A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség büntetőeljárás, a Magyar Honvédség pedig fegyelmi eljárás keretében folytat vizsgálatot egy nemrég nyilvánosságra került szexuális zaklatási ügyben. Az ügyészségen tett feljelentés után először méltatlansági vizsgálat indult egy Honvédségnél dolgozó nő által szexuális zaklatással vádolt alezredes ellen, mely során azt vizsgálják, hogy az adott katona méltó-e arra, hogy a honvédség alkalmazásában álljon. A Telex szúrta ki, hogy

Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdésére Benkő Tibor honvédelmi miniszter azt közölte, a lefolytatott méltatlansági eljárás vizsgálati szakaszának befejeztével, „annak eredményére tekintettel” (amiről sajnos nem számol be bővebben) az eset kapcsán egy komplexebb, átfogóbb vizsgálat lefolytatásának szükségessége körvonalazódott.

„A vizsgálati anyagokból megállapítható ugyanis, hogy nem kizárólagosan morális, a méltatlanságot megalapozó magatartás, hanem a szolgálati viszonyból eredő fegyelemsértés tényét, továbbá szélesebb személyi kör érintettségét is vizsgálni kell”

– írja a miniszter.

A képviselő kérdésére azt is közli továbbá: 2010 óta nyolc esetben került sor szexuális visszaélésekkel kapcsolatban méltatlansági eljárások elrendelésére és büntető feljelentés megtételére a Honvédségnél. Ebben az időszakban három esetben állapították meg szolgálatra való méltatlanságot.

Mint arról beszámoltunk, a HVG értesülései szerint a Magyar Honvédség egyik ezredparancsnok-helyettese ellen beosztottja tett feljelentést januárban szexuális zaklatás miatt, de feltehetően nem ő volt a magas rangú katona egyetlen áldozata.

Az alezredes szinte azonnal szexuális ajánlatot tett a hvg.hu cikkében csak Z-nek nevezett nőnek, miután 2019 őszén személyi ügyintézőként az ezredhez került. Miután a férfi többször is a nő tudomására hozta, hogy „pillanatok alatt” megsemmisíti, ha bármit tesz ellene, Z. belement a szexuális viszonyba. Az alezredes ellen 2021 januárjában tett feljelentést a nő a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen, de azóta nem történt előrelépés az ügyben.

A történet a hatalmi pozícióval való visszaélés tipikus esete: ilyenkor a több hatalommal rendelkező fél kezdeményez viszonyt, aminek következtében nem egyformán érvényesül a felek akarata, szándéka, és nincs is egyforma eszközük ahhoz, hogy saját jogaikat, érdekeiket megvédjék, érvényesítsék.

Hogy mennyire súlyos probléma Magyarországon a munkahelyi szexuális zaklatás, azt jól mutatja egy 2018-as kutatás, amelyet a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nő Tagozatának a megbízásából az IDEA Intézet készített. A felmérésből, melyben női szakszervezeti tagokat kérdeztek a tapasztalataikról, kiderült, hogy a válaszadók 50 százaléka tapasztalt már a saját munkahelyén olyan esetet, amely a saját bevallása szerint szexuális erőszaknak minősül. Közel negyedük tapasztalt már saját kollégája, 10 százalékuk felettese, 13 százalékuk pedig munkahelyének valamilyen vezetője irányából szexuális zaklatást.

Azonban az erőszakot tapasztalók mindössze 14 százaléka jelentette, hogy ilyesmivel találkozott, míg 24 százalék nem tett bejelentést. Ezt a döntést a felmérés alapján jelentősen befolyásolja a következményektől való félelem.