A tavalyi demonstráció után egy évvel ismét civilek tüntettek szombaton a Velencei-tóért Gárdonyban, a Holdfény strandon, aminek keretében vizespalackokból kezdték meg szimbolikusan a tó feltöltését, minekutána a vízszint jelenleg fél méterrel alacsonyabb az ilyenkor elvárható minimálisnál, és nem úgy tűnik, hogy a hatóságok hathatósan tudnának intézkedni – írja a Magyar Hang.
A Töltsd a tavat, ne siránkozz! című rendezvénynek otthont adott Holdfény strand azért is fontos helyszín, mert miután évtizedekig szolgálta az embereket szabadstrandként, a partfelújítás óta tilos a fürdőzés.
A lap szerint a tiltott fürdőzést 5-50 ezer forintos bírsággal is sújthatják. Hogy az egykori strandon véletlenül se jusson eszébe senkinek se bemenni a vízbe, közterület-felügyelők portyáznak a tóparton, ha pedig valaki mégis bemerészkedik, kiparancsolják.
A strandon egyébként 40 centivel megemelték a partszakaszt, holott a normális, 160 centiméteres vízállás helyett a tó jelenleg mindössze 84 centin állami még a minimálisan előírt, 135 centiméteres vízállástól is elmarad. A tó jelenlegi egyetlen számottevő vízforrása a Császár-víz, ennek vízhozama a jelenlegi időben azonban a vízszint szinten tartására sem elég, napi 5-7 milliméternyi víz párolog el a tóból.
Az alacsony vízszintű, meleg víznek köszönhető többek között a közelmúlt Velencei-tavi tömeges halpusztulása is.
A helyzet megoldására több kormányzati javaslat is létezik karsztvíz hasznosítása, a fehérvárcsurgói tározó vizének átcsoportosítása, vagy a jelenlegi vízforrások optimalizálása útján – ezek az ötletek azonban igen távoliak a civilek és szakemberek szerint, ezért szimbolikusan négy liter, pillepalackban hozott vizet öntöttek a tóba a demonstráció alkalmával.
A probléma ugyanakkor nemcsak a vízszint csökkenésében és a partszakasz felújításában rejlik. Utóbbi ugyanis a helyi építési szabályzat megváltoztatásával függhet össze, valamint azzal, hogy a civilek szerint félő, hogy az önkormányzat a vízpart privatizálására készül. Az eddigiek fényében ez ugyanis nem lenne példa nélküli, az elmúlt években számos vízparti közterület került vállalkozók kezére, hogy aztán különböző ingatlanberuházásoknak adjanak otthont.
Az elmúlt évek szomorú tendenciája, hogy a magyarországi nagy tavak körül egyre-másra értékesítik az önkormányzatok a partmenti területeket, hogy az addig a közérdeket szolgáló partszakaszok, szabadstrandok a továbbiakban maréknyi vagyonos ember privát terei lehessenek.
A vízparti területek hozzáférhetőségét a társadalom valamennyi tagja számára biztosítani kellene, ingyen és bérmentve; nem szabadna, hogy az ember anyagi lehetőségeitől függjön, hogy megmártózhat-e egy nyíltvízi strandon, például a Velencei-tónál. Persze ehhez az is kellene, hogy mindenkinek legyen lehetősége legalább eljutni a vízpartokig,
A Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó partján tapasztalható gátlástalan építkezési láz miatt nemrég megalakult a Nagy Tavak Koalíció. A gyűjtőszervezethez csatlakozó helyi civil közösségek szerint olyan beruházásokat terveznek, amelyek szembe mennek az állam Alaptörvényben rögzített kötelességével: a beruházások kizárólag szűk gazdasági érdekkörök rövid távú gazdasági érdekeit helyezik előtérbe és nem felelnek meg a fenntarthatóság alapelveinek, illetve a jövő generációi felé tanúsítandó felelős gazdálkodásnak.
A koalíció tagja az Alba Natura Civil Alapítvány, a Fertő-tó barátai Egyesület, a Miénk A Grund Városvédő Egyesület, az Összefogás a Balatonért Egyesület, a Rendszerszint – Országos Közösségszervező Műhely és a Stop Avalon! Tata civil mozgalom.
