesség, hogy miközben a Velencei-tó vizének pótlása alapvetően közérdek, az erről szóló kormányzati terv dokumentumai 10 évre titkosításra kerültek. Szakértők szerint a vízpótlást meg lehetett volna oldani 40 milliárd forintból, ám a kormány úgy nyilatkozott, hogy a gazdaság újraindításának költségei miatt most nincs erre keret.

A klímaváltozásnak köszönhetően az elmúlt évtizedekben jelentősen súlyosbodott a tavak kiszáradása világszerte. A Nature folyóiratban jelent meg idén júniusban egy tanulmány, amely szerint az elmúlt negyven évben a felszíni vizekben átlagosan 5,5 míg a mélyebb rétegeken több mint 18 százalékkal csökkent az oldott oxigén mennyisége a kutatás során vizsgált 400 tó esetében.

Magyarország mellett az Egyesült Államok nyugati államaiban jelenleg szintén súlyos problémát okoz az aszály. Kaliforniában a tavak átlagos vízszintje feleakkora, mint normál időjárási körülmények között, ennek következtében a kormányzat jelentősen csökkentette a városoknak és a farmereknek juttatott víz mennyiséget, melynek nyomán a vízhasználatot korlátozó intézkedések is bevezetésre kerültek.