A Magyar Honvédség egyik ezredparancsnok-helyettese ellen beosztottja tett feljelentést januárban szexuális zaklatás miatt, de állítólag nem ő volt a magas rangú katona egyetlen áldozata – írja a hvg.hu.  Az alezredes szinte azonnal szexuális ajánlatot tett a hvg.hu cikkében csak Z-nek nevezett nőnek, miután 2019 őszén személyi ügyintézőként az ezredhez került. Miután a férfi többször is egyértelművé tette, hogy a visszautasításnak súlyos következményei lennének, Z. belement a szexuális viszonyba. Az alezredes ellen 2021 januárjában tett feljelentést a nő a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen, de azóta nem történt előrelépés az ügyben.

A hvg.hu birtokába került vallomások alapján két-három héttel az után, hogy Z. új munkahelyére került, az alezredes behívta az irodájába és közölte vele, hogy szexuális kapcsolatot kíván vele létesíteni. „Én ettől zavarba jöttem, azzal próbáltam elterelni a témát, hogy mást hoztam szóba. Nem fenyegetett, nem helyezett kilátásba semmit még ekkor, ha nem jön létre az általa akart szexuális kapcsolat” – idézi a cikk a jegyzőkönyvet. Ezt követően a férfi többször megismételte az ajánlatot, ezeknél már

emlékeztette Z-t arra, hogy neki köszönheti az állását, illetve kilátásba helyezte a nő tiszti beosztásba kerülését.

A cikk állítása szerint az alezredes egy ponton konkrét határidőt szabott a szexuális együttlétüknek, 2020. január 6-át. Z. ebbe végül belement, mert „tanácstalannak érezte magát”. Az eset megtörténte után Z. úgy érezte, hogy nem tud a szituációból kitörni, ha feltárta volna, ami történt, ő jött volna ki rosszabbul a történtekből. Az első eset után ezek az alkalmak rendszeressé váltak, a hvg.hu által idézett vallomásban Z. elmondta, hogy „a négyszemközti beszélgetéseink közben is utalt arra, hogy mit vár el tőlem, ismerte az egészségügyi és személyi körülményeimet, ezt kihasználva olyan szituációkat teremtett ilyenkor, hogy lelkiismeretfurdalást kelljen éreznem.”

„Tudtam, hogy ebből nem tudok csak úgy kimászni bármikor, akkor még kedvesen, de tudtomra hozta, hogy bárkinek képes ártani, így jobb vele vigyázni” – idézi a cikk Z-t.

A nő elmondása szerint később tudomására jutott, hogy az alezredes egy főtörzsőrmesterrel is viszonyt folytat, de a tanúvallomásban Z. egy női őrvezetőről is beszél, „aki elmondta neki, hogy az alezredes hosszú hónapokon át zaklatta és határidőt szabott neki arra, mikor feküdjenek össze” – írja a hvg. Z. szerint az alezredes az érintett nőket igyekezett távol tartani egymástól, megpróbálta megakadályozni, hogy beszélni tudjanak egymással.

2020 nyarán az alezredes találkozott Z. felnőtt lányával, ezek után a férfi közölte Z-vel, hogy a lányával is szeretne szexelni, sőt, később azt is a tudomására hozta, hogy „jó lenne, ha hármasban csinálnák”.

„Nem hadakoztam egy ideig, nem volt értelme, felteheti bárki a kérdést miért nem: azért nem, mert mikor már kiderültek Alezredes úr aberrált szexuális dolgai, amikor már féltem, mert fenyegetett, és zaklatott, és jeleztem ezt bárhova, bármikor – akkor sem volt segítségem. Kérdezem én mit tehettem volna akkor egy ezredparancsnok-helyettes ellen? Semmit! Valójában megrágott és kiköpött volna”

– idézi a nő tanúvallomását a hvg. Az alezredes egyértelműen a nő tudomására hozta, hogy „pillanatok alatt” megsemmisíti, ha bármit tesz ellene.

Z. 2020 végén beszélt a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal (KNBSZ) és az alakulat pszichológusával a történtekről, de a hvg.hu cikke szerint a reakciók alapján úgy tűnt, senkitől sem kap segítséget. Végül 2021 januárjában tett feljelentést a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen, ahol február elején kihallgatták, de azóta nem történt előrelépés az ügyben. A hvg.hu megkereste az ügyészséget, ahonnan megtudták, hogy

alárendelt megsértésének vétsége és más bűncselekmény miatt rendeltek el nyomozást, de az ügyben még senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként.

Emellett a lap több, egymástól független forrásból azt is megtudta, hogy az ügyészségen tett feljelentés után méltatlansági vizsgálat indult az alezredes ellen, ebből a belső eljárásból származik a Z. vallomásáról készített jegyzőkönyv. A méltatlansági eljárás során azt vizsgálják, hogy az adott katona méltó-e arra, hogy a honvédség alkalmazásában álljon. Mivel Z. ügyében egy alezredest, azaz egy főtisztet érint a vizsgálat, ezért a hadsereg parancsnokáé a végső szó, ő dönthet arról, mi legyen – írja a hvg. Az eljárást lefolytató bizottságban a lap szerint benne van az alezredes közvetlen főnöke is. A méltatlansági eljárás tényét hivatalosan nem erősítette meg a Honvédelmi Minisztérium, nem hivatalos forrásból azonban a hvg.hu úgy tudja, hogy Z. ügyében egy másik nőt is meghallgattak, aki lényegében megerősítette Z. vallomását.

A Büntető törvénykönyv szerint, aki zaklatást „hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve, illetve hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el” akár 2-3 évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhető, azonban a hvg-nek nyilatkozó volt katonai ügyész, dr. Hegedűs Antal szerint az alezredesnek még akkor se kellene attól félnie, hogy börtönbe kerül, ha a bíróság végül bűnösnek találná. „Ezekben az ügyekben, amennyiben a terhelt felelősségét a bíróság megállapítja, jellemzően a legsúlyosabb szankció, hogy a vádlottat lefokozzák” – mondja Hegedűs.

A történet a hatalmi pozícióval való visszaélés tipikus esete: ilyenkor a több hatalommal rendelkező fél kezdeményez viszonyt, aminek következtében nem egyformán érvényesül a felek akarata, szándéka, és nincs is egyforma eszközük ahhoz, hogy saját jogaikat, érdekeiket megvédjék, érvényesítsék.

„Az ilyen párkapcsolatokban az alapvetően jelenlévő hatalmi különbség miatt a kapcsolat nagyon könnyen fordulhat át elnyomóvá vagy akár bántalmazóvá” – írja a Transindex.ro portál. Az erősebb pozícióban lévő fél könnyen alkalmazhat manipulatív vagy erőszakos eszközöket, ahogy az Z. esetében is történt.

Hogy mennyire súlyos probléma Magyarországon a munkahelyi szexuális zaklatás, azt jól mutatja egy 2018-as kutatás, amelyet a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nő Tagozatának a megbízásából az IDEA Intézet készített. A felmérésből, melyben női szakszervezeti tagokat kérdeztek a tapasztalataikról, kiderült, hogy a válaszadók 50 százaléka tapasztalt már a saját munkahelyén olyan esetet, amely a saját bevallása szerint szexuális erőszaknak minősül. Közel negyedük tapasztalt már saját kollégája, 10 százalékuk felettese, 13 százalékuk pedig munkahelyének valamilyen vezetője irányából szexuális zaklatást. Azonban

az erőszakot tapasztalók mindössze 14 százaléka jelentette, hogy ilyesmivel találkozott, míg 24 százalék nem tett bejelentést. Ezt a döntést a felmérés alapján jelentősen befolyásolja a következményektől való félelem.

Az Európai Parlament az Unión belüli, belüli, munkahelyen, nyilvános térben és a politikai életben elkövetett megfélemlítés és szexuális zaklatás megelőzését és az ellenük való küzdelmet szolgáló intézkedésekről 2018-as jelentése szerint a munkahelyi szexuális zaklatás jelentése sok esetben az áldozat elbocsátásához vagy a munkahelyen belüli elszigetelődéséhez vezethet, valamint negatív hatással van az egyén pályafutására, illetve a szervezetekre és a társadalomra is, például a munkahelyekről való hiányzás növekedése, a termelékenység és a szolgáltatások minőségének csökkenése és emberitőke-veszteség miatt.

Az EP többek közt ezért javasolta a tagállamoknak, hogy alkossanak a munkahelyi erőszakra és a zaklatásra vonatkozó normákat, amelyek jogi keretet biztosítanak a kormányok, a munkáltatók, a vállalkozások és a szakszervezetek fellépése számára valamennyi szinten, valamint felhívta őket, hogy „vezessenek be intézkedéseket a munkahelyi erőszak és zaklatás megelőzésére és az ellenük való küzdelemre olyan szakpolitikák révén, amelyek megelőző intézkedéseket, hatékony, átlátható és bizalmas eljárásokat hoznak létre a panaszok kezelésére, az elkövetők szigorú és visszatartó erejű szankcionálására, valamint átfogó tájékoztatást és képzéseket nyújtanak annak biztosítására, hogy a munkavállalók megértsék a szabályokat és eljárásokat, és támogatják a vállalkozásokat az említett intézkedések végrehajtására vonatkozó cselekvési tervek kidolgozásában.”

(Via hvg.hu)