Szerdán kezdetét vette a német állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn mozdonyvezetőinek péntekig tartó, országos figyelmeztető sztrájkja, amelyet a Német Mozdonyvezetők Szakszervezete (Gewerkschaft Deutscher Lokomotivführer, GDL) szervezett. A Deutsche Bahn közlése szerint a vonatok mindössze negyede közlekedett távolsági forgalomban, Németország keleti részét pedig gyakorlatilag megbénította a munkabeszüntetés.
A német állami vasúti szerdán jelezte: hajlandó tárgyalni a masiniszták szakszervezetének bérköveteléseiről, bár „kétségkívül eltérőek az álláspontjaik”. A vasút mindenesetre arra is felhívta a GDL figyelmét, hogy jó lenne, ha nem az utasok látnák kárát a szerintük „aránytalan” és „szükségtelen” sztrájknak. Korábban pedig a DB személyzeti vezetője, Martin Seiler a bejelentett sztrájkot „az egész ország elleni támadásnak” minősítette, és arról beszélt, hogy a cég jogi vizsgálatot kezdeményez a sztrájk arányosságáról.
A kétnapos sztrájkkal a szakszervezet előnyösebb bérajánlatot szeretne kicsikarni: a közszférában Németországban általánosan járó 3,2 százalékos béremelést (1,4 százalékot idénre, és további 1,8 százalékot 2022-re) és a koronavírus-járvány megpróbáltatásai miatt 600 eurós prémiumot is szeretnének, a bérmegállapodást pedig 28 hónapra kötnék meg. A DB ugyanezt 3,2 százalékos emelést 40 hónapos időtartamra akarná elnyújtani, ami egyben azt is jelentené, hogy ebben az évben már egyáltalán nem nőne a vasutasok reálbére.
Az ajánlat elfogadhatatlan – mondta szerdán a ZDF a GDL vezetője, Claus Weselskyaki szerint a vasutasok vállalati nyugdíjainak csökkenése sem elfogadható a cég jelenlegi ajánlatában, és a műszakbeosztások még „rugalmasabbá” tételét sem támogatják. A szaskzervezet közlése szerint tagok 95 százaléka támogatja a sztrájkbizottság követeléseit.
A Deutsche Bahnnal folyó bérvitán kívül GDL számára további problémát jelent, hogy az állami vasúti cég a konkurens szakszervezettel, az Vasúti és Közlekedési Dolgozók Szakszervezetével (Eisenbahn- und Verkehrsgewerkschafttal, EVG) már sikeresen megegyezett a 40 hónapos – tehát a dolgozók számára előnytelenebb – verzióról. A Deutsche Bahn pedig kapna az alkalmon, hogy érvényesítse a kormánykoalíció által alkotott 2015-ös kollektív bértárgyalási törvényt, amelynek értelmében ugyan bármelyik szakszervezet tárgyalhat a munkáltatóval a bérekről, a végső, mindenkire érvényes megállapodás az lesz majd, amelyiket a legnagyobb tagsággal rendelkező érdekképviseleti szervvel kötötte a cég. Az üggyel részletes foglalkozó Neues Deutschland értékelése szerint a mostani ügy közvetetten magáról a sztárjkjogról, illetve annak korlátozásáról is szól, hiszen a 2015-ös a törvény ilyenformán éppen a kisebb, de sztrájkokat gyakrabban kezdeményező szakszervezeteket gyengíti.
Hivatalos, jogilag perdöntő határozat nincsen arról, ahogy a Deutsche Bahn szakszervezeti közül az EVG vagy a GDL-e a „nagyobb”. Az EVG a Deutsche Bahnhoz tartozó telephelyeken ugyan nagyobb százalékban képviselteti magát, a GDL viszont saját számításai szerint a szintén jelentős piaci részesedéssel bíró más, nem állami vasúttársaságoknál rendelkezik többséggel (Németország területén összesen 71, kisebb-nagyobb vasúti társaság működik)
A Deutsche Bahn versenytársainál egyébként egyébként most nem szerveztek sztrájkot sztrájkolnak, bár abban az esetben náluk is lehetségesek fennakadások, ha például a GDL által szintén képviselt diszpécserek is csatlakoznak a sztrájkhoz. Ez az első sztrájk a német állami vasúton 2018 decembere óta, amikor az EVG kezdeményezett munkaügyi vitát, a GDL tagjai pedig legutóbb hat éve tették le a munkát egy alkalommal.
A sztrájkoló szakszervezet nemcsak a Deutsche Bahntól, hanem a szövetségi kormánytól is lépéseket vár annak érdekében, hogy az állami vasút menedzsmentjét „jobb belátásra térítse”, mivel a GDL szerint a DB millárdokat dob ki nem vasúti jellegű beruházásokra a világ számos pontját ahelyett, hogy a német vasút jövőjének biztosításával foglalkozna.
Bár a GDL figyelmeztető sztrájkja péneteken véget ér, ha nem közelednek az álláspontok, a szakszervezet a jövő héten további munkabeszüntetésről dönthet.
