Miután idén márciusban külön váltak az Európai Néppárt és a Fidesz útjai, egyre több kritika éri a Néppártot, amiért nem lép fel elég keményen Szlovénia miniszterelnöke, Janez Janša ellen, aki egyúttal Orbán szlovéniai – és talán egyben legfőbb közép-kelet-európai – szövetségese.

Janez Janša 2018-ban került hatalomra. Már megválasztása előtt magyarországi tőkével segítette a magyar kormány Janša pártjának, az SDS-nek a médiabirodalmi törekvéseit. A magyar pénzből vásárolt szlovén médiatermékek pedig stílusukban is az itthonihoz hasonulnak: gyakori témájuk például a „migránsozás”. Janez Janšat gyakran vádolják azzal – köztük az Európai Unió Tanácsa és a Freedom House -, hogy a sajtószabadság ellensége, például a szlovén állami hírügynökség elleni támadásai miatt. Talán mondani se kell, hogy Janša csak úgy, mint Orbán, Donald Trump nagy híve és Trumphoz hasonlóan lelkes twitterező.

Ezen okokból egyre több európai parlamenti képviselő gondolja úgy, hogy a Néppárt az SDS-szel kapcsolatban ugyanazokat a hibákat ismétli meg, amiket a Fidesszel való viszonya során elkövetett. Szergej Lagodinszkij, németországi Zöld EP-képviselő szerint „az SDS a készülőben lévő Fidesz”. Tanja Fajon, szlovén baloldali EP-képviselő szerint Janša „Orbán kottájából játszik” vagy „az orbáni kisokos” szerint alakítaná át országát.

A Néppárt tagjai egyelőre a nyilvánosság előtt óvatosan fogalmaznak az „orbanizálódó” Janšaról, de egy a Politico-nak névtelenül nyilatkozó EPP-tisztviselő szerint a Néppárt csak szeretné kivárni, hogy csatlakozik szeretne -e Janša a készülőfélben lévő, Orbán és Salvini szövetségéből létrejövő szélsőjobboldali európai pártcsaládhoz.

Az EPP-nek bőven van oka óvatoskodni, mert az „európai értelemben vett konzervativizmus” válságban van: a francia Republikánusok helyzete legutóbbi győzelmeik ellenére is bizonytalanabb mint volt, miután Le Pen mellett már a macronista En Marche is jobbra húz, a Kurz-féle Osztrák Néppárt is válságba került, a flamand kereszténydemokratákat régóta jobbról előzi a szélsőjobboldali N-VA és a szélsőbbjoboldali Vlaams Belang – a listát minden bizonnyal lehetne folytatni.

Pedig Janša még az Európai Ügyészség felállását is hátráltatta, amikor két szlovén EU-s ügyészjelölt jóváhagyását halogatta, majd az utolsó pillanatban jelentette be, hogy két teljesen más jelöltet szeretne inkább. Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség főügyésze – és a román Korrupcióellenes Ügyészség korábbi főügyésze – szerint a szlovén ügyészjelöltek jóváhagyásának késleltetése „nagyon rossz előjel”. Andrés Ritter, helyettes főügyész szerint Janša tette miatt talán nem is indulhat el az Európai Ügyészség teljes erővel a tervezett időben. Jelenleg két európai ország nem delegált ügyészeket az Európai Ügyészségbe, Szlovénia és Finnország, és öt ország egyáltalán nem csatlakozott még az intézményhez: Dánia, Írország, Lengyelország, Svédország és Magyarország.